Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Egy Anya Lelke fórum

Egy Anya Lelke (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Egy Anya Lelke

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
370. IzaHold
2014. okt. 14. 09:29

Én csak most találtam meg ezt a cikket, de gratulálok hozzá. Nagyon szépen összefoglaltad, és jó érzés volt olvasni. Köszönöm! :) Sok boldogságot és jó egészséget kívánok Nektek!


Kár, hogy kevés ilyen cikk születik.

2012. dec. 18. 15:13
Ideges típus?
368. 325b42d966 (válaszként erre: 355. - D0f360ed26)
2012. dec. 16. 14:06
ideges típus vagy?
2012. dec. 15. 00:19

Hogy nincs más feladatunk a világban, mint tenni a dolgunkat, ki-ki a magáét. A lehető legjobban, szívvel lélekkel.

A Földi életünkben feladataink vannak! Nem mást kell nézni, csak, magunkat, hogy magunk hogyan tudunk lehetőleg pl. tökéletes anya (is ) lenni.

Így egy nagy tánc az élet, melynek örülni lehet többé kevésbé, aki annak ritmusára ráérez. És hogy ebben anyaként, vagy segélyszerevetben segítőként, orvosként, nővérként, művészkét. feleségként, vagy sorolhatnám, hogyan találja meg az önfeledt ritmust... Mindegy! Csak örömmel tegye, amit tesz!!!!! Bármit!! Ami jó neki és másnak.

És így anyának lenni is öröm lesz, kihívás, s ha ennek eedménye egy önmagához sikeres ember... Nos ennél csodálatosabb dolgot tenni örömmel nem lehet!! :))

366. Cindyke (válaszként erre: 355. - D0f360ed26)
2012. dec. 14. 15:41
Te mi a fenéről beszélsz?????????
365. Cindyke
2012. dec. 14. 15:39
Nagyon szépen megfogalmaztad, ügyes vagy!
364. Nirvi
2012. nov. 1. 18:38

Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat!


Illetve továbbra is azt tudom írni néhány hozzászólásra, hogy a cikkben szó sem volt arról, hogy az anyaság nyűg lenne vagy teher. :)

363. d0f360ed26 (válaszként erre: 361. - Latina)
2012. nov. 1. 08:00

Szerintem maximálisan igazad vam.. négy fal közé zárva élni, s háttérország nélkül gyerekekkel foglalkozni nagyon nehéz..

Főzzél, mossál, takarítsál.. Főzzél a gyerekeknek, akár magatoknak, van akinek még a szülei (nagyszülök) is betegek, elesettek.. Ümnnepek, vendégségek, rokonok.. Bevásárlás, de játék a gyerekkel,és még figyelni is rájuk.. nem maradhat el..

Stb.. Rengeteg nehézség.. Persze..


Én még úgy nőttem fel, hogy a suliből a nagymamámhoz mentem, ahol ettem, mert ő addigra megfőzött, aztán tanultam, vagy mentem vele a baromfiudvatt úgymond rendberakni. Vagy mentem a barátaimhoz.

Esténként a kályha melegénél, vagy a búboskemencénél imádkoztunk, énekeltünk, s vártam az anyut, este, amikor végzett, jöjjön értem.

Hétvégeken otthon vontak be a házimunkába.. Anyu a kertbe, apu a barkácsműhelyébe.. Vagy tanultam.. Ez szabály volt, valaki vagy dolgozik, vagy tanul. Vagy vigyáz a testvérére..:))

Nem is akarok az ő szerepfelállásukba beleszólni.. Nem látom át.. De gördülékenyen ment minden, amit én érzékeltem belőle..

Kétségtelen, hogy én már egy panelbe szültem, s ki lehetett volna kergetni előbb utőbb ebből a világből, hogy nem ropog a tűz. Nincs tyúk, meg kutya és giliszta. Így jöttünk "vidékre", amit majd a gyerekem fog esetleg minősíteni egy ilyen fórumon, hogy a nehézségeinkből mit élt meg..

Talán ez lehet a feladatunk!

Azzá nevelni őket, amire születtek, úgy, hogy a mi nehézségeinkből lehetőéleg minél kevesebbet vegyenek észre..De tanuljanak belőle, s adják tovább unokáinknak a problémamegoldás készségét.., Bátorságát..

És ez biztos, hogy az emberek, családok távolodásával ez egyre nehezebb.. Vagy csak más?? Amit mi látunk nehéznek, nehéz, mert nem erre szocializálódtunk..

Abba nőttem fel. hogy együtt könnyebb. Aztán ma már aki szingli, ő szerinte, sokak szerint, az a könnyebb. Nincs igazság..

Szerintem mindenkinek meg van a"küldetése".. Tegyük minél "tökéletesebbé".. :))

Csodaszép Napot, minden édesanyának! :)) !!!!

2012. okt. 31. 21:39
Annyira beletrafáltál kedves cikk iró!Az én érzéseim is ott bujkálnak a te soraid között.Gratulálok a cikkhez és sok türelmet és boldogságot a kicsihez:-)
361. latina
2012. okt. 31. 21:23
Darázsfészekbe nyúltál:) én tökéletesen értem a mondandód lényegét. Sajnos manapság, ha egy ANYA beszél a "háziőrizet" sötét oldaláról, megkövezik, hogy minek szült akkor. Valaki írta lentebb, hogy régen bizony könnyebb volt, mert hiába volt több gyermek, több generáció élt egy fedél alatt, mamák, dédik, testvérek garmadája volt az édesanya segítségére.Teljesen igaz! Ma meg mi van: Te a gyerek(ek) meg a 4 fal...Jóhogy néha elkeseredik az ember. Én 3, 5 éve vagyok itthon egyfolytában, az elmúlt 1 évben 2 gyerekkel. Most hogy a nagylány elment oviba, kezdek magamhoz térni, de ha megkérdik, milyen itthon mosolyogva válaszolom: fantasztikus!Nincs kedvem a kioktatást hallgatni, hogy örüljek, hogy tudtam egyáltalán szülni.
360. Snido
2012. okt. 31. 14:34

Én csak gratulálni tudok a cikk megírásához. Igazán szépen leírtad, amit te, mint Anya érzel. :)

...és kíváncsian várom a párod írását is, hogy lássam, milyen egy Apának! ...hiszen azt mi Anyák, csak sejthetjük...

2012. okt. 27. 23:31

Nem vagyok korrekt, mert most nem tudok utánaolvasni.

De baromira el lehet fáradni, már hogyne lehetne! SŐT!!!! Ki lehet borulni, lehet asztalt borogatni.. :)))

De ezt az alváshiány a kimerültség, a monotonitás, az aggódás teszi. Szerintem. Nem az anyai szerep egészében. Mert az anyai szerepben már benne van a gyerekeink által nyújtott szeretet, büszkeség, elégedettség, öröm is.... stb.

Anyának lenni fárasztó IIIISSSS!!!! De IIIISSSS!!! Meg még más nagyon sok jó IIIISSSS!!!!

Összességében aki szereti a gyerekeit az szereti amit csinál, szerintem. Ha ez öröm öröm, ha nehézség, nehézség, és végülis én azt gondolom a legnagyszerúbb emberi hivatás a világon anyának lenni! Bármi ára legyen is!!!!! :))

És azt is gondolom, ezt mindenki így is gondolja..:))

358. urbanszkyviki (válaszként erre: 354. - J357)
2012. okt. 27. 22:49

Nem hiszem, hogy siránkozás lenne, ha az ember tök normálisan be meri ismerni magának, hogy bizony fáradt.....

Én pl. folyamatosan 8 éve vagyok itthon gyerekeinkkel, és biza' eléggé fáradt vagyok már az állandó alváshiánytól, a folyamatos aggódástól, és a mindennapi határfeszegetések miatt - de mégsem belefáradt. ;)

2012. okt. 27. 21:31

Igazad van, talán sehol.. Nem követem pontosan a hozzászólásokat..

Én azt szerettem volna írni, hogy anyának lenni öröm.. 24 éves lányom van. És nem is értem, miért jön elő, hogy bármit erről írjunk..

(Bár az is igaz, én is hozzászóltam.. Bocsi..) :))

356. Nirvi (válaszként erre: 355. - D0f360ed26)
2012. okt. 27. 21:21
Te hol láttál panaszkodást ?
2012. okt. 27. 21:15

Nemcsak anyának lenni nehéz, apának is, orvosnak is, eladónak is, postásnak is, szomszédnak is, meg mit tudom én minek is... PANASZKODJUNK!!!!!! Ez most divat!!!!!!

Ha vállalok valamit lelkesen tiszta szívből vállalom.. Dícsérjenek, vagy kövezzenek meg, de csinálom lelkesen önzetlenül, szeretettel..

Nem értem, mi a kérdés, a lényeg?,

Az anya lelke? ja..

De erről hallgasson, ki anya lehet, mert mint írtam a világ leggazdagabb embere ezáltal, hogy ANYA LEHET!!!!!!!!!!!

(Ha valaki valamit tehet, csak irigyelheti......)

354. j357 (válaszként erre: 352. - Iemma)
2012. okt. 27. 20:46

nem tudtam előre, de amikor elkezdtem olvasni kismama újságokat hogy a terhesség milyen nehézségekkel jár, letettem egyből és a pozitívumokra gondoltam.

Nem csak a gyermeknevelés területén, az élet más területein is azt vallom, hogy a siránkozásnak sok értelme nincs, túl rövid hozzá az élet, és igyekszem az élet pozitívumaira koncentrálni...

353. iemma (válaszként erre: 349. - Angica0901)
2012. okt. 27. 20:16
Teljesen egyetértek veled!
352. iemma (válaszként erre: 346. - J357)
2012. okt. 27. 20:15

"Aki akar gyermeket és mázlija van mert összejön szerencsére lombikprogram nélkül, utána ne rinyáljon hogy ő mekkora áldozatot vállalt... "


Már bocs, de te előre tudtad, hogy milyen lesz a terhesség, szülés, a szoptatás, az éjszakázás, a dackorszak...??? Erre nem lehet felkészülni, akkor tudja meg az ember lánya amikor már benne van. Én kifejezetten becsülöm azokat az anyákat akik ki merik mondani, hogy mennyire fárasztó tud lenni néha a nap 24 órájában aggódni, gondoskodni arról az apró lényről aki a világon a legfontosabb neki. De persze ez csak a saját véleményem, érzésem, elfogadom, ha te nem így érzel, csak ne mondd, hogy aki gyereket vállalt az onnastól kussoljon és végezze a dolgát, ez (sajnos)a nagyanyáink idejében volt jellemző.

351. angica0901 (válaszként erre: 15. - Jozsi.38)
2012. okt. 27. 18:39

Na ez azért meg már bántó is!!!!!!!!!!! Szomorú, hogy ekként nyilvánultál meg!

Egy anya lelkéről szól a cikk, nem az apáéról, vagy akár egy újdonsült, immáron egész család lelkéről. Ha bele akarta volna vonni a cikkbe az apát, akkor nyilván a címet is másképp fogalmazta volna meg.

Szerintem egy szép cikk, nincs itt mibe belekötni.

350. angica0901 (válaszként erre: 2. - 34c48a3825)
2012. okt. 27. 18:31
Hol van ebben a hiba? A gyerek születésével válik egy nő anyává, vagyis ANYA is születik nem? Vagy én nem értelmeztem jól valamit?
2012. okt. 27. 18:29
Húúúúúú..., na én nem olvastam végig az összes hozzászólást, de az a véleményem, hogy mindenki azt olvas ki a cikkből, amit szeretne, és amit szeretne, az valószínűleg a tükre is önmagának. Ez a cikk szerintem közel sem arról szól, hogy milyen fárasztó anyának lenni, hiszen annyi csodálatos dolgot említ az anyaságról. Mi nagyon sokat küzdöttünk a férjemmel, hogy megadassék számunkra is a CSODÁNK, és végtelenül boldog sőt BOLDOG vagyok, ha a karjaimban tarthatom a kislányunkat, de benne vagyok a sűrűjében, és bizony azt mondom, hogy sokszor vagyok fáradt. Fizikailag kimerült, lelkileg némileg bizonytalan (első baba lévén sokszor úgy érzem, hogy nem vagyok elég jó, nem nyújtok eleget). Nem kialvatlan vagyok, hanem bizony fáradt. Ennek ellenére is azt mondom, hogy a világon a leggyönyörűbb valami, amikor egy pár szerelme egy életkében teljesedik ki, és válnak ezáltal családdá. De mi az elítélendő abban, ha valaki azt mondja, hogy fáradt?
348. b-zs (válaszként erre: 295. - Pen80)
2012. okt. 27. 14:14
úgy érzem, félreolvastál
347. Zebra25
2012. okt. 27. 12:28
Nekem tetszik a cikk, az anya-gyermek kapcsolatról szól, ha valaki nem értené esetleg.
346. j357 (válaszként erre: 345. - Iemma)
2012. okt. 27. 08:38

nem azért jöttem ezzel, hanem mert régen nem volt választásuk a nőknek (mégsem ajnároztatták agyon magukat), ma van.Aki akar gyermeket és mázlija van mert összejön szerencsére lombikprogram nélkül, utána ne rinyáljon hogy ő mekkora áldozatot vállalt...

