"Nyámnyilák" a szülőszobán (beszélgetős fórum)
Hát, én 174 vagyok, (a párom 2 méter.)
Molett alkat, széles csípővel. Mondjuk terhesség alatt összesen 10 kg-val lettem több. Mindenki "nyugtatott", hogy a gyerek tuti 4 kg felett lesz, mondjuk "csak" 3845 g lett, és 56 cm, hosszú, formás baba.
Én egyébként lelkileg hosszú vajúdásra számítottam: anyukám a bátyámmal 14 órát küzdött, velem már "csak" 8at... A párom is közel 11 órányi vajúdás után született meg, és a családban mindenki ezzel stresszelt, hogy legalább fél nap... Hát, szerencsére nem volt igazuk!:)
Mondom én,csak ilyen történetek kellenek nekem:)
Gratulálok Neked is!
Hát ez igen,gratulálok ehhez a teljesítményhez:)))
Most már csak ilyen sztorikat kéne olvasgatnom,és akkor nem lennék így beparázva.
Én már 2 hete teljesen kinyíltam,most is vizsgált a szülésznőm,mondta,hogy jó kis laza a méhszájam,és szerinte könnyen megszülök.
Én meg azért nem akarok ennyire pozitívan hozzáállni,mert még a végén megjárom.
A terhességem során nekem sem volt semmi bajom az ég világon (leszámítva az elejét),és csak reménykedni tudok,hogy nem ezután fognak csőstül jönni a dolgok:S
Mindenesetre ez nagyon jó történet volt,tényleg!
És pl. milyen testalkatod van,mert valakik olykor abból is következtetnek sok mindenre.
Nekem piciny pocim maradt,kb. mintha egy toros káposzta zabálás után felpuffadtam volna,rohangálok ugyanúgy-de mondjuk nincs széles csípőm.Nem tudom,ezek mennyire számítanak....
Amúgy nekünk is "meglepi" volt,elvileg nem lehetett volna babám nagy valószínűség szerint-és nem is foglalkoztunk a témával,elkönyveltük és kész.Egyikünk sem akart kimondottan gyereket....
Úgyhogy ez nekünk is óriási változás az életünkben most,de élvezem:)
Igen, első baba volt. Igazi meglepetés, mert még a szülészdokim szerint se foganhatott volna meg adott körülmények között...:)
Amikor dokihoz mentünk, akkor is azt hittük, hogy max 8-9 hetes, kiderült, hogy 13-14...:)
Amúgy teljesen problémamentes terhesség volt, eltekintve némi éjszakai lábszsibbadástól, de az is csak ritkán jelentkezett.
A szülés, hááát... Már kétnaponta jártunk nst-re, de a kiírás előtti napon se volt semmi. Másnap se... Szombaton (3 nappal a kiírás után) mondta a doki, hogy fehér a magzatvíz- valószínűleg levált a magzatmáz, de NULLA centi, úgyhogy ha hétfőig nem történik semmi, akkor pakkal menjek a kórházba, mert indít.
Vasárnap gyönyörű idő volt, szinte egész nap sétáltunk a párommal, fagyiztunk, de még mindig semmi. Egy árva jóslófájás se.
Aztán 21.25kor (X-Men ment a tévében, és reklám volt...) indultam fogat mosni, mert reggel "akció". Na, akkor mintha pezsgő pukkant volna a hasamban, de csak nagyon kevés víz szivárgott. Doki nyugtatott, hogy nem kell sietni, első gyerek, stb, egyébként is ügyeletes. Mi 47 km-re laktunk a kórháztól. Párom úgy vigyázott, mintha hímes tojást vinne, én meg nem akartam stresszelni, hogy nem telik el 5 perc két fájás között...
Beértünk, mindenki tök nyugis volt, aztán doki megvizsgált, közölte, hogy 8 cm, úgyhogy már nem megy sehova. A víz is azért nem folyt el "rendesen", mert a feje már úgy be volt ékelődve, hogy nem tudott...
Érzéstelenítőt nem kaphattam volna, mert le kellett folyni egy infúziónak, ami normál esetben kb. egy óra. Hát, nem várták meg, mert látták, hogy keresztbe áll a szemem. De nem éreztem semmi hatását.
3-4 nyomásra kint volt a feje, onnan a doki segített: megemelte a hátam, és csak úgy kicsusszant a következőre a gyerek...:)
A párom majdnem rosszul lett, amikor bejött velem a szülőszobára, de utána hősiesen viselte!:)
23,50kor már megvolt a babám!:)
Igaz, a nagy sebessége miatt gátszmetszés is volt, de egyáltalán nem emlékszem rá. És a dokim úgy varrt össze, hogy én már reggel simán tudtam ülni, néhány gátvédelemmel szülő nő meg nem...:)
Én is így állok hozzá,a szüléstől feláll a szőr a hátamon,ha rá gondolok....
Csak nincs menekvésem,épp a 38. hetet töltöm,úgyhogy egyszerűen megfogalmazva,most már bármikor jöhet...
Neked az első babád volt,aki ilyen gyorsított tempóban megérkezett?Elmeséled,hogy hogy volt,milyen volt?Hátha sikerül erőt merítenem:)
No hát én is a nyámnyilák táborába tartozom.
Babát még nem várok, de amúgy próbálom magam azzal nyugtatni, ha majd oda kerül a sor, akkor minden a lehető legjobban fog alakulni.
Szerintem költözzetek el! :D Vagy csak te az utolsó hónapra pl szülőkhöz, barátokhoz egy jó kórház közelébe. Nem viccelek. Ha problémamentes a terhességed,akkor simán ! :))
Most megyek,mert mert felkelt a lurkó és épp egyedül akarja megülni a hinta zebráját. :D
Később még visszanézek :)
A szülésznő természetes szülésnél segít nagyon sokat, a doki meg császárnál. Nekem egyik sem volt fogadott,de jó kórházban voltam,ahol erre nem is volt szükség.
Most komolyan az jutott az eszembe,hogy keress egy dúlát. Vele megbeszélsz mindent előre és mikor te nem tudsz gondolkozni a fájdalomtól ő osztja a dokit,hogy mit hogyan szeretnél! :) Meg persze támogat téged. :)
Imádom az ilyen banyákat. :D
Fogadni sem lehet szülésznőt? (hátha akkor kedvesebbet fognál ki)
Első gyermekemnél kaptam "bódítót" (úgy éreztem magam,mint aki egy hete nem józanodott ki :) ),másodikat epidurállal szültem,a harmadiknál kaptam kb "félúton" egy izomlazítót-semmi hatása nem volt.
Nagyon-nagyon fáj,de az a pár óra (4,5;8,5;6,5) -utólag-nagyon gyorsan,sőt,túl gyorsan elrepült.Bármikor újra csinálnám!
Szerintem az ember jobban fél az ismeretlentől,mint magától a fájdalomtól!