Vallás: hit vagy fanatizmus? (beszélgetés)
Honnan az idézet?
Belső harc létező szókapcsolat, belső háború nekem fura, de csak azért kekeckedek, mert ez a szakmám. :)
Izrael kontra Plaesztina témába részemről nem szólok bele, mert kicsi vagyok hozzá. Tanulok abból, amit írtok. :)
Vannak Koran-iskolak, ahol a Korant magyarazzak. Viszont tobbfelekeppen, ugyanis vannak a szunnitak es siitak, roluk Virag mar irt. Gyakorlatilag mindent ki lehet anyira forditani, hogy az valami egeszen mast jelentsen vegul, de erkolcsi alapot nyujtson szamukra.
Haboru a jo es rossz "en" kozott vegul is egyre megy.
Idegen nyelven minden kifejezest csak korulirni lehet.
Azért magyarban is használják a belső harcot, háborút.
Ebbe nem fér bele a terrorizmus:
"azok az Iszlámnak tulajdonított tettek, mint a repülőgépek felrobbantása, vagy a nagykövetségek biztonságának veszélyeztetése, vagy a turisták Iszlám országokban való megölése: nem tulajdoníthatók az Iszlámnak. Vagy azért, mert azok a média igaztalan állításai, vagy azért, mert néhány, magát az Iszlámhoz tartozónak mondó személy téves tettei."
Mast latnak, mert nem verik nagy dobra, hogy Palesztina felig meddig Izraelbol el. Ha nem fizetnenek nekik es adnaknak aramot, gyogyszereket stb, mar kipusztultak volna.
Arab szomszedaik sem szeretik oket.
Ez igaz. A legtöbb muszlim ilyen dzsihádot folytat. Vagyis jobbá akar válni.
De ennek gyökerei is megtalálhatók a Bibliában: "Aki legyőzi önmagát, erősebb, mint aki mehódoltat egy várost."
Nehéz kérdés ez, mert nyilván van alapja az egésznek, de mennyire lehet ezt tágan értelmezni? Az már józan ésszel nem a házaik védelme, ha pl Londonban robbantanak. Nők és gyerekek pedig elég sokszor esnek áldozatul...
Mai hír, hogy Párizsban két arab fiatal közlekedési balesetet szenvedett, épp egy rendőrautóval ütköztek, mire válaszul társaik felgyújtották a fél kerületet. Kérdés, ez még belefér-e a bosszú vallási mértékébe.
Ez az un. dzsihad. Ez egy eleg tevesen megitelt kifejezes. Dzsihadnak nevezik a gazdasagi szankciokat is, uj intezkedeseket is, nem csak "haborut" jelent, de akar a jobba akarni vagyo ember is dzsihadot folytat, hiszen legyozi az egojat.
Nem egyenlo a szamunkra ismeretes haboru fogalmaval.
Jo kerdes volt :)
Annyival egeszitenem ki, hogy en nem hiszem, hanem tudom, hogy van. (Mindegy, hogy nevezzuk, Isten, Allah, Univerzum, Teremto, ugyanaz.)
Es amennyire epito, segito a hit, eppen annyira veszelyes a hiszekenyseg.
Persze, lehet, hogy mindannyian egy Istent balvanyozunk. Csak mas a neve. Vajon Mozes ugyanazt a hangot hallotta, mint Mohamed?
Peldaul Spanyolorszagban Nagy Karoly a keresztenyseg szellemeben akarta egyesiteni Europat, a morok keszek voltak kard altal meghalni Allahert. Hasonlo konfliktusok vannak ma is, a keresztenyek szemeben az arabok poganyok, akik, "kard" altal uralkodnak; az arabok szemeben a keresztenyek hitetlenek. Nem sok minden valtozott azota sem.
Az, hogy levágják annak a kezét, aki lop, megölik azt, aki öl, nem újkeletű dolog.
A Bibliában is olvashatók ilyenek. Ez nem feltétlenül vallás függő. Egyszerűen ilyen a törvény. Így nagyobb a visszatartó ereje. Sokan kétszer is meggondolnák, mit csinálanak, ha ez lenne nálunk is. Persze ezzel nem azt mondom, hogy ez feltétlenül jobb.
További ajánlott fórumok:
- Vallás vagy racionalitás?
- Kinek mi a tapasztalata: hogyan működik, ha a párjával azonos vallású, vagy egyikőjüknek van, másiknak nincs vallása? (Csak akit érint)
- A családomban a sógornőm jehova vallásba lépett át már vagy 20éve. Szeretném megtudni milyen vallás ez? Miben különbözik más vallásoktól?
- Az illúziók vagy az illúziók nélkűli életet vállasztod?
- Adóbevallás egyedül...a NAV oldalán vagy az Ügyfélkapun keresztül? Segítene valaki?
- Minek van elsőbbsége: a szólásszabadságnak vagy a vallás védelmének?