Nem hinném hogy önmagában a szülésért tisztelni kéne engem, ha esetleg a gyerekeim később szívesen emlékeznek vissza a szüleikkel eltöltött időre, az majd jól esik nyilván....:)))

345. iemma (válaszként erre: 342. - J357)
2012. okt. 27. 08:22

Már bocs, de nekem meg abból van elegem, hogy ha egy anya kitárulkozik és ha el meri mondani, hogy a gyereknevelés nem csak mindig rózsaszín vattacukorból áll, akkor mindig jön valaki, aki jön a "bezzeg régen" szöveggel. Igen régen szültek 10-12 gyereket, amiből jó esetben 5-6 fel is nőtt, több generáció lakott együtt, így míg anya főzött, mosott..., addig ott voltak a nagymamák, nagyobb gyerekek, meg sorolhatnám.

Ja és hogy minek ünnepelni az Anyák napját, hiszen természetes dolog. Ennyi erővel ne legyen Gyermek nap sem, mert az is természetes, Karácsony se, mert a szeretet is természetes, minek ünnepelni.

Nálunk a párom bent volt szülésnél és másnap azt mondta, hogy ha lehet még jobban tiszteli a nőket és új értelmet nyert neki az Anyák napja. Ő férfi, mégis érti miért jó megünnepelni.

344. j357 (válaszként erre: 343. - D0f360ed26)
2012. okt. 27. 08:20
Egyet értek.
2012. okt. 27. 08:02

A születés, egy ember világrajötte, a benne rejlő lehetőségek felismerése, kibontakozásának segítése.. ez valóban egy csoda! Hatalmas ajándék a Sorstól, és hatalmas feladat. Épp ezért nagyszerű! Az egész lényünket átformálja. Az anyasággal egy nő személyisége átalakul örökre.

Nekem mindezidáig eszembe sem jutott, hogy az anyaság lehet nehéz, vagy fárasztó. Egy álmatlan éjszaka igen. Egy betegség aggasztó, egy hiszti idegesítő, s ha kirepül a gyermek a lelkem marcangolja valami, szívszaggatóan sírok, de mégsem vagyok boldogtalan.

Szerintem nem lehet szétszedni az egészet. A hiszti rossz, a meseolvasás jó, az óvódából elválás rossz, ha felvették az egyetemre jó.

Az anyaságban ott van "Egy Anya Lelke", s ettől az egész már nem csak hiszti, meg álmatlan éjszaka, meg felvételi.. stb..

Hanem az Élet legnagyobb ajándéka!


Nem tudom ilyesmit írt-e valaki, nem olvastam vissza, csak nekem ez a gondolat jutott eszembe a cikkről. :)

342. j357 (válaszként erre: 339. - Nirvi)
2012. okt. 27. 07:56
Szia, nincs tökéletes szülő, és nem kötözködni akartam de szerintem harcolni a gyerekkel elég durva kifejezés.Értem hogy azt akartad a cikkben leírni hogy a nehézségek ellenére milyen szép az anyaság, és ma divatos arról beszélni hogy milyen nehéz is a gyereknevelés, de régen 8-10 gyereket neveltek és a szülés is természetes dolognak számított és annak is kéne maradnia, ez az élet része, nem kéne ezért senkit pedesztálra emelni szerintem.És emiatt nem értek egyet az anyák napjával sem, fölösleges ezt külön ünnepelni, mivel az élet része.Természetesen annak kell örülni hogy nekünk vannak gyemekeink mert sokan próbálkoznak vele és nem jön össze a baba...
341. michelle.r (válaszként erre: 339. - Nirvi)
2012. okt. 26. 21:18
Továbbra sem tetszik a cikked. Te viszont egyre szimpatikusabb vagy ;)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook