Pánikbeteg vagyok! (beszélgetés)
:DDDD
Szerintem se írd ki,mert még majd tényleg komoly fenyítésben lesz részed:)))
Mindegy,nekem azóta is az jut eszembe és akkor ezek az enyémet itt csak néznek,hogy mit röhörészek oly lelkesen:DDDDDDDD
Köszi Lia33!Igazad van,lehet mégis elmegyek szakemberhez.Esetleg tudnál nekem ajánlani valakit?
78evi
Szia 78evi!
Hogy kinek mi jön be, az azt hiszem elég változó. A homeopátiás dolgokhoz azt hiszem mindenképp kéne egy szakember, aki ért hozzájuk, gyógynövények közül a citromfű, orbáncfű, komló, macskagyökér, kálmosgyokér, levendulavirág illetve az édesköményt szokták teafőzetként ajánlani.
Sziasztok!
Nekem is úgy 6 éve kezdődtek a pánik jelei,szédülés..álmosság..stb akkor mindenféle vizsgálatra küldtek,de semmi szervi bajt nem állapítottak meg.de nem voltam nyugodt,mert jobban örültem volna ha konkrét betegségre konkrét gyógyszert kapok amitől meggyógyulok..de még akkor csak annyit mondtak,hogy környezetváltozás miatt vannak a tünetek,meg hogy sportoljak.Igaz én mentem pszichológushoz aki írt fel anti depresszánsokat,csak én nem akartam magam "mérgezni"nyugtatókkal..Lehet azóta már mg is gyógyultam volna..Csak bíztam,hogy másnap csak megszűnik.de nem.És ennek már 6 éve..Persze van mikor jobban vagyok,de hirtelen jönnek a rohamok..
Ki tud ajánlani nekem recept nélkül kapható vagy homeopátiás vagy gyógynövényt ami jó ezekre a pánik-rohamokra??
Megköszönném!
Három munkahelyem volt eddig.Először varrónőként dolgoztam.Nem ment,minden igyekezetem ellenére nem ment.Ha megcsináltam a normát,ráment a minőség rovására,ha oké volt a minőség,nem volt meg a norma.1 év,2 hónap,20 nap.Megváltás volt,amikor átmentem a bútorgyárba,ahol a termelésben kezdtem,majd a karbantartóknál folytattam.18 év 16 nap után mondtam fel.A másik munkahelyemen másfél évet dolgoztam.Mindkét esetben ez a fránya pánik tett be.Nem árt tudni,hogy nálunk a fizetések nem valamik,ha 20 000 dinár fölött keresel,akkor boldog ember lehetsz.Az euró most 82 dinár?Valahol ott van,és lehet számolni.
Volt olyan időszak nálunk,infláció a köbön,amikor a fizetésem 3-5 DM-nek felelt meg.Én akkor is szívvel-lélekkel csináltam a munkám.Túlóráztam,minden szombatom munkanap volt.Ne kérdezd meg,hogy miért szerettem bele a szakmámba:)Nem tudom a választ,csak azért ne kérdezd.Állítólag nem vagyok rossz szaki.Legalábbis ezt mondják.
Szóval...Ha nincs ez a kib...ott nyavalya,én még dolgozó nő vagyok.Akarom mondani ezzel,én nem mondanék fel a helyedben.Lehet nem a munkahelyen kell keresned a baj forrását,bár az is tény, sokszor olyan a környezet,hogy nem a meló,hanem a munkatársak viselkedése adja a lelki terhet.Na,de azt mondod,hogy megbecsülnek.
Legelején
Bemegy a páciens a pszichológushoz,kényelembe helyezi magát a díványon.Az orvos megkezdi a beszélgetést:
-Nos,akkor kezdje a legelején!
-Először is,megteremtettem a világot...
(Hét Nap,2008.május 7.,Viccek innen-onnan)
Sziasztok!
Mindenkinek szép napot!
Egy kérdést szeretnék feltenni úgy mindenkihez, ki mit tenne?
Van munkám, jól fizetett, elismernek, csak éppen borzasztó egy hangú és rutin munka. Ami nagyobb volumenű, azt viszont évek óta cipelem, nincs kinek átadnom, én viszont már nem "bírom" csinálni, mert annyiszor újra írtam (az új vállalati szabályozás osztályunkra vonatkozó része) ahányszor valaki kitalált valamit a témában, és semmivel nem jobb mint az első változat, mert soha, senki nem tudta megadni az egységes elveket, hogy milyen legyen.
Fölmondani nem merek, hisz ott a családom, anyagilag súlyosan érintene, ráadásul nem tudom, mit is csinálnék, ami lekötne és érdekelne.
Csak bátran vágjátok a képembe...
Köszi.
Szia!
Bármikor szivesen meghallgatunk és segítünk amiben csak tudunk. Azt hiszem, hogy ezt mindenki nevében megigérhetem neked.
Én hallgatom:)
Mindíg és mindenkor:)))
Ez a mai privid nagyon ott van,még mindíg nem látok,pedig most nem a sírástól könnyezik a szemem:DDD
:)Csak legyen aki hallgassa.Vagy olvassa...
Reggel Lacinak egy órát meséltem kávé mellett(a kávét már el is felejtettük...),hogy szegény nyilván bánta,hogy épp szabadságon van...Nem bánta:)Azt mondta,jó látni amikor csillog a szemem,és azt is,hogy jobban vagyok.
Beszéltem ma a Dokival is.Majd csak 3-4 hét múlva kell jelentkeznem!:)És ha okés vagyok,akkor is csak telefonon kell értekeznünk.Nem mintha nem látnám Őt szívesen,de a kórház valami húsz km-re van.
Paroxátot nem szed senki?Én nagyon elégedett voltam vele!Eleinte kicsit kába voltam,de aztán olyan jó volt!Bearenyozta az életem!Ennyi szenvedés után,mintha szabira mentem volna!
Jobbulást mindenkinek!És holnapra egy szép napot!:)
Remélem,nem is fogod kezeltetni magad szófosásról...
Így a jó.
Sziasztok Györgyi és Nóra!
Köszönöm hogy válaszoltatok!Remélem ez azt jelenti,hogy jöhetek hozzátok máskor is.Ma kértem időpontot a dokihoz,de csak 1 hónap múlva van szabad hely!Addig meg szépen itthon szorongok!Képzeljétek,mikor először voltam,megkérdezte a doki,hogy mióta szorongok!De már nem emlékeztem olyan régóta!Ma találtam egy ovis képet,és már azon is rágtam a szám szélét!Lehet hogy én így születtem?!Sziasztok:)
Jó reggelt!
Szia lia33!
Én tudok valamit, amit terhesség alatt is szedhetsz, ez a neuroptim. Tele van vitaminnal és egy indiai gyógynövény kivonata van benne, ami az agyi működésre hat. Pánikos kismamák is szedhetik és jó. Emellett nyugodtan ihatsz gyógyteákat is. Talán valamelyik nyugtatót lehet szedni, ezt viszont az orvosoddal kell megbeszélni.
Én lassan egy hónapja szedem a neuroptimot (antidepi helyett), mellé citromfű és nyugtató teakeveréket iszom. Néha becsúszik egy-egy frontint, de csak ha valami nagy stressz jön. És a roham azóta nem jelentkezett (ezt le is kopogtam).
Érdemes megpróbálni:)
Sziasztok!
Köki utolólag is Sok Boldog Szüli Napot!
Bár olvastam mitörtént veled nagyon sajnálom, hogy igy alakult a kapcsolatod.Remélem megfogod találni az igazit. Tudom most nagyon nehéz neked, de Te nagyon erőss jellem vagy és biztos megfogod találni a megfelelő partnert, de addig is mi itt vagyunk és melletted állunk. Puszi Györgyi
Szia!
Szerintem beszéld meg az orvosoddal, mert régen a terhesség alatt lehetett SEDUKSENT szedni amit a terhesség megtartása érdekébenben adtak.
A szabadkai kórházban voltam 14 napot.Lehet Szabadkai kórház a neve, nem tudom lefordítani a nevét.Szabadkai Egészgégügyi Központ vagy ilyesmi.Nem ez a lényeg.A szabadkai kórház hírhedt.Vannak nagyon jó orvosok,de mivel az ott dolgozók többsége hevenyészett,embertelen módon áll a munkájához,hivatásához,nem ok nélkül félünk oda szülni menni,kés alá feküdni,vagy akár egy rutin vizsgálatra elvánszorogni.
Az új épületben is létezik a pszichiátriához tartozó osztály,én a régi épületben voltam.A régi,rácsos épületben van nyilván a dilisek színe-java:)Valószínűleg függ a vezető állásban lévő orvosoktól is az osztályon uralkodó hangulat,hozzáállás.Amennyire féltem bevonulni,most azt mondom,kár,nagy kár,hogy már előbb nem tettem ezt meg(Hálám üldözi Tikkyt ezért.Ő bátorított.).Számomra egy menedékhely lett az a bizonyos Diliház,és csak szép emlékeim vannak.Na,nem a skizókra gondolok,mert borzasztó érzés volt valakivel beszélni,aki seperc alatt más valaki lett,holott azelőtt még értelmesen beszélgettünk.Tudom,hogy nem tehet róla az illető,de ezt megélni...Sírtam később,mert a szívem szakadt érte...Mikor tudom,hogy nincs segítség számára...
Ami nem az Ő hibájuk,mármint az orvosoké,hanem az államé amiben élünk,nincsenek meg a feltételek az orvosi hivatás normális gyakorlására.Van aki még ilyen feltételek mellett is a maximumot nyújtja,pl. az orvosom is,a volt doktornőm is.És az ápolókról se feledkezzek már meg,mert van ott egy kicsi csapat,akikben annyira működik a csapatszellem,hogy mikor a Doki csak rájuk pillant,azok az emberek tudják a dolgukat még szavak nélkül is.
Szerintem nem veszítenél semmit,legfeljebb egy jó vagy rossz tapasztalattal több lenne.Elfér a többi tapasztalat mellett:)
Szóval,nem egy korszerű intézetben voltam.Kis jóakarattal sem lehet annak nevezni.És nyilvánvalóan piszok szerencsém van,hogy a Doki páciense vagyok.
A más terápia eddigi tapasztalatom szerint akkor jöhet,mikor a bogyókkal elértek valamilyen nyugalmasabb szintet.Lenyugodva könnyebb tovább lépni,pozitívan gondolkodni,pozitívan cselekedni.Léteznek egyéni és csoportos terápiák.Létezik olyan,amit asszem pszihodrámának neveznek(Ezt nem próbáltam).Az,hogy olvasol a témában,hááát,baj csak akkor lehet,ha hasonlítasz hozzám:)Múltkor megállapítottam,hogy bipoláris vagyok...Mégis olvasok,mert nem árt az,ha némi betekintésünk van erről a nyavalyákról.Már a tudat,hogy nem vagyok egyedül ezzel a mizériával.Basszus,eleinte azt hittem,hogy a pánikbetegség csak nekem jutott ki,pedig rengetegen szenvednek tőle,miatta,csak nem mindenki beszél ilyen nyiltan róla.Hja,ha merne beszélni,mert az emberre rögtön rásütik,hogy hülye!Erre a lehülyézésre szoktam mondani "Én kezeltetem magam.És Te???".Általában meghökkennek és nincs válasz:)
Na,megpróbáltam valami reális képet festeni az itteni kórházról, és remélem nem ijesztettelek el.
Ha a kórház mellett döntenél...Hogy is fogalmazzak...Számolnod kell azzal,hogy vagyunk ám mindenfélék.Találkozni van lehetőséged ott bent skizókkal,alkoholistákkal,egyéb pszihés betegekkel(hisz azért pszichiátria),és olyanokkal is,akik kéjelegnek az önsajnálatukkal,és ezektől mentsen meg az Isten.Visszahúzó erők,ha engeded.Egyszerűen nem akarnak meggyógyulni,mert nincs érdekükben.Valamilyen szinten ez mindnyájunknál működik egy ideig,az önsajnálat is,a nem akarok gyógyulni is,de egy idő után megálljt mondunk,nem?
Még egy kis bíztatás:Jött itt valami zűrzavar nekem,ami hátráltatott,de a kórház óta bogyóval(nem nagy dózissal) ugyan,de jól vagyok.Még mindig nem az igazi,de fokozatosan haladok előre.Én is így érzem,de a környezetem is folyamatosan pozitívan jelez vissza.Létezem!!!:)Mit mondjak még bátorítóbbat???:) Egyenlőre ennyi jött ki,de szerintem már megint egy regényre valót sikerült összehoznom...