Egy Anya Lelke (beszélgetés)

Mi a "baj"? Hogy objektivan ertelmezi a leirottakat?

Ez a kepesseg marpedig eleg gyakran jol szokott jonni a mindennapi eletben :)

Ami oda van írva, azt lehet értelmezni. Nem azt, amit bele akar látni minden olyan nő, akinek meggyőződése, hogy legalább a gyereke életében ő az első és aleglegleg.

Ide pedig ez volt írva. Olvass. Értelmezz.

"Bénáknak"?! Akkor te hidd, hogy "igenis" többet érsz ezáltal. Mindenkinek hinni kell valamiben.

Te higgy abban, hogy normális, ha a férjed előbb dolgozik, aztán a saját ügyeit intézi és csak azután jöhetnek a saját gyerekei.

Én pedig abban hiszek, hogy az én gyerekeim az apjuk életében nem a harmadik helyen állnak.

Úristen!!! Nehogy már ezeknek a bénáknak magyarázkodj!!!

Nagyon jó a cikked! Szívemből szóltál! Csak ennyit akartam írni, de megláttam milyen hülyeségeket írnak egyesek és nem tudtam megállni, hogy ne írjak mást is!

Könyörgöm! Te vagy gyeden, gyesen a gyerekkel! Te killódsz vele egész nap! Apa dolgozik reggeltől délutánig vagy estig! És akkor még egy kicsit intézi a saját dolgait , aztán jöhetnek a gyerekek. Meg ott a hétvége, amikor több idő van. Nálunk akkor is én vagyok a gyerekkel én szólok rá én rendezem én etetem én pisiltetem.

Nagyon jól megvagyunk a férjemmel! Minden rendben van, de ő akkor is pénzt keres én meg gyereket nevelek! Szóval valahol igenis anya és gyermeke között szorosabba kapcsolat.

Az egy más szeretet!!!

itt csak az a baj, hogy kedves Jukio nem érted a cikk lényegét.

és addig felesleges is bármit mondani, amíg nem fogod fel.....

Nem, ebben a "cikkben" arról van szó, hogy az anyai kapcsolat az magasztos. Nos, arra próbáltuk többen felhívni a figyelmet, hogy egy apának is ugyanolyan szoros a kapcsolata a gyerekkel. Apai, de ugyanolyan szoros, mert annyira a szülője a gyereknek, mint az anyja. Pont annyira.

Sőt, arról is szó volt benne, hogy egy anya és egy gyerek kapcsolata egység, mert ők "ketten egy egész". ITT van az, hogy nincs benne a pakliban az apa.

Sőt, sok anya nincs otthon 3 évig a gyerekkel.

Tényleg nem értem, hogy lehet leírni azt, hogy az anya és a gyereke egy kerek egész, meg több és jobb a kapcsolatuk, mint az apával, aki "lehet, hogy abajgatja, de lehet, hogy nem"?

Hát milyen apákról beszélünk tulajdonképpen, milyen társakról, milyen férjekről, milyen családokról?

És azért, mert dolgozik, nem vesz komolyan részt a "nehéz és kimerítő években"?

Ha az anya dolgozni kezd, ő is kiiratkozik a gyerek éveiből? Vagy hogy?

Ja. Nincs ám. Megyek és a zaciba csapon mindhármat, mert nincs fogalmam az "Anya és Gyermek" kapcsolatról, hiszen az én családomban az apa is pontosan olyan szoros viszonyban álla a gyerekeinkkel, mint én.

Hát eldobom az agyam.

Vannak a "régi módi" szerint beállítodott családok, illetve vannak az "új, most kívánatos módi" szerint beállítódott családok. A régi módi nevelésben az anya-gyermek kapcsolatot tisztának és sérthetetlennek tekintették - és hiába van annak az édes kis csöppségnek az anyján kívül apja is, és szereti és imádja az apa őket, és törődik velük, de az apának akkor is más a dolga, mint az anyának. Ezt a hozzászólók is tudják szerintem. A cikk lényege az anya-gyermek kapcsolatát emelte ki, és attól, mert nem ír éppen ebben a cikkben az apáról, attól még elképzelhető, hogy van annak a szerencsétlen, anyával kell beérni gyereknek apja is, de ebben a cikkben nem ez volt a lényeg. Az, hogy egy gyermek születésével apa is születik, kétségtelen, viszont az apa nem szüli meg a gyermekét, neki más utat kell bejárni ahhoz, hogy érezhesse, kialakíthassa azt a szoros kapocsot a gyermekével, ami az anyának természetes (legalábbis most azokról az anyákról beszélek, akiknek természetes ). Szerintem ezért nem említette az apát a cikkben, és nem azért, mert az apának nincs szerepe a család életében.

És a cikk nekem is tetszett, sőt, nagyon is tetszett! :) És van apuka a családban, és nagyon is szereti a gyerekeit, csak ebben a cikkben nem ez volt a lényeg......

Van, persze. Azonban ez nem évekig tart, ahogy ebben a fogalmazásban ez olvasható, az utolsó bekezdésben.

A szülést sem ketten csinálják végig általában, legalábbis én egyszer sem zártam ki ebből a gyerekek apját.

Bizony vannak olyan periódusai a gyermek életének, amikor az anyával él szimbiózisban. Az élet kezdetén, megszületése után is a kisbaba egynek éli meg magát az édesanyjával.

Ekkor a baba még nem tudja elkülöníteni önmagát a világtól, elsősorban édesanyjától, énje még nem alakult ki. Egységük rendkívül fontos a lelki fejlődés szempontjából, az anyával való kapcsolat lesz ugyanis minden egyéb emberi viszony alapja.

Én ilyet nem mondtam. Nem azt tartom rosszindulatúnak, aki mást gondol, hanem aki a cikkíró szándékát nem veszi figyelembe és a szavait kiforgatja. De nem szeretnék vitatkozni, mindenkinek meglehet a véleménye, én is csak leírtam az enyémet.

Jó babázást és gyereknevelést mindenkinek! :)