Saját magamat hergelem, nem normális (beszélgetés)
Ne hergeld, gondolj arra, hogy magadat mérgezed, ezáltal magadnak okozol kárt.
A karmára gondoltam… mert a karma egy olyan játék, ahol mindenki visszakapja azt a lapot, amit ő osztott le.
Jövő hónapban megyek pszichiáterhez, igaz nem sokat tud segíteni, de hátha!
Szerintem is kérj segítséget. Egyedül sokkal nehezebb megküzdeni ezzel.
Addig pedig ott vannak a mindfulness gyakorlatok, amik pont arra vannak, hogy ne gondold túl a dolgokat, és ne hatalmasodjanak el rajtad a negatív gondolatok.
Értem. Akkor kérj segítséget.
erre nekem is van hajlamom. Nekem az a gondolatkör segít általában, hogy ezek a dolgok nem olyan fontosak. Egy nagy bolygón pici hangya vagyok. Ha nincs mosógép, hát nincs. Ha rossz a kocsi, hát megyek vonattal. A pánikszerű rosszullétet a valódi nagy bajokra tartogatom. (Betegség, baleset, halál.) Fejben keresek egy megoldást gyorsan. Pl. akkor kimosok kézzel, megnézem a vonatmenetrendet, stb. Kicsit nagyobb- pl. munkahelyi feladatnál (ezen már én is el tudok úszni fejben), nem olyan fontos mindent jól csinálni. Mi van, ha közepesen, vagy szarul csinálom meg? Semmi. Max. leszúrnak érte és legközelebb valaki másra sózzák engem meg békén hagynak. Tiszta haszon. ...Szóval így. De ezeket belül, magaddal kell letárgyalni és magadévá tenni.
Gondolj úgy a problémákra, hogy ez az élet. Ezeket meg kell oldani, ami pedig erőnkön felül van az majd alakul. Nem kell annyira komolyan venni.(amúgy sztem sokan vagyunk, akik azért tudnak pörögni dolgokon, de le kell állni)
Úgy vélem már nekem is egészségügyi ez a probléma, nem normális ez a viselkedés. Nem vagyok elégedett, tudom vannak rosszabb helyzetben is, de kinek-mi a legnagyobb gondja. Az hogy másnak mi a baja, engem nem vígasztal.
Találj valami kellemes hobbit elfoglaltságot ami kikapcsol.
Kérd pszichiáter segítségét, mert az ilyen fokú szorongásra általában már kevés a pozitív dolgok mantrázása, gyógyszer kell.
Alapból elégedett vagy az életeddel? Nem lehet hogy onnan ered hogy eleve boldogtalan vagy? Van jobbos? Van ami boldoggá tesz? Tudsz örülni a jó dolgoknak? Azokat értékelés? Ha jön a bosszankodás, gondolj arra másnak mennyivel nagyobb baja van. Pl egészségügyi
Meg kéne tanulnid menedzselni magad, az életed.
Egy dolog az érzelmi élet, de hogy az kiegyensúlyozott legyen a gyakorlati, hétköznapi dolgokat irányítani kell.
Az a baj, hogy te ezeket a hétköznapi bukkanókba beleállsz. Nem kell! Sok esetben az "idő megoldja". Más esetekben pedig ki diktál neked? Ki szab határidőt a megoldásra?
Pl. biztosan van annyi ruhád, hogy 2 hétig nem kell mosnod.
Ha a kocsi javítása elhúzódik, akkor ütemezd át azokat a dolgokat, ahová kocsival mentél volna.
Nem leszel boldog, elégedett, ha ilyesmiken görcsölsz. Ezek olyan lényegtelen dolgok az életben.
Próbálhatsz valami kis gyógynövény nyugtatót.
Nagy bajokra nem hat,,de ezt a zizegést csillapíthatja.
Teljes mértékben igazad van, önmagam ellensége vagyok. Köszönöm és megfogadom a tanácsod!
Az, hogy felismered, fél siker. Ez is csak egy szokás (mondjuk ha indokolatlanul pánikolsz akkor lehet, hogy érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni, mert más is lehet a háttérben) de ha belespanolod magad az idegeskedésbe, akkor próbáld meg abbahagyni. Banálisan hangzik, de ennyi a megoldás, mindenen lehet változtatni, csak akarni kell meg gyakorolni. Egy rakás dolgon kár idegeskedni, mert nem tudsz rajta változtatni. Elromlott az autód. Szívás? Igen. Változtat bármin, ha kiakadsz miatta, és a rosszullétig hergeled magad, hogy mileszmost? Nem.... Viszont meg tudod javíttatni, tudsz busszal, biciklivel vagy gyalog menni addig, valami megoldás csak van, koncentrálj arra. Ha valamin nem tudsz változtatni, akkor próbáld meg ezzel megnyugtatni magad, megtörtént, kész, ezzel dolgozunk ami van, az idegeskedéssel csak magadat teszed még nyomorúságosabbá. Ha meg van rá befolyásod, akkor meg azért nem kell idegeskedni mert tudsz tenni ellene, megoldod stb.
Ahogy írod, ez a környezetedben sem jön ki jól, és bocs, hogy ezt mondom, de egy állandóan negatív panaszkodógéppel, aki mindenben csak a szörnyűséget látja, senki nem szív egy levegőt szívesen. Nem kell toxikusan pozitívnak sem lenni, mert nyilván van olyan helyzet amiben nincs semmi pozitív, meg nem árt időnként kipanaszkodni magunkat, de akiből állandóan kizárólag ez ömlik, az nem egy jó társaság.
Próbálom, most úgy kalapál a szívem majd kiugrik pedig nincs rá annyira okom, ez már pszichés úgy gondolom.
Próbálj mély légzést csinálni, az megnyugtat. Bár ugyan úgy vagyok mint te és az adott helyzetben nekem soha nem jut ez az eszembe de ha más mondja ezt, akkor rögtön. Szóval a légzőgyakorlatok valamelyest segítenek, próbáld ki.
Úgy tekintek, de megoldás nem nagyon van egyre jobban kikészítem magam :(
Tekints ezekre megoldandó problémaként és ha sikerül, ünnepeld meg!
Nem, talán soha életemben nem is tettem, legalább is szándékosan biztos nem. Miért?
Tettél rosszat mostanában? Ártottál valakinek?
Nincsen, a gyerekeim vannak de azoknak is megvan a maguk baja. Már csak Keresztanyám él de ő nagyon messze lakik tőlem, sajnos ritkán látom. Ő szokott nyugtatni.
Uralkodj magadon! Ha jön egy negatív gondolat, helyettesítsd egy pozitív gondolattal. Nem egyszerű, de majd belejössz.
Én minden napra találok valamit, amivel fel idegesítem magam. Folyton kattog az agyam, ritka negatív tudok lenni és ez már felemészt. Azt mondják aki állandó negatív az bevonzza a bajt, hát én igen. Most a kocsim romlott el, 2 hete a mosógépem soha nem lesz vége úgy érzem. Az a baj, hogy a környezetemet is kikészítem ezzel, pedig annyira nem szeretném. De minden nap jön valami, vagy ha nem akkor a régebbi vackok göngyölödnek fel. Hogyan lépjek túl ezen?
További ajánlott fórumok: