Mi az ideális gyermekvállalás ideje, avagy örök harc a tökéletes élet után? (beszélgetés)

Igen, azt, hogy nem lesz békejobb, Ditta is egyértelművé tette. Sajnálom, de beláttam, hogy a helyzet valamiért békíthetetlenné vált. Nincs baj.

Inkább hasonló cipőben járó anyukákat/leendő anyukákat keresgélnék errefelé. :)

Ahhoz képest, hogy nem veszekedni jöttél, elég paprikás vagy és frankón összevesztél a "gondoltam, Neked akkor ez a fontos csak" fantazmagóriáddal. Magyarázd a bizonyítványod, magyarázzad...

A békejobbod megtarthatod (esetleg rázz kezet magaddal), én nem haragszok egy ilyen okos kis csirkére, jópofizni meg nem szeretek.

Nem hiszem, hogy komoly vita lenne, csak eltérő álláspontok. "egyik fülön be, a másikon ki"? Lehet, hogy magamévá kell tennem gyorsan ezt a filozófiát. :)

Erre a helyzetre persze nem voltam felkészülve: nem gondoltam, hogy valaha valaki fel fogja róni nekem, hogy biztos alapokra - értem ez alatt a saját lakást, leendő férjet - fogom megszülni az első babámat. :)

Mivel adott hozzászólásod csak arról szólt, hogy van-e szakmám és milyen, gondoltam, Neked akkor ez a fontos csak az egészben, de ha észrevetted, az "Úgy kérdezed, mintha csak diplomával lehetne szülni. . ." mondat után azért ott volt egy smiley, tudatván, hogy nem kötekedni akarok, némi mosolygós felhang volt a mondatban.

Szerintem nem csak az számít véleménynek, ha azt mondod, hogy "felelőtlen vagy" vagy "elkényeztettek", szerintem az is eléggé véleményező megszólalás, hogy: "mert nekem nem toltak 18 éves koromra lakást a seggem alá".

Mert akkor felmerül a kérdés számomra, hogy akkor ha Neked nem, akkor ugye nekem igen? Úgy mondtad ezt, mintha ismernéd a helyzetet és pontosan tudnád, hogy akkor én vagy a párom semmit sem tettünk ezért a lakásért, csak az ölünkbe hullott.

Nézd, én nem veszekedni jöttem ide. Egyetértettem a cikk írójával és hangot akartam adni ennek, ráadásul nem hiszem, hogy bármi rosszat is mondtam volna Neked vagy Rád az első válaszomban.

Szóval engedelmeddel zárjuk rövidre a vitát, én békejobbot nyújtok Neked, független attól, hogy bántónak éreztem az "És kobrika..." kezdetű bekezdésedet.

Szörnyű, hogy milyen viták tudnak itt kialakulni...

Fiatal anyuk; szakmával, érettségivel, diplomával vagy anélkül. Ne vegyétek fel sztem ezeket a dolgokat, hiszen a legnagyobb kincs már úgyis a "kezetekben" van! Akkor meg minek bármit is bizonygatni? "egyik fülön be, a másikon ki" :)

--- van hogy ez a jó megoldás.

„Mi a szakmád, vagy tanulni szeretnél még? Dolgoztál mielőtt teherbe estél?”

„Úgy kérdezed, mintha csak diplomával lehetne szülni. . .”

Tessék rábökni hol kérdeztem "úgy"! Ennyit az előítéletekről. Meg idézd vissza, hogy hol írtam rólad bármilyen véleményt!

Ne haragudj, de kikérném magamnak a degradáló megszólítást és hangnemet!

Bizonyos szempontból igazad van, lehet, hogy egy diplomával az ember talál olyan állást, amivel egeket verdes a fizetése, de vannak ám diplomás álláskeresők is. Én arról beszéltem, hogy szakközépiskolát végzett ismerős kevesebbet keres, mint én a gimnáziumi érettségivel, tehát a szakmának mint olyannak nem feltétlenül van köze a szakmához, amire Te konkrétan rákérdeztél.

Kérlek, hadd javítsalak ki sértődés nélkül másban is! Nem "toltak a seggem alá" lakást 18 éves koromra. Tizenkilenc vagyok, ez igaz, de a lakás nem az "enyém", 30-at betöltött párom dolgozott érte kicsivel több mint 12 éven át.

Nem derült ki számomra, hogy hány éves vagy és sajnos az sem, hogy hány évesen kívánsz szülni, ha szülnél (elismerem, talán lett volna lehetőségem utánaolvasni hozzászólásaidban), de szánalmasnak és értelmetlennek tartom, hogy előítéletekkel nézel engem csak azért, mert fiatal vagyok és úgy mondasz véleményt rólam és a döntéseimről, hogy nem is ismersz, csak a hasadra csapva elképzeltél rólam valamit.

Kínáncsi voltam valamire, teljesen semlegesen feltettem egy kérdést, aztán itt megkapom, hogy ez a vesszőparipám, szerintem nem lehet diploma nélkül szülni, meg a negatív példák tömkelegét, aminek baromira semmi köze a kérdésemhez. Ha ilyen biztosak vagytok a dolgotokban, akkor miért kell harapni? Ha meg belül azt érzitek, hogy nem feltétlenül ez a legszerencsésebb megoldás, akkor ne nekem vegyétek a fejem, mert fájó pontra böktem.

Nekem teljesen mindegy ki hány gyereket és hány évesen potyogtat. Alapvetően érdekelnek az emberek, ezért merészeltem kérdezni.

És kobrika neked külön kiemelném, hogy én azért gondolok a kereseti lehetőségre, ami igenis összefüggésben van a végzettséggel, mert nekem nem toltak 18 éves koromra lakást a seggem alá, hanem majd magamank kell megteremteni.

Én bízom egyelőre annyira magamban és a picurban, hogy talán megy ez ilyen-olyan főiskolai végzettség nélkül is.

Nekem annyi a lényeg, hogy a baba/gyerek mindent megkapjon tőlünk, amire szüksége van és lehet, legyen ez érzelmi vagy anyagi vonzatú dolog. Szerintem semmi más nem számít, de egy fikarcnyit se, csak ez.

Nincsen szakmám, de nem hiszem, hogy jobban boldogulnék az életben, ha lenne, mint így, hogy nincs. Mielőtt teherbe estem, egy kisebb boltban dolgoztam eladóként, most is ezt csinálom még - szerencsére megtehetem -, keresek annyit (szakma nélkül), mint egy ismerősöm, aki szakközépiskolát végzett és szakmájában dolgozik. Ráadásul vőlegényemnek is állandó, biztos munkahelye van, a szülők támogatnak minket, már saját lakás van.

Számít bármit is, hogy mi a szakmám vagy hány diplomám van? Úgy kérdezed, mintha csak diplomával lehetne szülni... :)

enem a kor nem zavar ha 16 évesen szül hát akkr akkor ha 38 akkor akkor csak nem mind1 miért tolódik ki jóval 30fölé a gyerek vállalás mert ha a kariert tartják fontosabbnak akkr azt nem tudom megérteni más persze ha eü okokból nem jön össze a bébi és sajnos kénytelenek az emberek több 100ezer forintot is kifizetni azét hgy lombikbébijük legyen....

de azt soha nem tudtzam megérteni hogy az a kismama aki frissen szült ottagyja a gyerekét a szobában egy másik anyukára csak hogy ő kimehessen rágyújtani... érdfekes a legtöbben kibírják de vannak olyanok akik felelőtlenek még 30fölött is... én pont egy ilyen kismamával voltam együtt szívta a büdös ukrán cigit a gyereket ott hagyta nekem hogy ha sír tologassam egy kicsit a bevásárlókocsiba amit a kórházban használnak... és kiment napi akár 10-15 alkalommal is gyújtni :( kérdezem én hogy képes megtenni ezt?

karriert egy iskolás ovódás gyerek mellett is lehet építeni . és semmiben nem szenved hiányt az a gyerek se akinek az anyukája később megy el tanulni... dolgozni

a testvérem élettársa pl 17 évesen szült azóta van egy szakmája, most csinálja az érettségit estin, és dolgozik hogy ne öcsém tartsa el őket....

19hetes terhesen bent töltöttem a kórházban három napot gyenge vérzés miatt. Két szobatársam volt. Egy harminc pár éves nő, utolsó idős kismama volt, lombikos. Kedves volt, beszélgettünk. A másik egy 40es asszony, volt már előtte két gyereke két külön apától és várta a kicsikét egy harmadik férfitól. Kérdezte mennyi idős vagyok, hogy jött a gyerek, majd eléggé lefitymáló hangon közölte, hogy ő nem engedné a 17éves lányának, hogy szüljön, mert van más dolga is az életben, stb. Na ebből azt akarom kihozni, hogy nekem ne pont egy olyan nő szóljon be. Egyébként nem érdekel, hogy kinek hanyadik gyereke születik hanyadik pasastól, csak akkor felettem sem törjenek pálcát. Ezt csak úgy mondtam, mert részint idevágó.

Jelen pillanatban magamról úgy gondolom, hogy főiskolára járhatok később is, munkám lehet később is, lesz még elég időm dolgozni is. Karriert lehet építeni gyerekek mellett is. Ehhez számomra nem kell más, mint a megfelelő társ, és az viszont itt van.

Egyetértek veled.. Senkinek semmi beleugatni valója nincs hogy ki mikor vállal gyereket. Én sem török pálcát azok felett akik FELELŐSSÉGTELJESEN vállalnak fiatalon de más se tegye hogy annyi idős fejjel mint én nem vállalok (még)

Ennek vica-versa működnie kéne :)))

Őszintén bevallom, hogy csak nagyon érintőlegesen olvastam el a hozzászólásokat, mert lejárt közben a mosás és mosogatni is kellett... és már nagyon hosszúra terebélyesedett a fórum is. :)

Nekem személy szerint nagyon tetszik a cikk. 19 éves vagyok, 17 hetes terhes, mostanság kezdik mások is észrevenni rajtam és a rövid idő alatt már egy nagymamakorú (70-80 körül, félreértés ne essék, nem a 30 felettiekre gondolok :) )néni belém is kötött, mondván felelőtlen vagyok és még én is gyerek. Pedig két éve élek a vőlegényemmel - januárban esküvő - főzök, mosok, takarítok rá és cseppet sem érzem rosszabb vagy kevesebb embernek magamat attól, hogy máris bevállaltam ezt a babát.

Nem zavar, ha más 30-40-60 vagy tőlem akár 70 évesen akar szülni, mindenkinek a saját döntése, hogy mikor ideális, én szeretném megélni, hogy a gyerekem felnő és ő is családot alapít, nem tartom korainak, hogy már most jön, sőt, alig várom. Az egyetlen, ami zavar az ügy kapcsán az, hogy ha én nem szólok bele más életébe/gyerekvállalásába, akkor az enyémet miért kell kritizálnia bizonyos embereknek csak azért, mert még nem tudok két-három-négy x-et felmutatni.

Ha jól tudom az a fórum is az Ő nevéhez fűződik, biztos válaszolna rá ott is.

Nem "kötekedni" akartam!!! :D

Csak biztos okkal csinálta azt is.

További szép napot Neked is!

Köszi!

Sajna nem volt időm végig olvasni az egészet, de majd ma vagy holnap. Tényleg érdekel.

Szép napot Neketek!

Kedves viliflora!

Ha a többi hozzászólást is elolvastad volna, akkor sejtheted mennyi. Amúgy ennek a megtárgyalására sztem inkább azt a fórumot kellett volna választanod nem ezt.

A fórumindítóhoz lenne egy kérdésem. A mennyi a korkülönbség közted és a párod közt topicban válaszoltál:

100. Kriszti1212 2010-12-09 20:23

35 év sok?

Ez 35 év vagy 3,5 év.

Mert, ha 35 akkor 6 éve (ahogy a cikkben írtad) ez egy kicsit hmmm hogy is mondjam fura...

Lehet, hogy igazad van, de azért sok mindent átéltem, biztosan még át is fogok :(

De úgy állok hozzá, hogy próbálom nevetve végigcsinálni, most már nem állhatok így az élethez, mert már nem is a sajátom a legfontosabb, hanem a születendő gyermekemé!

Ami nem öl meg az csak erősebbé tesz!!!

Számomra ez a pici jelenti a legnagyobb boldogságot!!! Azt kívánom, hogy a Jézuska életcélt hozzon mindenkinek! vagy legalábbis világosítsa meg!