2015 őszén születendő babák (beszélgetés)
Szerintem az, hogy babád lesz, a világon a legcsodálatosabb dolog, pláne ha korban már érett vagy rá, és el fogod tudni tartani. A család sokkal fontosabb, mint a munkahely! Értem én, hogy számít rád a főnököd, de a gyermeked csak fontosabb, mint az ő véleménye! És miért csalódna benned? Mert nőként anyává válsz? Ezt egy normális ember megérti, és örülni is tud neki! A főnököm tavaly mondta nekem hogy ne várjunk sokáig, vágjunk bele, majd megoldjuk valahogy!
Át kell gondolni, hogy nincs-e olyan munka amit otthonról is el tudnál végezni. A főnökök egyébként hidd el, hogy számítanak rá, hogy az olyan korban levő női dolgozók bizony előbb-utóbb el fognak menni szülni. És a hosszú munkaviszonyból ez csak pár év, nem dől össze a világ, dolgozhatunk még eleget :)
Nagyon örülök, hogy a kollégák jelenlegi sült kolbász, töltött káposzta témája nem 1 órája került elő! (Már kezdek jobban lenni)
Köszönöm Regina! Biztos vagyok benne, hogy semmi probléma nincs nálad!!!!
Szegény, én nem tudom hogy milyen érzés ez mert nekem nincs hányingerem semmilyen rosszullétem és már a 7-8 hétben járok. Néha aggódok ez miatt néha nem. Visszatérve a te témádhoz, bármilyen döntésed lesz biztosan jól fogsz dönteni.
Szia! Szerencsére attól nem kell tartanom, hogy kirúgnának (főnökömmel együtt jöttünk az új helyre, régóta ismerjük egymást). Csak nekem rossz kezelnem, hogy csalódik bennem és én is magamban. Ráadásul nagyon félek, hogy ezektől a hányingerektől, vagy hányástól munkaképtelen leszek. (Mostani példa is, hogy a monitorbámuláson kívül semmit nem tudtam tenni, annyira koncentráltam, hogy ne jöjjön ki).
ezt neked kell eldöntened hogy mit teszel.én is próbaidőn voltam és vártam addig amíg letelt utána szóltam. és a mai napig dolgozom fizikai meló méghozzá , emelni nehezet már nem engednek
Sziasztok! Új vagyok. Kérlek biztassatok, mert teljesen kétségbeestem. Február 1-jén kezdtem az új munkahelyen. Bizalmi állás, tetszik, nagy kihívás (lenne)
Múlt héten teszteltem, mert voltak jelek. 2 csíkos lett egymást követő két nap. Nincs orvosom se (akihez jártam csak magánban rendel, vezet szülést). Tegnapi netes böngészés után jelentkeztem be egy általam ismeretlen dokihoz, szerdán megyek.
Borzasztó bűntudatom van a főnököm, a munka miatt (nagyon számít és támaszkodik rám, úgy vállalta el ezt a munkát, hogy biztos háttérnek gondol engem). Bűntudatom van, hogy nem örülök ennek az egésznek (a párom pedig odáig van és vissza, életemben nem hallottam még ennyit mondani, hogy "áldás"). Lehet megkövezni, de valahol magamban lemondtam a gyors teherbeesésről, mert vannak kisebb nőgyógyászati problémáim és a doki jelezte, hogy problémásabb lehetek, mint az átlag. Erre az egyetlen éles akció betalál...
Szeretnék minél tovább helytállni, de pl. 1 órája nézem a monitort, és mélylélegzek, mert már most iszonyatos hányingerem van.
Most kezdem kb az 5. hetet.
Lányok egy olyan kérdésem lenne, hogy akik már otthon vannak és nem dolgoznak, ti hogyan csináljátok minden napjaitokat. Mert sokszor érzem magamon hogy egyszerűen semmihez nincs kedvem, és attól félek, hogy nem csak a baba miatt jönnek majd rám a kilók hanem az miatt is, hogy nem mozgok, mert hogy nem nyomom már minden nap 8 órába.
Milyen gyönyörű érzés lehet! Amikor egy család már teljesen feladta hogy nem lehet természetes úton baba és egyszer csak megtörténik és ugyan azt a fantasztikus érzést élik át amiben nekünk van most szerepünk.
:)))) És szerintem ez a kulcsa sokszor a teherbeesésnek. Csomó ilyet olvasni azokról is akiknek elvileg nem lehet gyereke. Bátyáméknál is az első lombikos volt, második beültetésre sikerült. Az orvosok azt mondták természetes úton nem lehet babájuk. Rá két évre, amikor elgondolkodtak mi legyen a lefagyasztott embriókkal, spontán teherbe esett a sógornőm :)) Csodák már pedig vannak :)
Én is mikor már beletörődtem hogy a második tesztnél is negatív lesz az eredmény na pont akkor lett erős pozitív. Szerintem 1 perc sem kellett hozzá és már ott volt a második csíkocska. :) De a történetem nekem is így kezdődött, januárban rá voltam hangolva nagyon, februárban meg már nem hozott annyira lázba. És amikor megláttam az eredményt nem tudtam szóhoz jutni! :D
:) Egyébként a két csíkomat is megálmodtam a tesztelés előtti nap. Addig sosem álmodtam se babával,se teszteléssel, pedig januárban rá voltam pörögve a témára, februárban már kevésbé, valahogy belenyugodtam, hogy úgysem én döntöm el mikor sikerül. Az álom másnapján (akkor késett 2 napja a mensim) vettem tesztet és egy halvány csíkocska jelent meg :)
Gratula a babához! :) Nagyon izgalmas a várakozás, én már most nagyon izgulok, holnap megyünk orvoshoz 14 órára, bár azt mondták van hogy 2 órát kell várni. Meg fogok zizzenni mire bejutok :D
Álmomban az orvosnál voltunk, meg is vizsgált, majd itthon jutott eszünkbe a férjemmel, hogy elfelejtettük mondani miért is mentünk, és a babát nem nézte meg XD
Én is gratulálok mindenkinek a fantasztikus eredményekért. Nálam egyenlőre nincs semmi változás, most a héten csütörtökön vagy pénteken megyünk az orvoshoz, ultrahangra, stb. De már nagyon várom. Annyira nehéz várni. :) Ti szoktátok nézni magatokat a tükörbe? Én minden nap! Persze nem a szépítkezésre gondoltam, hanem hogy hamarosan anyák lesztek (persze van aki már az), és vizsgálgatjátok a pocakotokat?
Üdv köztünk, neked is kellemes babavárást. Első babó?
Drukkolok, hogy már hallhasd a szívverését, az olyan csodálatos érzés! Majd írj mi volt!
Sziasztok!
Szerencsére már csatlakozhatok hozzátok én is, ha minden jól megy :)
Egy hete teszteltem pozitívat, a héten lett már szép erős két csíkos.
Ha minden igaz 6 hetes vagyok ma.
Majd a jövő héten, a 7. hétben megyek orvoshoz.
Nagyon meg tudlak érteni, mi holnap megyünk dokihoz először. Holnap lesz 6+2 Úgyhogy én is reménykedem, hogy lesz szívhang.
Hű, akkor nem fogsz unatkozni a héten. Nekem most olyan csigalassusággal telnek a napjaim... Alig várom a csütörtököt, hogy végre legyen a dokim és mehessek UH-ra. Így olyan hihetetlen, már szeretném látni. Akkor már "majdnem" 6 hetes leszek, elvileg, remélem esetleg már szívhang is lesz, de még nem biztos. A hasam simán van akkora, mint a kislányommal 10-12 hét körül, már feszül a kabát. Mivel november közepén hagytam abba a szoptatást, és azóta 29-30 naponta volt mensim, de szinte alig volt meg, nagyon gyengén, inkább barnázás, végül is simán lehetnék akár több idős kismama is. Hát kiváncsi leszek....
ma takarítás ágy húzás mosás van. kedden megyek anyumékhoz haza mert holnap jöhet haza a nagymamám a kórházból sajnos nem lehetett látogatni mert tilalom volt. viszek neki egy képet amin már nagyobb a dédunokája.hétfőn elhozom a toxoplazma eredményemet bár a nődokim beteg így majd mástól fogom elkérni.meg fogászat is lesz még. szerdán jön látogatóba a védőnő.
Teljesen egyetértek az előttem szólókkal, akármi is történt csak pozitívan szabad előre nézni! És valóban bármikor történhet akármi, szüléskor, 1 évesen 10 évesen ki tudja ezt? De mi babát szeretnénk, és örülünk ha egy kis lélek minket választ, és innentől nekünk kell BENNE bízni, hogy a lehető legjobban alakul minden. Ha idő közben itt hagy minket, lehet, hogy valami nem stimmelt, és csak jót tett azzal, hogy nem született meg betegen. Ezt csak megköszönhetjük neki!De amíg minden rendben addig örülni KELL neki, hogy érezze nagyon szeretjük már most! :)
Ja még annyit hogy ha ezt a hsz-t nem ide írod, hanem a missed ab-os fórumba, ahol mindenki el van keseredve, ott biztataskent állna előttük a történeted. Itt viszont mindenkit csak feleslegesen felzaklattal. Itt senki nem hülye, tisztában vagyunk az esetleges kockázatokkal a te hsz-t nélkül is.
És ez hogy a francba jön ide? Szerintem ilyen alapon soha nem szabad örülni, szeretni, mert igen bármikor történhet baj, akàr szüléskor, akár utána is, lehet hónapok múlva derül ki, hogy mégis beteg a baba...
Ne haragudj, de így nem lehet hozzáállni egy babához, de az élethez se. Hiszek abban, hogy pozitívan kell hozzáálni.
És köszönjük a kedves bíztatásodat, "tanácsodat". Őszintén szerintem mindenki örül és beleéli magát, hiszen erre vágyunk hónapok esetleg évek óta...
Ezzel én is így vagyok, nagyon fontos a pozitív hozzá állás, had érezze a babóca hogy nagyon várjuk, és küzdjön odabent mert nagyon szeretnénk látni. Én legalább is már annyira türelmetlen vagyok, minden egyes vizsgálatot várok amik tudom hogy az apróságom miatt van. :)
Ezt most muszáj volt leírnod? Majd ha gond lesz sírunk, de addig hadd örüljünk már!
Az elején ne nagyon éljétek bele magatokat. Én először azt tettem, aztán az 5. hónapban elvetéltem... azóta van egy 3 hetes babám, de nem bíztam benne jó ideig, mármint nem kaptam túl.
gratulálok minden jó eredményhez! :)
nekem nagyon lelassult az emésztésem, olyan nehezen tudok produkálni :( holnap veszünk majd sok zöldet meg többféle gyümit, remélem segíteni fog. úgy érzem magam,mint aki lenyelt egy nagy lufit :D
Sziasztok! Délután teszteltem egy utolsót (férjem akarta én már leálltam róla) és annyira megnyugodtam, mert olyan szép lett a csíkocskám :))) Sokkal szebb, mint az előző :)) Alig várom a keddet, nagyon remélem, hogy lesz szívhangja a babócánknak, kezdem beleélni magam, de csak óvatosan ;)
Én kedden leszek 8hetes így nagyjából egyidősek vagyunk☺
További ajánlott fórumok: