Vallomások (beszélgetés)
Pff, nem írigyellek. Mondd meg anyukádnak, hogy ne vegye el a gyógyszert. Egyébként is ha felírták neked, biztos kell. Az orvos szakértelmével meg véleményével ne menjen már szembe.
Én azért a 6.x-et beterveztem magamnak.
Hány éves vagy, Lilyen? Nem gondoltál még rá hogy szakemberhez fordulj? Pszichológus, pszichiáter?
Hát nem tudom. Annyira nincs tapasztalatom az ilyenben.
Olyat ismertem, akinek elvonási tünetei voltak azért, mert abba hagyott egy bizonyos fájdalomcsillapítót, de olyat nem, aki azt állítsa, hogy a gyógyszer az élete.
Nekem sokkal kevesebb. De asszem még egy darabig húzom az igát. A haláltól is félek egyébként. Mint annyi minden mástól. :D
Anya akarja elvenni tőlem, egy háztartásban élünk és uralkodik felettem. Skizoaffektív zavarom van és borderline-om. Meg ocd, súlyos depressziós epizód, szorongás, bipoláris II...
Gyerekek az élet jó, csak élvezni kéne. :D Ez az amit nem tanítanak sajna az iskolában. Hogyan lehetsz önmgad, meg hogyan tudod értékelni azt amid van. Az én drága nagyapám még 92 évesen is szeretett élni. Bárcsak több mindent örököltem volna tőle. Belőle.
Még 6 évem van a kalkulált korig.
Csak a halálra tudok gondolni. Próbálom a nyugtatóra terelni a figyelmem, hátha az a gondolat életben tart, hogy szedem. De nem tudom, kezdem feladni
Nem akarok öngyi lenni. :)) Jól érzem magam az életben, csak most is abban a tudatban vagyok, hogy jön az 50 és vége.
Én 40-et. Leszünk egyszerre öngyik? :D Nekem már nem sok van, neked mennyi? :D
Miért akarják elvenni tőled? Amúgy neked nem nem gyógyszer kéne Lilyen, hanem vmi gyógykezelés. Kicsit már az őrület jeleit mutatod.. :D Meg ne sértődj amúgy, nem bántásképp írom, csak hát egy kicsit furi vagy. :D
Jó neked. Ehhez számomra nyugtatóra sincs szükség, mégis gyakran elgondolkodom azon, hogy elképzelhető lassan menni kell. Én 50 évet kalkuláltam be magamnak, ami sajnos igen erősen közeleg.
Köszi, hogy nem felejtettél el. Jól esik. Nekem a nyugtató az életem, anélkül öngyi lennék. Sokszor próbálták tőlem elvenni és most is a legkeményebb harcomat vívom, hogy megtarthassam. Sajnos kezdek belefáradni, és egyre többet gondolkodom a halálon
Ezt én is hallottam már, és jót mosolygok rajta, de ha megeszem a mákos tésztámat, akkor már nem mosolygok, hanem teljesen egyetértek a Franciákkal:D
A patikai mák ugyanolyan, mint a miénk? Érdekes. Ebben már nincs drog, hanem a zöld gubójában. Vagy más miatt?
Tökös-mákos rétes...
Nem felejtettünk el, azaz én nem, csak nehéz bármit is mondani.
Én egyáltalán nem tartom jó dolognak a nyugtatót sem.
Valamiért azt gondolom, hogy sok embernek más baja van, de a dokiknak nincs kedvük foglalkozni a beteggel vagy nem tudnak rájönni, hogy mi a gond, ezért inkább leszedálják őket.
Franciaországban patikában lehet mákot venni. Anyósomék amikor először jártak Budapesten, teljesen kiakadtak a mások rétestől, meg a mákos palacsintától.
Ja, és évente 2x szoktam mákosat is enni:DDD
Igen, ez is mindenkire másképp hat.
A nénikém hisztizik és ő is agresszív lesz, mint te. Le kell mindig kötözni:DDD
Igen!
Már 3x altattak és 1x bódítottak, ráadásul mind a 4 alkalommal adtak bátorítót is, amitől rögtön elaludtam:DDDD
Belőlem agressziót vált ki az altatás utáni féléber állapot. Nem is mondanám tiszta agressziónak, inkább eltúlzott és ok nélküli önvédelemnek.
Egyszer egy nővérkét le is csaptam, pedig csak fölémhajolt, hogy minden oké-e. Nagyon gáz. 😕
Megnyugodtam. Most, hogy megtudtam, hogy keményebb drogos vagy, mint én
😛😂😛
Engem már el is felejtettetek? 😢
Nem szoktam alkoholt inni, de egy alkalommal nőnapi köszöntést tartottunk az akkori munkahelyemen. A főnök a kapcsolatai révén szerzett valami iszonyatosan édes, finom fehér bort, ami olyan volt, mint valami szűrt szőlőlé. No én abból 2 dl-t mint a vizet lehúztam, mert szomjas voltam. Azt vettem észre, hogy néhány pillanat múlva mennek össze a falak, a látásom gyengül. Észbe kaptam és gyorsan kimentem a hideg levegőre, ami helyrehozott annyira, hogy haza tudjak menni. Két óra múlva már teljesen jól voltam, de nagyon érdekes érzés volt.
Na ugye!
Engem meg a mák:DDD
Egyszerűen nem hiszik el, hogyha mákos ételt eszek, akkor kiüt, pedig így van...
Engem is csak a szaga zavar. Ha bekúszik a lakásba, vagy elmegy mellettem valaki, éppen kifújja, rákényszerülök dohányzók mellett időt tölteni, ilyesmik. Egyébként abszolút nem érdekel maga a tevékenység, pl. ha az utca túloldalán szívja, akár hármat is tehetne egyszerre be :) Sajnos, munkahelyemen a női öltözőben is pöfékelnek, ruhát abszolút nem lehet ott tartani, de ha csak bemegyek a mosdóba, azaz átmegyek az öltözőn, már büdös lesz a munkaruhám, helyemre visszaérés után konstatálom, hogy pfejjj. Bizonyára van ilyen-olyan rendelet, hogy hol lehet dohányozni, de ha jelezné az ember, vagyis bemószerolná őket, többet szóba sem állnának vele. Mindenütt szabálytalanok viszik a prímet, másoknak kuss. Aztán most ránézek a folyosó végi öltözőajtóra, ha nincs rajta kulcs, akkor oda megyek, ha van, akkor inkább az akadálymentesbe.
Egy cimborám fogászati kezelés után arra gondolt, hogy "na most lehet olcsón berúgni".
Könnyesre röhögős sztori lett belőle.
Engem már egy citromfű tea is kiüt.
Egyáltalán nem büdös. Olyan édeskés szaga van. Mintha füstölő lenne...bár ha azt se szereted, akkor mindegy. ;)
További ajánlott fórumok: