Pánikbeteg vagyok! (beszélgetés)
Ha nincs "makód" (gyógyszer), akkor lehetséges.
Az esti szorongásra azt tudom mondani azért van, mert az agyad elfárad...
Reggeli csak tippelni tudok, hogy nem pihented ki magad éjszaka, rosszat álmodtál...
És felejtsd el, azt a szöveget, hogy szülj egy gyereket, majd nem fog ráérni pánikolni...
Sajnos gyerek mellett is van pánik!
Szerettem volna kérdezni, hogy ti is szorongtok napközben egyfolytában?
Mert nekem ébredés után a legrosszabb, akkor szorongok a leginkább, ez eltart egy jó darabig, délután picit jobb, majd estére megint nagyon felerősödik és éjszakára múlik el. Nálatok hogy van ez?
És ti milyen gyógyszert kaptatok?
Nagyon nehéz!
Első sorban kell egy nagyon jó vagy két nagyon jó orvos.
Az egyik pszchoterapeuta legyen, és kezdl el felkutatni a lelked legsötétebb, legrejtettebb zugait.
Másod sorban meg kellene tanulnod valamiféle relaxációs technikát, ami a szüléshez is jól jön.
Nem akarom súlykolni, de Autogén Tréning...
Harmadsorban sok akaraterő, kitartás!
Szia Isti,
Vastagbél gyulladásra próbáltad már a kombucha gomba koncentrátumot?
A vitaminokról ami írtál jó, de ezek legtöbbje étvágyat csinál. Étvágy=felszedett kiló :(((
Üdv
Barack
Igen,nem Te vagy az első aki ezt mondja:-)
De hogy számoljak le EZZEL?Jó kérdés.
Abszolút egyetértek!
Ez csak egy átmeneti dolog és igenis ki fogunk kecmeregni!:)
A doki nekem is azt mondta, hogy eleinte gyógyszerek és pszichoterápia segítségével, majd család támogatásával és közben magam erejével ebből ki lehet gyógyulni és egy jobb élet kezdődhet utána. Hát én ezen vagyok!:)
Huh, megint valami....
Ha úgy döntesz, hogy a gyermeket vállalsz, akkor azt csak úgy vállald, ha a pánikoddal leszámoltál, mert a kettő egyszerre ki fog készíteni...
Bocsi, hogy a terhesség, gyermekvállalás sötét oldaláról írtam. De sajnos nem csak a rózsaszín maszlag van, amivel a nőket "etetik" a médiák.
Egyébként még azon is elméláztam, hogy napjainkban a terhességből mekkora üzletet csinálnak, tömik a fejünket mindenfélével, így vigyázz, úgy vigyázz, ezt egyél, azt egyél stb.
Persze, hogy az ember tiszta para, és naná, hogy terhesség alatt és utána is szorong, és nem beszélek a nő saját lelki gondjáról-bajáról...
Még eszembe jutott az is, hogy az anyaségot sajnos nem fogod érezni szülés után rögtön (vagy nagyon szerencsések, akik rögtön átélhetik), hanem csak jó pár nap-hét-hónap után.
Ezt is mint mindent a nő szervezetében hormonok befolyásolják!
Barack
Szia Reni,
Milyen hatással volt rám a terhességem? Röviden vagy tömören? Röviden sz@r tömören tök sz@r. (azt nem részletezem, hogy nem várt gyerkőc volt a gyerkőc, költöztem lakásból kertesbe nem semmi körülmények közé, és még megtetéztem egy házasságkötéssel is) Én azt mondom a gyerek olyan nőknek való, akiknek semmi gondja nincs (kész ház, szép kerttel, vagy tökéletesen belakott lakás), és van legalább 4 nagyszülő, aki segíthet. Csúnya dolog, de ha tudom mivel jár a gyereknevelés lehet, hogy nem vágok bele....
De lássuk pánikosan!
Azt előre leírom, hogy nekem magasvérnyomásom, allergiám, allergiás asztmám is van, mindegyik gyógyszere külön-külön is káros a magzatra nézve!
Nos én ezektól függetlenül gyógyszerek mellett maradtam terhes.
Ha a terhesség elejét nézem, akkor pocsék volt, nem hánytam, de szédültem, volt, hogy a lakásban úgy közlekedtem, hogy fogtam a falat, vagy úgy kellett valakivel beszélgetnem, hogy feküdtem.
Azután elmúlt a "húzós" 3 hónap, és minden elmúlt. Azt nem mondom, hogy nem rezgett a léc olykor, amikor valami vizsgálatra kellett BKV-val mennem, de alapjában véve megúsztam.
Ja és ráadásul nekem még hasszurim is volt, mert 35 fölött vagyok.
Szóval egyet értek Harmatcseppel, hogy a természet elrendezi, hogy amí terhes vagy sok gondod ne legyen.
Hogy mikor teszel jót a babaának?
Természetesen ha nem szedsz gyógyszereket és nem pánikolsz! Porbáld a kettőt megoldani, nem könnyű!!!
Én most gondolkozom a másodikon, és keményen remeg tőle a lábam!
Egyébként ha ráérsz olvasd el ennek az elejét: [link]
Amikor egyszer megkérdeztem az egyik orvosomat a sok közül, hogy mi van akkor, ha antidepresszáns mellet maradok teherbe, erre ő azt válaszolta többet ártok a babának, ha terhesség alatt pánikolok azaz szorongok. Állítólag nem nőtt még fel az a generáció, akinek az anyja terhesség alatt végig antidepresszánst szedett, így a "tudsok" nem tudják mik lehetnek a serek hatásai.
Annyit azért elárulok, hogy a gyerkőcöm 1,5 éves, kiegyensúlyozott, nem hisztis, óbégatós, hanem mosolygós boldog baba.
Ja még egy kis adalék, hogy én szülés után 4 hónappal kerültem "vissza" a pánik rabságába, akkor azt mondta a férjemnek a gyerekorvos, hogy gyorsan tegyek valamit a pánikom elen, mert a gyerkőc életére rányomhatja a bélyegét.
Azóta rendseresen orvoshoz járok, gyógyulok, csökkentett gyógyszerekkel.
Huh, mindig eszembe jut valami, szóval én azért vagyok szorongós/pánikos, mert a drága jó Anyám gyerekkoromban (születéstől kezdve) úgy viselkedett velem, ahogy viselkedett!
Remélem segítségedre lehettem...
Üdv
Barack
Infó mindenkinek.Normális esetben elegendő szerotonin-t termel a test magától, ami egy elengedhetetlen hormon a vegetatív idegrendszer megfelelő működéséhez.
A vegetatív idegrendszer nem megfelelő működése olyan helyzetekre is adrenalint juttat a vérbe amikor nincs is rá szükség és ráadásúl sok mennyiségben és beindul a folyamat.. légszomj, gyórs szívverés,hányinger stb.
Innentől kezdve megrémül az ember és fokozza az adrenalin áramlását a vérbe.
Vagy alaphelyzetben olyat is okozhat a vegetatív "kóros működése" amitől úgy érzi az ember mintha valamilyen szervi panasza lenne.. pl. fáj a mellkas, esetleg a láb.. hol az eggyik hol a másik.. tehát zavar van az idegrendszerben..
A sok stressz vagy a nem megfelelő táplálkozás is elősegítheti ezeket a zavarokat vagyis a szerotonin csökkenését.
A pánikbetegség és a depresszió eseteiben a sejtmembrámban csökken az omega-3 zsírsav mennyisége, a sejtek oxidatív károsodást szendvednek, ezért kevesebb szerotonint termelnek. A csökkent szerotonin szint a depresszió létrejöttében nagy jelentőséggel bír.
Az omega-3 zsírsavak adagolásával a pánikbetegség és a depresszió megszüntethető vagy javítható.
És még sok mindenre jó az omega-3 zsírsav, az agy és látószervek nélkülözhetetlen a működéshez, fejfájás, migrén, bőrbetegség, cukorbetegség, reumatikus izületi bántalmakra, nőgyógyászanti gondok, szív érrendszeri betegségek megelőzésre, kezelésére, vérnyomás.
Valamint szükség van még ez mellé különféle vitaminokra, B1, B2, B5, B12, A, E, C vitaminokra. Ezt az infót találtam neten egy pánikbeteg kigyógyúlt a betegségből,vitamindózissal lényeg hogy minden vitaminból megfelelő mennyiség kell.Most én is ki akarom ezt próbálni.Kiegyensúlyozottan étkezem,de mivel van egy vastagbélgyulladásom is nem épűl be a vitamin kellő mennyiségben,és ez egyenes út is a pánikbetegség kialakulásához.Ha többet megtudok jelzem.Sziasztok Minden jót mindenkinek.Ja és mi összetartunk,segítjük egymást,ha már az orvosok néha futószalagként kezelnek minket...sajna...Lényeg hogy ha bárki újjat tud meg leírja ide ,továbbá egymás lelki támogatása is fontos mert hidgyétek el nem a pszichológus érti meg az embert hanem az aki ugyan abban szenved mint mi...Mindenkinek mielőbbi gyógyúlást
Üdvözlettel Isti, egy pánikbeteg aki saját és más egészségén dolgozik:) sziasztok.
Kedves Mező és Kedves többiek!
Igenis meg fogunk gyógyulni, mert meg akarunk gyógyulni, mert keressük annak a lehetőségét, hogy milyen mankók segíthetnek ebben: gyógyszerek, 'áter, 'lógus, kineziólógus, gyógynövények, terápiák és ez a fórum is.
És még valami a nagyon - de nagyon fontos : a megértés!!! A másik támogatása akár fizikális közelségben, akár virtuálisan.
Mi nem betegek vagyunk, csak átmenetileg vannak olyan gondjaink amik feloldásához a "betegség alatt" segítség kell. Megszünik az ok - kinél hamarabb - kinél később, de tuti, hogy megszünik és máris tovább tudunk lépni:))))
Valamennyien!!!!
Bedina
Nagyon szépen köszönöm, el sem tudjátok jelenteni mennyit jelentenek nekem ezek..
Komolyan.
Mindig magam voltam a problémával, mindig csak szídtak, én is magam és az hogy láttok bennem jó dolgokat és erőt, ez nagyon sokat segít!:)
Még a végén itt a fórumozók egymás segítségével gyógyulnak meg!:D Jó is lenne..:)
Mindenre nyitott vagyok, úgyhogy utánanézek.:)
Tényleg nálam most ez az első krízis helyzetet kell legyőzni, hogy újra merjek kimenni valahova.
Olyan jó érzés nektek ezt leírni, mert megértitek, míg eddig mindig hazudnom kellett mindenkinek, hogy mikor hova miért nem tudok elmenni, mert nem akartam senki orrára kötni azt, hogy egyszerűen nem tudok.
Jó, hogy ezt nektek csak így ki tudom mondani.:)
Amúgy a dokinő azt is mondta, hogy egyenlőre nekem nem is szabad erőltetni és próbálgatni, hogy elmegyek valahova, azt mondta eljön az ideje, de még nem most.
Pedig a külsőmet már ideje lenne helyrehozni, mert depresszió és pénik ide vagy oda, jót tenne a lelkemnek, ha nem lenőtt hajjal és körömmel gubbasztanék itthon.:) Igaz, hogy senki sem látja, de eddigis csak magamnak és a páromnak szépültem végülis.:)
A hipnózis már vagy 5-6 éve foglalkoztat, ha nem régebben, jó lenne tudni mi történt abban az első 7 évben, mert 2 db emlékem van. Az egyik hogy 3 évesen otthon zokogok este hogy nem akarok meghalni, a másik, hogy ovodában megsajnáltam egy lányt, mert kicsúfolták. A többi köd.
De ha rászánod magad, mindenképpen írd le!:)
Kedves Fórumozók!
Passzív résztvevőként sokat olvastalak benneteket - bizi az első oldalakig visszamenve - és szeretném megköszönni azt a sok értékes hozzászólást, tanácsot amit én és mások is kaptak tőletek.
Nagyon jó, hogy vagytok - vagyunk egymásnak, hogy itt vagytok ha valakinek segítség kell és úgy látom mindig van egy segítő kéz aki a másikért kinyúl.
Mégegyszer is köszönöm mindnyájatoknak.
Bedina
Kedves Mező!
Elolvastam a naplódat és hidd el, hogy abból amit leírtál az világlik ki, hogy te egy nagyon erős ember vagy. Bármilyen hihetetlen is sok rossz - szorult helyzeten felül tudtál emelkedni és a kivülálló szemével mondhatom, hogy másztál te már ki a gödörből.
De: az 'áternek igaza van a több éve tartó szorongás, pánik nem múlik el egy perc alatt, azért meg kell küzdeni. Azzal, hogy segítséget kértél, hogy fel merted vállalni a bajodat, hogy "kinyíltál" már megtetted az első lépést a remény útján.
Sok sikert a további lépésekhez.
Bedina
SZia!
Örülök, hogy találtál egy jó pszichiátert, aki meghallgat, analizál és segít és nem legyint a problémádra, komolyan vesz. Fontos a gyógyszerek mellett a terápia és az oldás. Ez az utóbbi, amit a jó kineziológus csinál.
Én csak ajánlani tudom, mert próbáltam és nekem sokat segített. És fog is még, mert akarok még menni. Izomteszteléssel találja meg a tudatalattiból érkező válaszok segítségével, hogy hol a gond és azokat oldja. Van itt a Hoxán kineziológiával kapcsolatos fórum is, kukkants be oda is. Ott vannak gyakorló kinezesek, akik erről sokkal hitelesebben és érthetőbben írnak, mint én. Én csak tapasztalom a pozitív hatásait. Igaz, nem olcsó mulatság, de ha segít, akkor megéri. Én eddig háromszor voltam és ezeknek a kezeléseknek köszönhetően kezdtem megérteni a betegségem gyökereit, és bestia (ezt a hülye pánikot mostanában csk így hívom) természetét.
A hipnózist én is halogatom ám, kicsit félek tőle. De a pszichiáterem szerint, ha úgy csinálja a korregressziót, hogy amikor visszajössz, nem emlékszel, akkor nem árt nekünk. Ő viszont sok mindent meg tudhat belőle, ami alapján segíthet. Kíváncsi vagyok melyikünk szánja rá magát előbb!?!
SZia Reni79!
Igen én pánikbetegségem "pauzáiban" szültem négy gyereket és a terhesség ideje alatt soha nem szedtem semmilyen gyógyszert. Csoda-e vagy a természet bölcsessége, de mindhárom alkalommal teljesen jól voltam, életem legkiegyensúlyozottabb szakaszai voltak a terhességek :-))
Szia,
Én igen!
Üdv
Barack
Szia!:)
Igen csak papíron 10-20 perc a roham, nekem a legrosszabb 2 órás volt! Bár nehéz megállapítani az egyik elejét és a másik végét, mert volt hogy 7 órán át össze-vissza, de végig volt. Úgyhogy nekem sajnos már kell gyógyszer, elég súlyos a helyzetem, későn fordultam segítségért..
A naplóírás jó ám és mi tudjuk, hogy nem hiszti.:)
Harmatcsepp is ír naplót és én is elkezdtem gyógyulási szándékkal:) Az enyém itt van: [link]
Remélem a sok rossz után végre jó dolgokról írhatok majd.:)
A szégyen nekem évekig eltartott, azért sem kerestem segítséget, még amikor napi rohamaim lettek, még akkor is vártam egy hónapot, hogy segítségért forduljak, de én úgy érzem nekem ez a jó döntés, egyedül hiába próbálkoztam évekig.
Ne szégyelld, mert ez tényleg probléma, nem hiszti.
Sziasztok!
Én egy pánikroham közben végig olvastam a ti problémátokat:-) Mellesleg nekem ez segít átvészelni.. Nem fokozódik legalábbis tovább a 20 perces rohamom fél napossá, ha közben arról olvasok hogy nem vagyok egyedül:-) Mellesleg én is már minden létező tünetét átéltem ennek az állapotnak. Jelenleg a mellkasi pánik zaklat.
Azt tudom mondani, hogy amit én a gyógyulás útján tudtam előre lépni, az mind önerőből van! Kemény akarat erő, és gyógyszer nélkül. Pedig voltam annyira padlón hogy inkább nem részletezem.. Mindenki leírta már, hogy hogy kezdődött nála, és most hol tart.A tüneteket én is mind produkáltam. De miután már annyiszor hisszük hogy na, most már tényleg vége, és 1 évig nyoma sincs, hát nem fel bukkan? Mindig más tünetekkel. De ugyanaz. Engem ez bosszant a legjobban. A napló íráson én is gondolkodom, csak egy baj van vele.. Amikor elmúlik a roham, én annyira hülyének érzem magam, hogy mi a francot problémázok, hogy igyekszem minél hamarabb elfelejteni, és nem gondolni rá. Mondhatni szégyenlem, holott tudom hogy megtörtént, csak látni nem akarom.
Szép napot:-)