Egy Anya Lelke (beszélgetés)

Benak bizony.

Az nem jarja, hogy apjuk is "killodjon" a gyerekkel, az az Anya privilegiuma (igy, nagy A-val :))

vagy egyszer talán kiderül, miért nem érzed az anyaságot.

na én itt befejeztem, ha ennyire más hullámhosszon vagyunk, felesleges beszélgetni.

Na, akkor százezredszer, a gyengébbek kedvéért: az anya anyailag szeret. Az apa apailag. És nem kevésbé. Másképpen, más minőségben, de ugyanolyan erővel.

Egyszer talán az is kiderül, miért érzitek ilyen fontosnak bizonygatni, hogy ti bezzeg sokkal jobban szeretitek a gyereketeket, mint az apja.

Úgynevezett társadalmi berendezkedés miatt. Szociológiai, gazdasági tényezők, szokások stb.

NEM azért, mert az apa nem szereti annyira vagy nem képes ellátni.

Nálunk az úgy van, hogy apa pénzt is keres - mellesleg én is. Meg gyereket fürdet, mesél olvas, és néha nélkülem viszi el őket egy apás programra, hogy nekem legyen időm egy kicsit magamra.

Tényleg, most hogy mondod, egy igazi béna család vagyunk ;)

Születem 3 gyereket, úgyhogy ne magyarázz nekem a gyerekek kihordásáról.

A többi kérdésedre válaszolva: a gyerek ott érzi biztonságban magát, ahonnan az első pillanattól a szeretet kapja. Ha örökbefogadják, az örökbefogadónál, ha tragédia folytán az anyja belehal a szülésbe, akkor az apjánál.

Azért ítélik az anyának, mert a társadalmi berendezkedés ilyen. Azért az anya az első a gyereknek, mert ő van vele, ő gondozza, szereti. H az apja lenne, akkor ő lenne az első.

Az apai szeretet apai, az anyai meg anyai. Nem szerethetem apai szeretettel a gyerekeinket és ő sem szeretheti anyaival őket. De fel nem merülne bennem, hogy megkérdőjelezzem a szeretete erősségét vagy lebecsüljem azt. SOHA.

NINCS OLYAN biológiai tényező, ami megakadályozna egy apát abban, hogy ellássa a saját gyerekét vagy abban, hogy pont annyira szeresse, mint egy anya.

Fel nem foghatom, hogy vannak nők, akik kikérik maguknak, hogy a gyereküket a saját apja nem szeretheti hihetetlenül erősen. Ez az egyik legszomorúbb dolog, amit életemben hallottam.

nem érti...

kár a gőzért....

Nem azt mondta, hogy nincs gyereked, hanem azt, hogy fogalmad sincs arról, milyen anyának lenni. Nagy különbség ;))

Az meg nagyon régen rossz, ha meg kell magyarázni, hogy mit gondolhatott. Ha pedig ennyi embernek nem jön át a mondanivaló, talán mégsem perfekt a fogalmazás. Úgy szakmailag :D

Húha!! Most aztán tényleg megleptél!!!

Képzeld el, ha elkezdek dolgozni akkor is én fogok közelebb állni a gyerekhez, mert az anyja vagyok! Ezt nem tudom máshogy elmondani.

Mások az érzések, más egy anyai kötődés.

Mégis miért mindíg az anya kapja a gyerekeket válásnál?

hogy lehetne ugyanolyan a kapcsolatuk????

szerinted a kilenc hónap méhben eltöltött idő SMAFU?

szerinted mikor megszületik a kisbaba miért az anyukájánál érzi biztonságban magát?

miért az anyja az első a gyermeknek míg kicsi?

vagy miért az anyukánál helyezik el a gyereket válás során? (persze ha nincs alkalmatlansági tényező)

Na, most meg foglak lepni, nálunk még én IS dolgozom. Őrület, nem? Vannak ilyen családok is.

És a munkánk egyikünket sem akadályozza az igen erős anyai és apai érzések gyakorlásában SEM.

Ja, a te férjed nem dolgozik???? Akkor miből éltek?

A férjem vállalkozó. Hazajön és még van mit telefonálnia meg elrendeznie.

Mégis mit kéne tennie?

Nem értelmezem félre, ahogyan azok sem, akik SZINTÉN nem értették, hogy a gyerek apja innen, ebből a "megbonthatatlan egészből", ami az anya és a gyerek.

Nem, a férjem NEM anyai, hanem apai érzésekkel van tele, melyek vannak olyan erősek, mint az én anyai érzéseim.

Nincs velem a nap 24 órájában, mert én a munkahelyemen vagyok és dolgozom, ahogyan ő is az övén. A gyerekek pedig iskolában, mert ott a helyük.

Édesapámnak és a férjemnek is örülök, köszönöm.

az én gyerekem életében is egyenlőre én vagyok az első. lesz idő, amikor nem így lesz.

de egy ANYA-Gyermek kapcsolat sose lesz ugyanolyan mint egy apa-gyermek kapcsolat.

de ha ezt magyarázni kell, az már rég rossz...