Anorexia és bulimia (beszélgetés)

Nem mertem még elmondani senkinek, a kívülállók csak annyit vesznek rajtam észre,h sovány vagyok.

Tegna is sikerült egy "rohamot "produkálnom estefelé.Úgy éreztem,h nem sikerült megszabadulnom az összes ételtől és azután éjszaka rámtörtek a rosszabbnál rosszabb álmok. Álmomban ettem és ettem, de nem tudtam megszabadulni a kóros ételtől, mert mindig volt a környezetemben valaki.

Ma a digitalis mérleg 49,8 kg-ot mutatott, tegnap reggel 49,3-at.Ilyenkor mindig megijedek, h nincs vissza út és mostantól csak jönnek rám a kilók.Nem merek sehová elmenni, a munka után irány a bolt és haza és az evés.Egyedül lakom, úgyhogy könnyen meg tudom ezeket a szeánszokat oldani.Vágyom a társaságra, de igazából igyekszem mindenkitől távol tartani magam.Félek nagyon,h nincs kiút, és szép lassan tönkre megyek

7 éve már,h küszködök az anorexiával, kalóriaszámolással és kb. 2 és fél éve hánytatom magam, rémálmok, veszekedések a szülőkkel, depis hangulat, állandóan fázom, hullik a hajam, száraz a bőröm...

A titkom (hánytatás)magamban tartani a legszörnyűbb, senki sem tud semmiről.A lelkiismeret furdal.

ányok!! Ki szeretne velem együtt túljutni ezen a szörnyű koplaláson-hányáson?

Valahogy át kell vészelnünk a kínos perceket...nekem már nagyon elegem van, mindent és mindenkit elutasítok magam mellől, nem szeretném,h így érjen véget a fiatalságom!!!

Szívesen beszélgetnék hasonló problémával küszködő társaimmal!

Nekem is segítségre lenne szükségem, talán együtt könnyebb lenne

Szisztok!

Már egy pár napja olvasgatom a cikkhez írt hozzászólásokat, hát nem kevés...

Én bulimiás voltam, kb. 5 évvel ezelőtt. Hirtelen gyorsan sokat lefogytam (egy hónap -10 vagy -13 kg), és már én is hihetetlen mennyiségű kaját bírtam magamba tömni, dugdostam a nyomokat, a csomagolásokat, takarítottam a wc-t napjában egy csomószor. Így visszagondolva szégyenkezek miatta. Édesanyám az egészségügyben dolgozik, és egy pár hónap után elkezdett gyanakodni, hogy mitől fogytam le ennyire, és persze látta néha mennyit eszek (pedig akkor még türtöztettem is magam, ha más látott.) A végén sikerült szakemberhez fordulni, jártam terápiára hónapokig. Gyógyultnak nyilvánítottak. Azóta is küzdök a súlyommal folyamatosan (láthatjátok az arányokat a mérlegelőn), de egyet biztosan állíthatok: ebből soha nem lehet igazán kigyógyulni!

A mai napig előfordul, hogy az ember egyedül marad otthon, kinyitja a hűtőt és amit meglát, mindent megzabál, aztán jön a jó kis büntudat, ami mindig bennünkmarad és 5perccel a zabálás után, már lehúztam a wécén amit megettem.

ilyen mindig is lesz , és nem hiszem, hogy ezt teljesen " el lehet felejteni" ! Az az eufória, az a boldogság, megkönnyebbülés, amit az ember érez hányás után, nekem olyan volt, mint most "egészségesen" egy hatalmas orgazmus.

Csak szerettem volna ezt megosztani Veletek!

Szia, Klaudia!

Nem, ez nem anorexia. Ha anorexiás lennél, akkor nem tudnál róla (legalábbis a kezdeti szakaszban nem, ami elég sokáig is eltarthat).

Hány centi vagy? Eddig volt étvágyad? A testtömeged hogyan alakult az elmúlt 1 évben? Egészséges vagy? Gyógyszert szedsz?

