Töltött káposzta ... és egyebek (beszélgetés)

Én nemigen szeretem a palacsintatésztás panírozást...

Lehet a húst liszt-tojás-kicsit összetört chipsbe forgatni egymás után is.

Én azért valamivel idősebb voltam amikor meguntam az erkélyen senyvedő két tyúkot, amit anyukám élve kapott!

Nekiduráltam magam, levágtam őket és szépen fel is pucoltam!

Mert volt egy dédnagyim, akitől régebben láttam egyszer ilyet!

Szegény!!!

De azért eltelt már azóta nehány év! Már biztosan megtanultad a rántott comb sütését!

Mellékesen én kifilézem a mindenféle combot, mert úgy egyforma méretűre lehet vagdosni és nem gond, hogy melyik darab mikor sül meg! :)

Nálunk is lehet ilyen fura módon darabolt csirkecombot kapni. Nagyon olcsón!

Ilyenkor levágom a rajta hagyott oldalt és abból levest főzök! :)

"Erre az időre mondják, hogy bekuckózós. Na de májusban!"

Nekem jobb mint a 35 fok!!!!

Pecorino.... nyami!!!!!!!!!!

Csak az ára ne lenne olyan borsos!

"A palacsinta jól fagyasztható, inkább egy fél órával tovább állok a tűzhely mellett"

Na ilyen nálunk nem történt még meg!

Mármint hogy le kelljen fagyasztani...

Azt a 30-40 darabot... :))

Palacsintatészta:

"Néha jól jöhet előre bekeverni, pl. másnapig, de annál tovább én nem tartogatnám."

Én sem! Már csak a nyers tojás miatt sem!

De sokkal finomabb és jobban süthető, ha bekeverés után fél-egy órát állhat sütés előtt. Addig szépen megduzzadnak a lisztszemek! :)

Ilyen alkalmakra van egy-két postaládába bedobott, éttermi, előfizetéses, heti menükártyám.

Előveszem őket és beleolvasok. Valami ötletem csak jön tőle...

"Sajnos, el kell fogadni, ha valahol bunkók."

Vagy kérni a panaszkönyvet!!!

Nálunk nagyon mennek a levesek és a főzelékek! :))

És levest szinte bármiből lehet csinálni!

Sőt akkor még a fejét is szerettem...

Miután hazajöttünk, és az asztalnál ült a két húgom is, már más volt az elosztás. De akkor már bontott csirkét vettünk, esetleg két aprólékot is sikerült.

"egy nő előttem megfogott, felemelt és visszarakott 6-8 db gyönyörű szép almát,"

Az a gond vele ha meg is nyomogatta. Mert akkor ott hamarosan megbarnul...

Én kölyköt nem adok senkinek, de néha örökbefogadok. :D

Sajnos baleset itt is történik néha, de az utca végén lakunk, kevés autó jár.

Utoljára egy fehér cicánkat ütötték el vagy 10 éve, az fehér lévén, süket lehetett.

Persze! Egy csirke, két láb!

Nekem is kijárt a levesből mindkét lába! Meg a szíve! :)

Egészségetekre!!!

Mi az a lufiban sült ebéd???

Gyerekkoromban én is szerettem a lábát, azt én kaptam a húslevesbe.

Pörköltöt nem ettünk belőle, annyi lábat nem lehetett volna talán kapni sem még a 60-as években.

Egész csirke volt még a híres bontott csirke is.

A bolti áfonya jam is drága, viszont nem is hasonlít az íze az általam főzöttre!

És én alig cukrozom! Inkább érettet veszek!

Idényben hozzák nagy mennyiségben eladni Erdélyből.

Az érési idő fele után érdemes venni, de nem megvárva a termés utóját!

Ezt egy percig sem vitatom!

Nálunk max három volt egy időben.

De az utolsó eresztést egy alomból fogadtuk örökbe, és ilyet soha többet nem tennék.

Inkább egymáshoz ragaszkodtak, mint hozzánk és a másodikként megszánt cicus izgága volt és folyton rosszra csábította az eredetileg választott nyugisabbat. Meg is járta szegény. Egy autó...

Azóta a nyugis is beidomult a családba!

Nagyon jól hangzik ez a recept!

Sajnos itt sem lett volna érdemes útra kelni, bár a fiam megtette a pesti haverja kedvéért.