Pánikbeteg vagyok! (beszélgetés)
Tudod valamikor imádott ez az ember és én viszont.
Ma már én sem szeretem öt, de ő egyenesen utál.Gondolod, hogy én költözzem el a lakásból valahova?
Sajnos az utcára nem merek lemenni. A szomszénéni vásárol nekem. A férjem meg ordit, hogy ne alázzam meg ezzel, de ö nem hozna egy darab kenyeret. Szépen felöltözni? Miből? Amióta ott a nője azota nekem nem lehet szükségem semmire. Mennék én ha tudnék, de kivel, hova, merre. Ájulok az utcán, nem kapok levegőt, reszketek...stb. :-((
Magam sem értem, hogy mi történik velem.
Miért ne lenne érdemes élni? Tudod mennyi férfi rohangál jobbra-balra? No meg a férfi sem a világ. Rajtuk kívül is van élet! Minden szokás kérdése... :))
A helyedben próbálnék nagyon erős lenni, eljárkálni mindenfelé (ha tudsz), szépen nőiesen öltözködni, stb.
Tudom nehéz, de valahogy kellene...
Most hülye dolog, de discós éveimből tudom, hogy 1 srácot jobban zavart, ha tojtam a fejére, mintha futottam volna utána. ;)
Köszönöm szépen a segítséget. Nagyon kedves vagy.
Régen akartak nekem jót. A lányom mondta, hogy keresek a neten ilyen oldalakat. Sajnos Ő külfölre ment férjhez és segíteni ö sem tud, mert még nincs munkahelye és jelzáloggal vásároltak házat, dehát nekem az a fontos, hogy öt legalább biztonságba tudom. Neki nagyon keveset beszélek erről, mert nem akarom, hogy szenvedjen miattam............nem lenne jó, ha megkeseriteném a boldogságát. Apja meg nem dicsekszik a történtekel...
Én régen nagyon sokat olvastam ezt az oldalt:
Nagyon elszántam magam, ha minden kötél szakad bemegyek a Nagyvárad térre, de a végén a sors nem úgy hozta...
Próbálj itt dokit, ha bp-i vagy.
Mindez nem olyan egyszerű és én is akarnám, hogy ne legyek beteg, de minden támasz nélkül valahogy nem is tudom elképzelni, hogy sikerülhetne.
Mindig életvidám voltam, de amikor beteg lettem a párom nem igazából vett róla tudomást. Segítség helyett keresett magának egy fiatal egészséges nöt.
Azt mondta, hogy én nem tudok mást csak panaszkodni és ezzel tönkre teszem az ö életét is. Azóta mindig meg aláz. Nyiltan beszél telefonról a nőnek, mintha nem is lennék a világon és látom rajta, hogy útban vagyok neki. Ettől én csak egyre sülyedek. Milyen élet az ilyen. Érdemes egyáltalán élni?
Hááááááááááááát...
Cirka 4 hónapja reményt kaptam, majd meglátjuk...
Nos akkor nehéz dolgod van. Akkor marad az SZTK-s doki, de ott meg ki kellene fognod valami jó dokit.
Írtam, hogy hogyan bánik velem az orvos:-(((
Azt mondja, hogy nem kell mindig a halálra gondolni.
Velem nem törödik senki és nem igazán találok kiutat.
Nagyon lefogytam és gyenge vagyok. Sokat sirok és mindig nagyon rosszul vagyok. Pénzem az nagyon kevés van. Anyagilag a férjem támogatna, mert nem tudok dolgozni, de neki sajnos szeretője van. Ezért is akartam 2x feladni. Magányos vagyok és egyre jobban kesergek, mert nem látom a végét, hogyan fogom befejezni?
Állítólag ki lehet...
1. felszámolod a szorongásaidat
2. életfelfogást változtatsz
3. életmódot változtatsz...
Talán ennyi részemről...
Barack
Hali,
Tanácsot nagyon nem tudok adni...
Talán egy jó doki...
Kérdés hogyan akarsz meggyógyulni?
Gyógyszerrel, nélküle, szánsz-e rá pénzt stb...
Barack
Ahogyan itt olvasgatom a panaszokat van belőle böven.
Ki lehet ebből gyógyulni valaha vagy az ember már így éli le az életét? :-((
Sziasztok!
Tudna nekem valaki tanácsot adni a pánikomra?
Eléggé régen szenvedek benne. Sajnos 2x túlszedtem magam gyógyszerrel és eszméletlen állapotba vittek kórházba és mivel tudatosan csináltam így nagyon csunyán bánnak velem a dokik. állandóan rosszul vagyok és mostmár nem szeretnék meghalni. Az orvosom egyenesen durva és nem tudok hova fordulni.
De egyébként nekem az sem kerek, hogy szorongás és pánik, mi a különbség?
A pánik nem szorongási roham?
Valaki tudja a választ?
várj, most utánad olvastam:
"...hogyan tudja egy pánikos megkülönböztetni az igazi tünetet, a pánik generálta gondoktól."
Arra gondolsz pl. hogy valamikor melózni mentem, és a buszon csavart a gyomrom, hányingerem volt, a szokásos pánikos roham. Félútról viszont visszafordultam, mert valahol azt éreztem ez nem pánik. Elmentem a körzetihez, és nagyon kemény antibiotikumot írt fel, már nem tudom milyen nyavajámra, és 2 hét szobafogság.
ilyenre gondolsz?
Barack
Hali,
Akkor szerintem mi két malomba őrölünk...
(jobban nem tudom leírni, mint pl az epe, sajna nem tudom mire gondolsz...)
Egyébként 8 éve diagnosztizálták, de szerintem sokkal régebben. Szorongós születésemtől kezdve.
Barack
Szia Harmatcsepp!
Neked milyen tüneteid vannak? Az enyémeket egyszerüen sok le is írni.
Mivel lehet kezelni és meddig tart? Az orvos azt mondja, hogy ne hisztizek, közben én meg akarok halni.
No ettől nem lettem okosabb!
Mivel 20 éve tart nálam a pánikbetegség /hosszabb-rövidebb ideig (néha évekig) teljesen tünetmentesen/, ezeket én is tudom.
Én igazi válaszra várok, esetleg valódi, átélt tapasztalatokra ezzel kapcsolatban, nem pedig általánosságokra.
Te mióta vagy egyébként diagnosztizált pánikbeteg?
Szia Csepp,
Elnézést a félreértésért!
No de vissza a kérdéshez…
Véleményem szerint nagyon nehéz megítélni, hogy pánikroham, vagy betegség olyan esetekben, ha olyan tüneteid vannak, mint a pánikroham.
Viszont írtó nehéz, mert a pánikroham/betegség 1000 féle tünetet produkálhat.
Most vagy mindennel rögtön orvoshoz kell menni (akkor szerintem előbb-utóbb a doki hipochondernek néz), vagy majd elmúlik, és ha nem, akkor jöhet az orvos. :(
Szóval pl, egy torokfájás tuti nem pánik.
De ha mondjuk szédülsz, az lehet pánikroham, de lehet vérnyomás stb.
Nekem egy áter 1x azt mondta, hogy jön egy betegség pl. vérszegénység, ettől néha mondjuk szédülsz, ez diszkonfort érzést ad, és ettől jön a roham. :(
Egyébként valahol írtam, hogy nekem epekövem van, és nem epegörcseim vannak, hanem jó izmos pánikrohamom. :(
Barack