Milyen fogyókúrát kezdtél?

Az ok lehet pszichés (ért valami trauma az utóbbi időben?), lehet esetleg vitamin- vagy ásványianyag-hiány is.

Bármi is legyen az ok, ez (ilyen szintű étvágytalanság) már elég ahhoz, hogy orvoshoz kelljen fordulni. De ne ijedj meg, nem vészes a helyzet, csak az ilyeneket jobb előbb kideríteni!;-)

A válaszokat priviben is küldheted természetesen, ha nem akarod itt a fórumban.

Sziasztok!

Nekem lenne egy fontos kérdésem,és segitséget szeretnék kérni a már sajnos tapasztaltaktól.

Én most 87 kg vok,tudom ez nem egy titpikus anorexiás súly,de mág is úg vagyok,hogy elkezdtem fogyózni,és egyszerűen nem tudok megenni egy darab almát se.Nem ettem már 4 napja,csak folyadékot iszom.Lehet,hogy ez anorexia??Kérlek segitsetek!Előre is köszi!

sziasztok!

szt szeretném kérdezni, h tud-e vki tanácsot adni azzal kapcsolatban, h h lehet csalni a mérlegelésnél. (a vízivást már ismerem:)

előre is köszi!

ui.wickyke,sztem mindenképp szólj a szüleidnek a nővéredről!én is így jutottam orvoshoz...

Szia nechbet!

Igaz, nem tegnapi a hozzászólásod, de én sem sűrűn fordultam meg errefelé mostanában. Sajnos egyéb dolgok kötöttek le...

100%-ban tudom, mit érzel, mert abszolút ugyanez a helyzet velem is, annyi a különbség, hogy én 7 éve vagyok bulimiás:-S

Nem tudom, mi segít a kilábalásból, én ma megyek este egy dokihoz, nagyon kíváncsi vagyok, már rég voltam ezzel a problémával orvosnál, még a kezdetekkor... Húúú, de rég volt... és azóta mennyi mindent másként élhettem volna át ha nincs ez a nyavalyás betegség! Na de "kár a tejbe pisilni, van abban elég víz" mondta egy régebbi pszichológusom:-)

Szóval nagy reményeket fűzök a ma estéhez, remélem komplex terápiát kezdünk, és végre elindulhatok a kifelé vezető úton.

Majd beszámolok. Ha ez se segít, komolyan mondom... már máshoz nincs erőm.

Ezt mintha én írtam volna..kb 4 naponta tudok csak elmenni a kapszula nélkül:(Ha meg beveszem akkor meg van olyam h otthon kell maradnom mert megállásnálkül rohanni kell.

Ördögi kör.

akkor most állj meg!!!!jól nézel ki, egyél rendesen és sportolj!;)

és mindenkinek csak annyit, hogy ha fogyozunk meg koplalunk az nem tartható úgy sem annélül hogy tönkre ne mennénk! és a zöldségek és gyümik nem hízlalnak no bűntudat.sőt az aszalt szilva, mazsola, a bogyók is hashajtóak ésaméz is iylen ha nagyon teleeszed magad vele mégis még vitaminokat is ettél.

de én már nem vagyok iylen elvetemült bár én is rászoktama szűztea kapszulára, sajna azt se tudom myilen lenne nélüle már a nagy wc-zés pedig nekem ó volt anyagcserém régen, most nagyon függök a kapszulától-de inkább ezt mint a koplalást.

na lányok!!!még sok sok évet kell megélni és nem lehet végig anorexiásan illetve bulémiásan élni!!!nekem is van min küzdenem de az ne a kilók lefogyása!!hanem magam elfogadésa!!!

sok sikert!!!!

Sziasztok!Én még új vagyok itt...Sajnos teljes káosz van most fejemben,nem is tudom hogyan kezdjem.Először kezdeném,hogy 9hónapja szakítt

ott velem a párom/megcsalt így utólag megtudtam/,akkor én őrült fogyókúrába kezdtem akkor kb 87 kg mára 55 kg vagyok...Az egyik kérdésem,hogy ez mennyire normális?Túl sok ennyi hónap alatt ennyit fogyni?Sajnos ez még nem minden mert észre vettem magamon a túlzott szőrnövekedést,dagatt bokát,,precizitást,állandó hangulat változást,a napi intenzív tornát,kövérnek látom a hasam,rettentően félek hogy el hízok és még azon gondolkozok,hogy kb50kg akarok lenni:( volt úgy hogy hányattam magam egypárszor,mert rengeteget ettem majd szétt pukkant a hasam...de most csak az edzésre és a fogyásra koncentrálok...de tudom,hogy hülységet csinálok mégis valami kényszerítt rá ,hogy megtegyem...A napi etel amit el fogyasztok az reggel egy jogurt+kis müzli,ebédre tofu,salátával/vagy egy szelet husi szintén salátával/aztán du..gyümölcs kb.1 db narancs és kb2liter ásványvíz,tea,és rengeteg rágógumi de persze este torna,edzés,táncolás amihez éppen kedvem van...Szerintem ez a kaja még sok is ahhoz képest,hogy volt úgy hogy nem ettem csak egyszer 1szelet müzlit+2liter ásványvizet.Ěn szeretnék meggyógyulni vagyis nemtudom ez anorexia egyáltalán?Vagy ennyi kaja elegendő?egyáltálán mennyit ehetek?hogy ne hízzak el,mert rettegek a hízástól...ezért nem merek enni.../és őszintén az ételt már nem kívánom,szerintem ki bírnám egész nap ,hogy ne egyek semmit,soszor már csak kényszeríttem magam,hogy megegyem ezt a kaját is!/Légyszi írjatak véléményt,most tejessen össze vagyok keveredve,hogymit csináljak fogyak még vagy se,és akkor hogy éljek egészségesen,mit egyek és mennyit?Köszi előre is mindenkinek!

Sziasztok!

Azok cukorhelyettesítők, ún. cukoralkoholok. Nagyobb mennyiségben - mivel a felszívódásuk korlátozott - hashajtó hatásúak. A tolerancia növelhető.

Én a teáról nem tudok leszokni, minden nap megiszom vagy négyet.Komolyan mondom rosszabb mint a cigi.

A hsahajtóval vigyázz, én csak pár hónapig szendtem a szűztea kapszulákat(próbáltam vmi természeteset választani) de nem mondom h nem lenne rá szükségem néha.Nagyon hamar rákap a szervezet..Nem jó.

Azt nem tudtam egyébként h a diabetikus cukrok hashajtóak.Nekem ez új..

Sziasztok!

Új vagyok itt. 20 éves vagyok, 155 cm és jelenleg 46 kiló. Körülbelül 2 évvel ezelőtt kezdtem el fogamzásgátlót szedni, akkor kúszott fel rám 4-5 kiló pár hónap alatt, az akkori barátommal rendszeresen jókat ettünk, viszont hamar meghíztam 50 kiló felett is voltam már és ez a testemen is meglátszott. Ezt ő is észre vette és kezdtem azt érezni, folyton azt nézi hogy hol van rajtam több mint kéne, és ez egyre jobban zavart. Én is láttam magamon, hogy egy disznó lett belőlem. Rendszeresen sportolok, így nagyjából tudtam tartani a 48 kiló környékét, viszont nem éreztem magam így sem csinosnak, főleg füdőruhában kapott el egyfajta pánikroham. Két hónapja nem igazán mozgok és elkezdtem egyre kevesebbet enni. Rászoktam, hogy reggelente kávét iszok, így nem vagyok éhes. Tetszett, hogy szinte napról napra karcsúsodok, és a visszajelzések, hogy milyen jól nézek ki, csak még tovább fokozták a vágyamat, hogy még többet fogyjak. Van, hogy egész nap nem eszek egy falatot sem. Ha mégis, bűntudatom van és hashajtóhoz nyúlok. Érzem, hogy egyre többet és többet akarok fogyni, egyre lejjebb viszem az elérni kívánt határt. Viszont kezdem úgy érezni, hogy nem tudok megállni. Ebben szeretnék segítséget kérni, hogy hogy tudnék úgy fogyni és tartani a súlyomat, hogy az egészségem nem menne rá? A diéta és kemény torna nem jött be, mert ha nagyon sokat mozgok, megéhezek és ha elkezdek enni, nem mindig tudom hol a határ. Remélem tudtok valamilyen tanáccsal szolgálni.

Emlékeztek, valahola fórum elején írtam, hogy ez nálam összefüggött azzal, hogy egyszerűen nem is tudtam enni.

Most egy dolog miatt esz a méreg, s megint nem tudok enni. Fogyok ki az összes ruhámból, s ha meg tudok enni egy fél zsemlét, már jónak számít.

Aki fogyizik, azt mondaná, milyen jó nekem.

Én nem szeretem ezt az állapotot.

Tisztelt Anorexiával küzdő fiatalok és szüleik!

A segítségüket szeretném kérni. Engem Nyitrai Mónikának hívnak, végzős pszichológus hallgató vagyok, és szakdolgozatot írok, melyhez anorexiával küzdő lányokra és a szüleikre lenne szükségem. A dolgozatom lényegében a szülő-gyerek kommunikáció vizsgálatával fog foglalkozni. A teszt felvétel kb. fél órát venne igénybe. Elöljáróban annyit mondhatok róla, hogy közösen kellene egy rajzot elkészíteni. A távolság nem akadály, én szívesen leutazom az ország bármely pontjára a vizsgálat kedvéért, amennyiben Önök vállalják a részvételt.

Reményeim szerint a kutatásom sok új információval szolgál majd az anorexia kialakulásának megértéséhez ill. kezeléséhez kapcsolódóan.

Kérem, amennyiben vállalnák a részvételt, az alábbi e-mail címen v. telefon számon jelezzék nekem és akkor bővebb információval is tudok szolgálni a témáról.

Segítségüket előre is köszönöm:

Ny. Mónika

berserker.moncsi@freemail.hu

06/30/553-7474

ráadásul rájöttrem hogy 19évesen még nem éltem semmit, és ha anorexiás maradok és folytatokm az elfogyást de pl nem halok meg mert elvegetálok lemaradok mindenről!!!még most is kilátástalannak látom az életem és sokszor szinte (képletesen) fejbe vágom magam, hogy hülye vagyok, senkinek nem számít hogy hogy nézek ki ha szeretnek egyszerűen és csak magamnak okozok gondot,hülyének néznek és elhagynak.megértelek egyébként, én mondjuk nem kértem senkitől tanácsot, te is le tudsz fogyni magadtól, demondom visszahízod úgyis és az nagyon rossz érzés, lehet hogy ezt a súlyt meg meg tudnád tartani normális, egészséges táplálkozással és sporttal. ne egyél csokikat, és mekis kaját, fehér lisztes szarokat és cukrot.ennyi a titok. én pl állansóan norbis sütiket sütök, vega létemre is norbis kajákat készítek, durum tészta, barna rizs hús nélküll, mézet ezsem, magvakat és aszaltgyümiket és nagyon jók ezek mind és nem hízlalnak csak szintentartanak.szóval ha mégis megfogadnád a tanácsom inkább ne fogyj tovább hanem igazítsd magad.

sok sikert!!!!és mégegyszer nem akartalak lehordani, csak aggódásból lettem dühös,, mert nem ismerlek de tudom mi megy le benned, és csak remélni tudom hogy nem mész bele jobban!!!

puszi!!!