Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Mikor ideális az idő a gyermekvállalásra? fórum

Mikor ideális az idő a gyermekvállalásra? (beszélgetős fórum)


1 2
54. Shila (válaszként erre: 53. - Ancsa19860211)
2011. szept. 13. 12:54

Nekem ez a kis dolog elkerulte a figyelmem...addig meg sok ido van,egy ev az gondolkodasilag sok ido..

ott a pont Ancsanal.

53. Ancsa19860211 (válaszként erre: 45. - H.orsika87)
2011. szept. 13. 11:53
Azért a párodat is meg lehet érteni:) De azt írod, jövő augusztusra tervezitek a lagzit, addig még majdnem egy év van. Addig bulizzatok, éljetek, utána meg kössetek vmi kompromisszumot:)
52. 38c05a6ad0 (válaszként erre: 43. - Anyucika3)
2011. szept. 12. 17:25
Ez igaz, de ha a család összetartó, akkor megoldható.
51. Shila (válaszként erre: 49. - 4c1a787e8f)
2011. szept. 12. 16:02
Es igen,azt gondolom,a kapcsolat erositesere hasznaljuk,no meg a kis otthonunk kialakitasara! :)
50. Shila (válaszként erre: 49. - 4c1a787e8f)
2011. szept. 12. 15:58

Elgondolkodtato,amit irtal!

Viszont amit nem szeretnek: Csak azert belemenni most a gyerekvallalasba,mert hogy nehogy keso legyen kesobb :D Na ezt megaszontam..

49. 4c1a787e8f (válaszként erre: 48. - Shila)
2011. szept. 12. 15:50

Ezzel nincs baj, sőt!


Az szokott a gond lenni, hogy nem veszi észre az ember, hogy mikor "fordul át" az idő...

Már úgy értem, hogy huszonévesen még simán lehet azt mondani - ha nem érzed másként - hogy ráér. Tényleg rá is ér... De aztán eltelik 4-5 év, és akkor meg bekattan a para, hogy hú a fenébe, le fogok késni. És akkor meg már tényleg majdnem az a helyzet. Jön a kapkodás, és sokszor ez meg magával hozza a pszichés meddőséget... Meg a szakításokat, párkapcsolati vitákat. Aztán frissen szétmenten 36-35 évesen meg már tényleg gáz...


Ha valahol - és remélem nálad ez így van - az együtt töltött lazulós idő tényleg a kapcsolat erősítésére van használva, akkor valóban van értelme, és később a nehéz időben lesz hova nyúlni, lesz tartalékotok...

48. Shila (válaszként erre: 45. - H.orsika87)
2011. szept. 12. 15:00

Abban igazat adok a parodnak,hogy eljetek meg...

en ezt tennem es teszem is. Bar igen,en mar 30 leszek(parom 37),de mint irtam,nem erzem,hogy le lennek barmirol is maradva.

Szerintem emg te sem vagy!

Bar mar mozognak bennem erzesek,de meg ugy erzem,elni kell,dolgozni kcisit a baba jotte elott!

47. 888efd6baf (válaszként erre: 45. - H.orsika87)
2011. szept. 12. 14:41

Mindenképpen akkor vállaljatok gyereket, amikor mindketten akarjátok, érzitek, hogy itt az ideje.

Nem akkora különbség, hogy 24 vagy 26 évesen születik az első, de mindkét szülőnek vágynia kell rá.

46. 4c1a787e8f (válaszként erre: 45. - H.orsika87)
2011. szept. 12. 14:34

Anyámék is éltek így öt évet anno, és nem bánták meg. Csak akkor az 20-25 éves korig volt...


Vigyázz azért ezzel a pasival. Az én férjem számára már 18 évesen sem volt kérdés a gyerek-szerelem. Igaz, aztán ő 25, én meg 23 voltam az első születésekor, és egyetemisták. Szolid szórakozásra, vacsorázásra, motorozásra a régi bandával gyerek mellett is volt lehetőség, olyan fetrengős bulira meg soha nem is vágytam..


De ha ő ezt így gondolja, nehogy erőltesd, és engedd szabadon... tudod, a mondás szerint, ha visszajön örökké a tied, ha meg nem, sohasem volt az... azért ezt én még a gyerekezés előtt kipróbálnám a helyedben...

2011. szept. 12. 14:28
Örülök, hogy megoszlanak a vélemények. :) És annak is, hogy ilyen sokat hozzászóltak a kérdésemhez. Akkor azt hiszem, ha meglett a lagzi, belekezdünk a babaprojekbe :) Addig a páromat is puhítom. Ő azzal érvel a gyerek ellen, hogy éljünk még egy kicsit. Ő tavaly fejezte az egyetemen, és most van egy éve, hogy dolgozik.Rám pedig ebben a hónapban vár a diplomázás, és talán munka is lesz utána, hogy legyen egy kis megtakarított pénzünk. Tehát nem arról van szó, hogy ő nem szeretne gyereket, csak ő azt szeretné, hogy kettesben éldegéljünk még egy ideig, megadjuk egymásnak mindent, amit az egyetemi évek alatt nem sikerült, mert nem volt rávaló.
44. 4c1a787e8f (válaszként erre: 42. - Anyucika3)
2011. szept. 12. 14:19

Igaz.

Legfőképp a párokkal, házassággal, meg eleve a "pártalálással" kapcsolatos kitétel.


Ugyanakkor meg szerintem pont attól izgalmas az élet, hogy meg kell oldani. Pont azért nem éri meg a végtelenségig húzni a dolgot, mert a szépen felépített anyagi háttér is napról napra összedőlhet. De ez gyerek nélkül is így van...


Nekem erről az az elvem - és eszerint is élek - hogy az az igazi érték a munka világában amit úgy érek el, hogy közben önmagamat is reprodukálom, és olyan egyedeket "hozok létre", amelyek utánam is tudják majd ugyanazt a színvonalat tartani... Ez egy kicsit technokrata megfogalmazás volt, de talán érthető...


Persze nyilván ez így szintén szélsőség egy kicsit, de az, hogy a 36 fős osztályomból összesen három embernek van gyereke (30évesek vagyunk) azért egy kicsit gáz... És nem boldogabbak, és még csak nem is jóval módosabbak nálam.


Én a negyediket gondolom úgy 34 éves koromra, ha lesz még hozzá érkezésünk. Miért érezted, hogy az olyan későn van?

43. anyucika3 (válaszként erre: 38. - 38c05a6ad0)
2011. szept. 12. 13:56
Biológiailag,ez is lenne az ideális életkor az első baba érkezéséhez.Csak sajnos ehhez sokkal több minden kell,és keveseknek adatik meg,hogy ilyen fiatalon minden meglegyen hozzá.
42. anyucika3 (válaszként erre: 27. - 4c1a787e8f)
2011. szept. 12. 13:52
Egyet értek.Habár én már 34 évesen is későinek tartottam a 3-ik babát,előbb kellett volna.Sok szempontból viszont érthető,hogy manapság kitolódott a gyerekvállalás ideje.Sokan későn akadnak rá a nagy Ő-re is.De azért én azt túlzásnak látom,amikor egy gyerek anyja már a saját nagyanyja is lehetne akár.Ez nem annyira jó.Csak az a baj,hogy túlságosan bizonytalan mostanság a fiatalok léte.Igaz,hogy az igények is mások mint régen,de valahogy akkor nem volt ilyen létbizonytalanság mint most.Ma egyik napról a másikra tönkre lehet menni,még akkor is ha az ember nagyjából biztosnak érzi a jövőjét.
2011. szept. 12. 13:20

en 31 eves voltam amikor eloszor eszembe jutott, hogy mostmar nem a munka a fontos, es hogy dejolenne-halennegyerekem.

szerintem egyene valogatja, hogy kinel mikor jon el az ido. es akkor ne felejtsunk el parban gondolkodni, mert egy gyereknek nem csak anya, de apa is kell.

40. 888efd6baf (válaszként erre: 39. - Ancsa19860211)
2011. szept. 12. 13:18

Így van. Csak nem szabad átesni a ló túloldalára, mert a szeretet (és csak a szeretet) önmagában nem elég.


Olvastam valahol, hogy egy nő úgy döntötte el, hogy merjen-e gyereket vállalni, hogy elvégezte a Zánka-tesztet. Azaz megkérdezte magától, hogy itt és most ki tudná-e fizetni egy egy hetes zánkai táborozás költségét? Idén ez 39 ezer ft. Ha nem, akkor nem a válasz a gyerekvállalásra is.

39. Ancsa19860211 (válaszként erre: 33. - Maya80)
2011. szept. 12. 13:12
Egyetértek. A kisbabák esetében aztán pláne igaz, hogy a pénz nem boldogít. Az én kislányom most 2,5 hónapos, ha nagyon akartuk volna, ki tudtuk volna szorítani a 150 ezres babakocsit, meg a 80 ezres kiságyat, de ez teljesen ésszerűtlen. Mi a babakocsit bizományi boltban vettük 25-ért , ugyanannyit tud, mint a 150 ezres. A kiságyat akciósan, házhoz szállítással 12-ért. Ruhácskákat, játékokat mi is örököltünk, a pelenkázó asztalt a párom sk készítette. Nem muszáj mindenből a legdrágábbat megvenni, lehet okosan is szeretni a gyerekeket.
38. 38c05a6ad0 (válaszként erre: 15. - Ncilány)
2011. szept. 12. 13:01
A lányom is 22 volt amikor szült és örültünk a jövevénynek.
2011. szept. 12. 12:48
Az alap kérdésre válaszolva: akkor, amikor ő maga úgy érzi szeretne gyereket, mert elég "felnőtt" hozzá, és tudja, hogy, amire a gyereknek szüksége van, azt meg is tudja adni neki (lelki és anyagi értelemben egyaránt).
36. Shila (válaszként erre: 27. - 4c1a787e8f)
2011. szept. 12. 10:01
Osztom a velemenyed...ragocsolunk dolgokra es ez megoli az "elet varazsat"
35. maya80 (válaszként erre: 32. - Bnedora)
2011. szept. 12. 09:55

Ez nagyon így van. Tapasztalom. Az én korosztályomnak már új ház, és autó kell, meg több milliós bankszámla ahhoz, hogy gyereket vállaljanak.

Aztán meg elmegy felettük az idő és olyan későn szülnek, hogy az unokáikat már biztosan nem fogják felnőni látni,ha egyáltalán megérik...

34. Shila (válaszként erre: 23. - Bcicus)
2011. szept. 12. 09:55
Biztos igazad van! :)
33. maya80
2011. szept. 12. 09:51

Én 27 évesen szültem a lányomat, és idén januárban majdnem 31 évesen a fiamat.

Nagyjából 20 éves korom körül kezdtem gyermekre vágyni, de mindig a körülményeket okoltam, és a tökéletest hajszoltam, ami ugye nincs... Aztán 27 évesen teherbe estem (nem terveztük), és mikor a kislányom megszületett és a karomban tartottam, a hatalmas boldogság mellett azt sajnáltam, hogy miért nem jött előbb...

Ebből arra akarok kilyukadni, hogy ha az ember vágyik gyerekre, és van hozzá párja is, akkor vállalják, mert az anyagi az úgyis megoldódik.

Persze lehet venni 150 ezres babakocsit, 80 ezres kiságyat meg 3-4 ezer forintos rugdalozókat, de a baba ettől úgysem lesz boldogabb; neki a szeretet a legfontosabb, nem pedig a brendonos babaszoba meg a trendi ruhácskák.

Mi úgy kaptuk a kiságyat, a babakocsit, bébihordozót, játékokat, ruhácskákat használtan, és tökéletesek. Két gyermekünk van, de egyáltalán nem kerülnek sokba, pedig megvan mindenük. Úgyhogy ha valaki a pénz miatt nem akar, nem mer szülni, ha csak ez az egy visszatartó erő van, akkor én azt mondom, hogy felejtse el és vágjanak bele!

Persze tudom, nem mindenki "örököl" babaholmit, de használtan olcsón hozzá lehet ezekhez jutni. Én is sok mindent veszek adok-veszek boltokból, turiból, mert olcsó és jó. Úgyhogy a gyerekvállalás nem a pénzen múlik, ezt saját tapasztalatból írom.

32. bnedora (válaszként erre: 31. - 4c1a787e8f)
2011. szept. 12. 09:51
Bizony-bizony, a mostani felfogás, az igények egészen másak, csak akkor lehet vállalni gyereket, ha már minden megvan. Pedig egy gyermek akkor is boldog tud lenne, ha pár hónaposan nem viszik külföldi nyaralásra, nincs ezer játéka, divatos ruhája. Csakhát a szülők......
31. 4c1a787e8f (válaszként erre: 30. - Bnedora)
2011. szept. 12. 09:44

Én mai világban is úgy voltam, vagyok, mint ahogy Te írtad...


Szerintem a maiaknak azért az igényeik is el vannak szállva, és már nem jó a szoba-konyha...Persze van ahol tényleg nagy gondok vannak, de sokaknál azért inkább a nyavajgás megy...

30. bnedora (válaszként erre: 26. - Tündér74)
2011. szept. 12. 09:38

Anno, az én korosztályom igenis érett volt az anyaszerepre (szülőszerepre), mert kevesebb volt a depressziós anyuka. Nem a társadalmi elvárásoknak akartunk megfelelni (az egy korábbi időszak volt), mi, fiatalok AKARTUK a gyermekeket. Nekünk szerencsénk volt (és sokan másnak is), hogy szüleink tudtak biztosítani egy szoba-konyhát (fürdőszoba nélkül), ahol lakhattunk, és boldogan vállaltuk a gyermekeket. Gyerek mellett tanultunk, dolgoztunk, és boldogok voltunk, tervezgettük a jövőnket, saját otthont. Igaz, volt munkahely, szinte mindenki kölcsönből élt, mert a kamat csak 3% volt. Nem volt kocsink, mégis eljutottunk a gyerekekkel sok helyre.

A 30 év feletti lányok már vénlányok voltak, akiknek nem jutott ffi. A 40 felett szülők gyermekei pedig sokan rendellenességgel születtek. Ma már szerencsére nem így van.

Sokat változott az élet, ez alatt a 30-40 év alatt. Én, most nem lennék fiatal, és bizony én is meggondolnám a gyermek vállalását.

29. bnedora (válaszként erre: 26. - Tündér74)
2011. szept. 12. 09:29
Na, elszállt amit írtam, megpróbálom újra összeszedni a dolgokat.
28. 53dfddad18 (válaszként erre: 1. - H.orsika87)
2011. szept. 12. 09:24
Most.
2011. szept. 12. 08:26

Ennek lényegét nem vallásosak számára is csak így tudom megfogalmazni:

Bízz az Istenben, jól kitalált ő minket, hormondjainkkal, érzelmekkel együtt...


Szerintem manapság az a baj, hogy annyira túltervezzük az életünket, szinte gépiesen, hogy nem vesszük észre, hogy dolgok maguktól is működnek... Ezzel rengeteg energiát vesztünk el. Ne tegyük.

Ebbe az is belefér, hogy van akinek 38 évesen jön el az ideje. De azért általában nem...


(Ez persze közel sem azt akarja jelenteni, hogy ész nélkül 16 évesen álljunk neki szaporodni, nem erről beszélek...)

26. tündér74 (válaszként erre: 2. - Bnedora)
2011. szept. 12. 08:09
Szerintem is érthető, hogy később vállalnak gyermeket a mai fiatalok. Nem biztos egyébként, hogy az jó volt, ami régen volt. Pl. anyukám is mondta, hogy 22 évesen még eléggé éretlen volt az anyaszerepre és ez sokmindenben megnyilvánult. Persze ez megint emberfüggő, de szerintem régen sokan meg akartak felelni a társadalmi elvárásoknak is, azért szültek hamar házasság után.
2011. szept. 12. 07:55

Én kedves fórumozók 23 évesen szültem az első lányomat, a másodikat pedig 29 évesen. Az idősebbik már 30 éves a fiatalabbik 24. A nehézségek ellenére mindkettőt nagyon szerettük és a mai napig jó a kapcsolatunk velük. Felteszi a beíró mikor ideális az idő családvállalásra a mai világban ez már másképpen működik. Sok minden megváltozott. A mai napig örülök, hogy vannak egészségesek és dolgoznak.

Üdv.Ágnes

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook