Anorexia és bulimia (beszélgetés)

sziiia Réka:)

én örülök hogy itt vagy, szivesen beszélgetek veled!!

sziasztok!

neharagudjatok, de még nem nagyon van időm netezni.:S

hát voltam másfél hetet kórházban, infúzión..

miután hazajöhettem anyuék mindentől eltiltottak, nem nézhettem tv-t, nem netezhettem, se újság olvasás, se rádió..mondván hogy ezek olyan dolgokat sugároznak, amitől az a késztetés lesz bennem, hogy soványabbnak kell lennem. óvtak minden nyilvános helytől és dologtól.

egyedül iskolába járhattam, és gyűlölöm, hogy mindenki ujjal mutogat rám. semmit nem tudnak az életről azt hiszem.

15,5 kg-t híztam, anya naponta többször szószerint tömte belém a kaját, hiába sírtam vagy öklendeztem, nem érdekelte.

most, hogy már nem vagyok annyira a figyelem középpontjába ezerrel fogyókura!!! már 2 napja egy falatot se ettem, és megmondom őszintén nagyon nehezen bírom azok után hogy anya annyit etetett. és persze TORNA,TORNA,TORNA..

undorítóan nézek ki..pfuuuj.

ezek mellett elkell játszanom az édes kis életvidám csajszit:S remélem mostmár békén hagynak...

hát tömören ennyi történt. veletek mi a helyzet?

puszaa

Jajj nagyon ügyes vagy!! :) Nagyon-nagyon örülök Neked, hogy tudtál enni, csak így tovább :) Jó ez, és jó hatással van Rád a barátod ezek szerint :)

Hjajj, tényleg örülök Neked nagyon :$ :)

Mondhatnál még ilyen jóhíreket :)

Princessgirl, Te is mesélj!

Itt most minden kusza. A pasi is, meg most próbálkozik egy másik is, és én se tudom mi lenne a jobb... Mindig azt érzem, hogy szükségem van valakire, de közben meg mégsem.

Pótanyum meg most úgy érzem úgy döntött, hogy egyedül oldja meg a dolgokat, vagy legalábbis rám rohadtul nincs szüksége. Ez most sz@r.

Vágni nem vágtam, csak nagyon szerettem volna, de erős voltam... Az evésről már nem mondhatok ilyen jókat.

Hali!

Lilimia: Mesélj, mi van?!:O még mindig nem megy a kaja, ugye?férjeddel azért okés minden már ugye?? ajj :S legyél jobban!!<3

Princessgirl: mesélj te is, hogy mik történtek!!részletes leírást!kórházba kerültél?:O vagy nem? most mi van? kiderült, ugye? tervek??

tegnap itt volt barátom..:D ma megyünk partyzni, holnap is valahova, holnapután én hozzájuk:D <3 hihetetlen h van nekem *-* <3 tegnap este már bírtam enni végre... megvolt vagy olyan 7-800kcal :D mindegy. jobb lenne még fogyni, de nekem 8...mondta am h majd pizzázunk, gyrosozunk, hambizunk xd...egyszer csak:D

Annuccia:??

Victory:?mizuu??

sziasztok!

jaaj, nagyon régen jártam itt:S

egyik nap egyszer csak összeestem, és össze kavarodott az életem, sajnos nem voltam gépközelben:(

miujság veletek??

puszilok mindenkit

Szia!

Az alapján amit írtál úgy gondolom, hogy mániás depressziód lehet. Mindenképpen el kéne menned pszichiáterhez, mert ha nem kezelik idővel egyre rosszabb lesz!

halihó!

sztem összejön, mert tavasz van, meg mert úgy amúgy is :) amúgy ti azt észrevettétek h a csók sokmindenkinek már olyan "semleges"? mármint annyira nem h "mindenkinek úgy köszönsz" csak...h pl buliban már sokan meg se lepődnek, meg nemtom...nálunk legalábbis.

a beszéd menni fog versenyen csak rohadtul sokat kell gyakorolni(saját tapasztalat:D)

Pótanyud nem mondja h mi a baj?tényleg próbálj enni, vágós dolgokat hanyagolni, mert szüksége van rád!!:) <3

ömm...kaja.hmm.nap4-600kcal, szal visszafogytam 53ról 49,5re xd de étvágy...az hiányos...szóval így néha megkívánok valamit, gondolkodok h ááá az sok..ma ettem így egy zsemlét,egy macisajtot meg egy kis tálka(kb 3-4evőkanál)rizsecskét.. csak fáradt vagyok atomra, szóval kávézok xd. ("a szerelem engem mindig bolonddá tesz"...:D)mondták ma h vékonyvagyok*-* ejha hogy hogy felcsillant a szemem..

ja meg haragszik rám bnőm, mert izé...tegnap...öm...szívtam pár slukkot egy jointból.hát.nem nagy izé, ennyi erővel inkább cigi -.-"....meg koncentrációm hát...majdnem nulla...xd ...:s

kinéztem egy csodásmesés converse cipőt:D bőr, nagyon lapos, fekete(az orra fehér, mega talpa)..áá csodás*-*

Lilimia? hogy vagy? kajálás??:) hogy sikerült a nyílt nap? bocs h nem tudtam elmenni:S :(

Annuccia: meséélj!!régen írtál ide!!:)

Everybody: megint eltűntél...

ömm még, akik voltak(és neveket továbbra is iszonyúlassan jegyzek meg xd) szóval írjatok..:D

nah puszikákok:D <33

De most azthiszem elrontotta mielőtt lett volna bármi komolyabb... Tegnap feljött, de csak benézett kicsit, és ment is, és semmi nem volt, annyira tartózkodó volt... Mert, igen, előtte nap amikor ittaludt, megcsókolt. És azt utálom legjobban ha nem tudom mi van...

Ma mennék egy versenyre, de igazság szerint se kedvem, se hangulatom hozzá, főleg, hogy beszélni is kellene, én meg azt nem tudok sok ember előtt.

Pótanyummal meg valami nagyon nem oké, nagyon maga alatt van, úgyhogy muszáj összeszednem magamat, hogy legalább én valami vidámságot adjak Neki, csak nem érzem, hogy menne...

Na de ennyi sok is belőlem.

Köszönöm Nektek, nem is tudjátok mennyire... <3

Lilimia, hogy vagy? Tejeskávék, leveskockalevek? Maradoznak azért, ugye? <3

Browning, örülök a pasidnak, meg a boldogságnak :) Óó, és irigy vagyok a virágodra :P Eszel is a szerelem mellett azért, ugye? :)

gondolj arra, hogy, ha ezt valaki meglátja/megtudja. ha te lennéla helyében. arra gondolnál, hogy ó, hát én sem vagyok elég arra, hogy legyen egy pici életkedve?? na? ugye? mit szól a pasi? kevés neked...nem?ott aludt,az ember nem alszik ott csak úgy másoknál, akkoris ha nem történt semmi...megcsókolt amúgy?:D

jajj, mi is szeretünk!!nem navajgás, nyugi, mindenkinek kell egy kis dumálgatás!

mondjuk ma valahogy éreztem h nem lesz semmi dokinál...csak valami teszt volt, hogy képességeim vagy nemtom.mindegy.

a barátom egy ááá*-* hogyimádom:D<33 kaptam rózsát *-*

Sziasztok!

Azért írok, mert én is küzdök hasonló dolgokkal, mint ti, négy éve tart a dolog. Anno anorexiával kezdődött, aztán kis tünetmentes időszak, majd bulimia, majd megint anorexia. Idén októberben nagyon elfajultak a dolgok, és én magam elhatároztam, hogy változtatok. .. Volt kemény 3 tünetmentes hetem, és azóta szörnyű, mert olllyan hangulatingadozásaim vannak, hogy rémes. Kis semmiségektől rettenetesen mélyre kerültök, olyankor nem kommunikálok senkivel, sőt, semmit nem csinálok, vagy ha mégis, az csak önkárosítás. Aztán hirtelen megint egy semmiségtől túlságosan jókedvű leszek, és túlpörgök. Időnként meg teljesen normális időszakaim is vannak. Szerintetek mi ez? Ja, és közben megint kezdenek visszajönni az evési zavarok...

Hjajj ez gáz!!! Triplán gáz! Magad miatt, Pótanyud miatt, és pasi miatt is! Pasi azt fogja látni, hogy zakkant vagy, de rohadtul. az idősebb pasiknak meg a zakkantak nem nagyon kellenek :/

Amikor kiborulsz miért nem írsz? Kezdj egy naplót, ahol kidühöngöd magad!

Büntiből enned kell ööö nem is tudom mit. Valamit, ami kalóriadús.

puszik és ölelés

Bocsánat előre is...

Vettem már be savcsökkentőket de nagyon fáj a gyomrom, és... Nemtudom, már rég voltam így.

Tegnap itt volt a Pasi este, vagyis végülis itt is aludt, de nem történt úgy semmi, reggel pedig sikeresen bekattantam, miután elment, hogy mekkora egy nagy kretén vagyok, hogy megint úgy érzem, hogy nekem nem is kell nekem senki, pedig nincs így; meg amúgy is kövér vagyok, és szétvágtam a kezemet ismét. Pótanyumat is felhívtam bőgve...

Szóval bocsánat a panaszkodásért, de most muszáj volt...

Teljesen megértelek... Vannak ilyen anyák, akiken így jön ki az aggódás, hogy sokszor azt se látják ami valójában van... Pedig nem akarnak rosszat, csak nem ismerik fel a helyzetet sokszor.. Vagyis inkább a kiutat abból.

De azért reméljük a legjobbakat, hogy lassan megmarad benned több is, mint egy kis tejeskávé, és akkor nem lesz szükség "pánikra"... Mostmár annyi ideje nem tudsz enni, hogy a szervezeted meggondolhatná magát... Tudom, hogy ez nem így megy, de akkoris... :( :S :)

Hogy vagy ma? <3

Most épp ettem egy tányér műparadicsomlevest, csak 93 kcal. De amúgy mostanában nem vagyok éhes már abszolút.

Pasi meg... :) Remélem lesz valami. Sokat beszélgettünk mindennap MSN, ma jön haza, úgyhogy remélem lassan egy találkozót is kilátásba helyezünk... De most egyelőre nagyonjó :)

Mindig túlzottan féltett, persze okkal, hiszen bármikor rámtörhet egy epilepsziás roham, és a gond az hogy én nem éreztem soha előre. Amióta Rumi van azóta vagyok csak biztonságban, hiszen ő 5 perccel előtte jelez. Szóval 10-11 éves koromig még a házunktól 50m-re lévő boltba sem mehettem el egyedül. Rettenetes volt bezárva élni, aztán amikor 13 évesen kiharcoltam hogy egyedül is mászkálhassak kaptam egy mobilt, hogy ha baj van telefonáljak.

Szóval tényleg megértem hogy jogos az aggodalma, de egyrészt asszony vagyok, másrészt egymástól 50m-re lakunk, harmadrészt pedig nagyon szűklátókörű, és van amit egyszerűen nem hajlandó megérteni. Mint pl tavaly előtt nyáron amikor nem tudtam enni váltig állította, hogy én fogyókúrázok, és anorexiás vagyok. Az orvosom konkrétan üvöltött vele, hogy nem az a bajom, hanem az sdh. De utána sem fogta fel...

És van elég bajom nekem is, neki is, minthogy ezen menjen a hiszti. A család napjában 10x felhívna, állandóan azt kérdeznék, hogy jajj ettem e már, meg miért nem eszel, enni kell, és minden egyes beszélgetés azzal ér véget, hogy sírva kiabálok.

Amúgy ugyan ez van a látásommal is. Minden szemészeti kontroll után 1 héten át naponta többször hívnak, hogy látok e már. Peeeersze attól hogy a tanár nő megvizsgált rögtön regenerálódtak az idegek......... Gyűlölöm ha azt kérdezik hogy mennyire javult már a látásom. Olyankor legszívesebben ütném őket ahol csak érem.

Te hogy vagy? Evés? Pasi?

Jajj Te :(

Érthető, miért nem akarsz szólni, meg Őt is meg lehet érteni, hogy mindent mindig tudni akar, függetlenül a körülményektől... Mondjuk nem ok nélkül "titkolod"... Jajj, legyél már jól :( Kilót még szívesen is adok Neked... 9 az nagyonsok :(

Hogy vagy ma? Tejeskávék??

És csajok, Veletek miújság??

Ma még csak 2 nagyon tejes 1 kanálnyi cukros tejeskávé, és 2dl leves ment le. Az előbb már szédültem a hányingertől :/

Hjajj lenne már vége! Úgy örülnék ha tudnék enni. Mindegy mit, csak enni!

9kg-ot fogytam :(

Ha addig nem javul, míg Anyának nem megy le az utolsó 7 sugárkezelés, és amíg nem lesz negatív a vérvétel, és az ultrahang, addig nem szólok. De ha addig nem javul akkor muszáj lesz elmondanom, hogy gond van, csak akkor meg nem fog bízni bennem, hogy hetekig titkoltam :/

Ti hogy vagytok?

Hát tudod... Van egy pszichopátia nevű személyiségzavar. Ne a közhiedelemben élő pszichopata jelzőre gondolj, az hülyeség. Anno egyszer volt szerencsém kitölteni úgy egy ilyen tesztet, hogy egy pszichológus csak simán tett fel célzott kérdéseket, és beszélgettünk. Aztán a következő alkalommal mondta el, hogy az pszichopátia teszt volt, és én hála az égnek nem vagyok az.

De ugyebár 6 éve hogy tanulmányozom a pszichológiát, és utánanéztem ennek a személyiségzavarnak. Egyik fő tünete a parazita életvitel, azaz az élősködés. A másik, a hazudozás, sokszor ok nélkül, de leginkább önmagáért, aztán ott van még a tenyérbemászó stílus/viselkedés, ami ennél a csajnál pl abban jelentkezett, hogy ő '''''''beteg'''''', ezt mindig hangoztatta, mintha baromira büszke lenne rá, és úgy adta elő, hogy az emberben ösztönösen sajnálat ébredt. Sorolhatnám még tovább a tüneteket, és a viselkedésmintákat, de azt hiszem felesleges...

Az egy dolog, hogy a pszichopátia is egy betegség, ami könnyen gyógyítható, de milyen kényelmes másokból élni... Amúgy ha én és még sok BPD-s képes kontrollálni önmagát egy bizonyos mértékben, akkor egy pszichosnak elég lenne a kisujját mozdítani, míg egy BPD-snek olyan mintha maratont futna...

Pont most beszéltem telefonon a volt párjával, március utolsó hétvégéjén jön hozzánk, aztán elmesél mindent részletesen :) Mi meg majd röhögünk azon a ringyón... Mert köhömm tényleg az...

Egyééél. A tiramisu az nagyonnagyon finom :)

Az anyák alapjáraton ilyenek, de azért az esetek nagy százalékában nem akarnak rosszat... De a lényeg most ugyis a boldogság meg a szerelem ;)

Hát most éjjel 3-ig beszélgettünk msnen, és nagyon jó volt :$

Aztán majd meglátjuk...

Amúgy nem nagyon ettem mostanában, viszont most tegnap, tegnapelőtt nem vágtam. :)

Ügyes vaaagy :) Örülök a kislánykávénak :)

A görögsaláta az nagyon finom... Olyat most én is ennek... Sajnos olyanom nincs :( Meg a múltkorit is ki kell lassan önteni... Citromleves natúrsaláta volt.

Ezzel én is vagyok, sosem az érték számít, hanem az, hogy valaki mennyire adja szívből :) Közhely, de igaz :)

Hát, azért ez sem egy mindennapi történet... :( De hát nyilván az utolsóra kell koncentrálni :P ;)

Hali!

Lilimia: komolyan el sem tudom hinni ha az ilyen még ember.mi teszi emberré?!ezek csak ösztönök. mint a nyomi egysejtűeknél, azt teszi, amit az ösztönei mondanak h jó, szarik másra...:O ügyi vagy a kávé fincsi:)) majd csinálok én neked olyan kávét, hogy megnyalod mind a 10ujjadat:D

gyerekek én fogytam O_O" most álltam mérlegre 51kg este. kajálás után(tiramisu 1 fél bögrével:D)meg ma még volt 1 zöldséges korpászsemle... már vagy 1-2 hete nem nagyon van kajálós kedvem...szerelem?!:D amúgy bizonytalan vagyok...asszem reggel olyan 49lehetek :O

jah am szánalom h anyámnak nem mndhatom el h barátomnál voltunk filmet néztünk...azt hiszi h rögtön...khmm...azért jól esik-.-" csesszemeg.

Victory: hajrá a pasival!;) mesélj majd h mi lett! ugye ma nyugis nap volt ettél, kezedet békén hagytad?:)

Annucciám: merre jársz? srác? kajálás? ugye nem ájultál el tornán? komolyan azért aggódok:S

pusziii <33

hogy én milyen rohadtul szeretethiányos vagyok xd.....:D

Sikerült ledönteni 2dl nagyon tejes, nem túl édes 'kislánykávét' :) De azért szeretettel várlak :D A saláta... Hjajj... Csak pár falatot egyél helyettem kérlek! Úgy ennék most görögsalátát, jó sok fetával, olivabogyóval, füstölt heringgel, úgy hogy már jól össze van állva...

Én csak Apától szeretek csokit kapni, mert ő imádja, én pedig azt, hogy olyat ad nekem amit ő szeret :)

Bár én minden meglepetésnek nagyon tudok örülni, ha szívből, szeretettel adják! Egyszer egy nagyon kedves barátomnak nem volt pénze, és egy gyufásdobozt kaptam tőle, átkötve kis masnival, és jobban örültem neki mint a többi meglepetésnek együttvéve.

Nekem is mindig elég neccesek voltak a kapcsolataim, bár szerencsére mindig jól jöttem ki belőlük. Csak egyszer ért egy 'kisebb' atrocitás, ami nem tett túl jót az érzelemvilágomnak.

Mindig nagyon jófej pasijaim voltak, és mindig irigykedtek rám.

Nos az első szerelmem 32 volt ugye, mint már írtam. Akkor már 18-20 évesnek néztem ki, de még 14 éves voltam. *pirul* Soha nem tudta meg hogy hány éves is vagyok valójában, mert ha megtudta volna inkább rám se nézett volna, én pedig világ életemben remekül el tudtam terelni a témát... Fantasztikus ember volt, egyrészt nagyon művelt, sokoldalú, és vicces, másrészt büntetendően jóképű. Meghalt. Ez sem tett túl jót a lelkivilágomnak, és ezt sem beszélhettem meg senkivel, különben óriási felháborodás lett volna a családban.

De a többi kapcsolatom 1 kivételével jól végződött. Főleg az utolsó :P

Ez annyira sza.r... Sosem értettem mi visz rá embereket, hogy így kihasználjanak valakit/valakiket... És pontosan ezért nehéz ebbe kívülről beleszólni: látod hogy kihasználják a barátodat/barátnődet/ismerősödet, de mégsem akarod megbántani, meg sajnos manapság már sokszor nincs is olyan ember körülöttünk aki szólna ilyen helyzetben... Aki meg benne van sokszor nem csak nem tudja, hanem nem is akarja észrevenni :(

Nálunk is ez van, senki nem akar beleszólni. Mert akkor már dacból sem hinné el, amilyen a nagybátyám, meg nem is jönnének nagyon többet (mert ők Pesten vannak, mi meg vidéken).

Akkor nincs mese, indulok. Csinálok Neked egy hatalmas adag kislánykávét (hugicám hívja így a tejeskávét), és addig isszuk amíg el nem fogy az egész. Aztán akkor kezdhetjük újra. Valószínűleg aludni nem fogunk, de az nem számít... ;D

De viccen kívül is tényleg, kell legalább az a kis tejeskávé...

Ja, ha már ugyis megyek kapsz salátát is, abból úgysem ettem!

Hát nekem a csokis dolgok a gyengéim. De már nagyon rég nem ettem. Ma se sokat, de annyira finom volt.

Azt úgy szeretem, csokit adni, meg persze kapni is :) Főleg ha tudod mi a másik kedvence, és hogy biztosan imádni fogja :)

Hát nekem igazság szerint még nem volt komolyabb, hosszabb, normálisabb kapcsolatom, bizonyos körülmények és múltbeli események miatt. Pontosan ez a bajom a velem egykorúakkal, amit írtál. Biztos van kivétel köztük, de a nagy számok törvénye nem ezt mutatja...

Értem mit értessz "férfiasan örök gyerek" típus alatt :) Találkoztam már ilyennel :D Dedede, hány éves voltááál? :)

Amúgy az egyik legjobb barátnőm párja is jóval idősebb nála, és én is pontosan ezt mondtam neki mindig, ne azt nézze, hogy mit mond mást, hogy melyikőjük hány éves, csak azt, hogy hogyan éreznek.

Na, és nekem már rég tetszett valaki így, mint most. :) De psszt. :D :X

Ez a pitsa is lelkileg is kihasználta, és a szimulálásával zsarolta. Ha a srác véletlen valamiben ellenvéleményt nyilvánított, hajlamos volt arra hogy sértődöttségében napokig nem evett, vagy epilepsziás rohamokat szimulált, összevagdosta magát, és az orra alá dugta a karját, hogy ez miattad van b+.

És nem csak Csabát használta ki, hanem engem is. Engem főleg lelkileg, de anyagilag is, bár az kevésbé érdekelt.

Mi sem láttuk mit művel, csak a férjem, de ő meg nem akart megbántani azzal, hogy negatívan nyilatkozik róla. Bár megtette volna!

Senki nem szól a nagybátyádnak hogy mit is művel tulajdonképpen a csaj? Vagy nem hiszi el?

Ez jó hír! :)

Gyere tejeskávét fenyíteni, mert hisztizett egy kört... Eddig mindig eljutottam a mosdóig, de most csak a nappali ajtajáig :/ Hát mondhatom élmény úgy hányást takarítani, hogy közben két túlzottan kíváncsiskodó kutyát is féken kell tartanom közben, hogy ne lépjenek bele, vagy fel ne nyalják...

Pihentetem most egy kicsit a dolgot, és 1 óra múlva újra megpróbálom. Hümm minél később iszom meg, annál jobban hízlal :D Vííí zseni vagyok :D

A csoki jó! Nagyon nagyon jó! Bár én nem vagyok édesszájú, de vannak olyan édességek amiknek ha akarnék se tudnék ellenállni. Apától pl Valentin napra kaptam Raffaello-t, ami a kedvencek kedvence, aztán a névnapomra egy nem csak hogy finom, de nagyon exkluzív bonbont is. Én egyszer 2kg csokiparányt vettem neki, mert neki az a kedvence :D

Az idősebb pasik bizonyos szempontból jobbak mint a fiatalok, vagyis a velünk egykorúak. A huszonévesek között manapság ritkaság számba megy, akinek már benőtt a feje lágya... Szóval őket még nevelni kell. Az idősebbeknek meg már teljesen másak az igényeik, a gondolkodásmódjuk, stb... Bár nekem az első párom 32 éves volt (inkább ne kérdezd én mennyi:P), de ő meg olyan férfiasan örök gyerek típus volt. Nehéz ezt elmagyarázni érthetően.

Ha szereted, és ő is téged, akkor szurkolok, hogy összejöjjön a dolog :)