Szeretőként anyává lettem (beszélgetés)

Szerintem minél előbb küld el a fenébe és szép lassan elfelejted,majd keress egy másik pasit aki eltudja fogadni a kislányod és szeret mind a kettőtöket majd vele kezd új életet.Ha ez meg van akkor jöhet a következő baba ami egy igazi szerető családba érkezik majd.

SOHA nem fogja elhagyni a családját és hogy otthon nincs semmi, külön szoba stb csak MESE!

Mihamarabb vesz véget ennek a kapcsolatnak.

Meglátod megtalálod az igazi társad.

" amit már nagyon meguntam.."

nem is értem :DD

dehogynem....:)

:)))))

és ki is merűlt a történet !! Miért nem csodálkozom ?!

Viszont ez a 800. hozzászólás!

Azért jól megmozgatta a kedélyeket ez az ügy!

Hmmm!

Irigylésre méltó!

Úgy tűnik jó anya, és ami fontosabb jó szülő, hiteles példakép vagy a gyermeked szemében. Én sajnos nem voltam ilyen szerencsés, nagyon rosszul neveltek fel, tele érzelmi defektussal, minden szülő hiteltelennek bizonyult. És a legfájdalmasabb ezt beismerni és a jól megszokott kliséket elengedni és felnőttként viselkedni. Valóban, amit Csernus ír az igaz. Az erő bennünk van, vagy nincs. Van, aki hárít, aki örök gyermek marad, de van, aki felelősséget vállal, "öntudatra" ébred. De a legtöbb ember, akit nyilván félreneveltek ragaszkodik a hibásan berögzült viselkedésmintájához, játszmáihoz, amihez meg is találja a hasonló partnert... ez a cikk is ékes bizonyítéka ennek. Aztán persze jönnek a na jó igen de...vagy a miért ítélkeztek....hibázni is kell néha... és társai felkiáltások ahelyett, hogy objektíven, tényszerűen vizsgálnánk meg az esetet.

Úgy tapasztalom, hogy a többség ilyen és nem szeretnék a szemüveget levenni, mert az nagyon fájna....

Tudom, hogy a többség nem érti ezt a gondolkodást, és sorra gyártják a " de" dolgokat !! Nyilván ezzel én is igy voltam !

Ahogy telik az idő, és tapasztaltabb lesz az ember elgondolkodik..van aki nem, és mindig ugyanabba a hibába esik bele, van aki nem szeretne sokat hibázni és önvizsgálatot tart..Nagyon jó erre pl: Csernus könyvei, vagy videói a neten, kb 250 videót lehet találni róla, okos dolgokat mond..

Megjegyzem sok ilyen téma-fórum van, ki kit csal meg, tovább lép vagy sem, végeláthatatlan viták arc nélkül !

Én azt tudom, hogy nagykamasz a gyerekem, és van már hosszabb ideje egy barátnője, levelezett egy másik lánnyal és csúnya összeveszés lett belőle...engem nagyon megérintett ! Nem akartam beleszólni csak a véleményemet mondtam el a gyerekemnek---lépjen tovább ha nem tud hűséges lenni, de ne törje össze olyan ember szivét aki szereti ! Megértette, és hm meg is bánta a hülye kis levelezését ! Ekkor rájött, hogy Ő mégiscsak szereti a barátnőjét !- csak túlzottan biztonságban érezte már magát -neki kellett eldöntenie mit akar, mit érez senki nem szólt bele, és egy nagyon őszinte megbánást láttam rajta..ekkor engem teljesen kizárt és megoldotta a helyzetet !

Viszont később odajött hozzám és azt mondta igazam van !

Hát ennyi !! :)

Gratulálok!

Ahhoz, amit leírtál nincsen mit hozzá tenni! Persze hiú ábránd lenne azt hinni, hogy a többség megért téged, csak kifogásokat fognak gyártani. Nem szabad megalkudni, ahhoz az élet túl rövid...

Én is hozzászólok !

Én kb úgy jártam mint itt a volt feleség..csak én megéreztem a dolgokat, és kiraktam a csalfa férjet..hiába volt gyerekünk, hitelünk, kutyánk, macskánk..sérültem nem kicsit ! De gondolkogtam, pl azon, hogy 14 évig hajtottam , dolgoztam-tunk, nem szándékoztam olyan helyzetben maradni, hogy számomra egy vadidegen gyerekkel osztozzak ha netán apuka feldobja a pacskert!

Megjegyzem nem én sérültem a legnagyobbat, hanem a gyerekem ! Aki a mai napig nem érzi, hogy testvére van, pedig jó a viszony, soha-soha nem tiltottam..de ott az új nőcske nem kedveli a gyerekemet és mindent elkövet, hogy apja és fia közé álljon és csak az a fontos neki, hogy az apa vele legyen, mindezt azért, mert a mi gyerekeünk sokáig ellenséges volt vele..De basszus mit várt?! Én még ezek után is azt mondom tanuljanak meg az emberek magukban boldogulni, és ha valami nem megy akkor tovább lépni ! Ezzel nem bántanak meg annyira senkit sem , hogy kiheverhetetlen károkat tennének családokban ! Emberi jellemtelenség átugrálni egyik kapcsolatból a másikba, és egy ilyen férfitől nem is lehet az elkövetkezendő időkben mást várni ! Egy gyenge ember , aki nem tud egyedűl lenni, mindig kapaszkodnia kell egy nőbe ! Persze nagyon sok nő is ilyen ! De akkor is azt mondom , hogy a gyerekek sérülnek a legnagyobbat ilyen esetekben, arról nem beszélve , hogy ezt a mintát látják, ..az én gyerekem se tiszteli az apját, pedig mindent megtenne érte ...mellette nekem kell megtanitani arra , hogy neki nem szabad lemásolni ezt a jellemet, és nincs joga más szivét összetörni, hanem jól át kell gondolni a lépéseket s ha valami nem megy akkor kilépni, és utánna mehet egy másik kapcsolatba !

Itt Kisherceg idézete aktuális : -egyszer és mindenkorra felelős vagy azért , amit megszeliditettél -

Mindamellett hibás az a nő is aki egy ilyen helyzetben gyereket vállal ! Mert nagyon önző !! S annak a gyereknek hol lesz apja, hol nem...felnőtt korában pedig tele lesz kérdéssel és fájdalommal, persze vannak kevésbé érzékeny emberek, de ha én nem tudtam volna hol az apám, vagy ki is ő akkor bizony nagyon szegény ember lennék ! És az az egészséges szeretet és kötődés amit kaptam tőle, meg a minta amit elém tett, mentett meg attól, hogy ne moljak össze a problémáknál és erős ember legyek !

"Ne keressél már mindenben valami "okot" mert nincs"

Gondolom ezt a mondatot így utólag már nem tartod valósnak. Mert bizony mindennek van oka....ez az un. ok okozat viszony. A hiba. Követünk el sokat, amikor elkövetjük, nem tudjuk, hogy hiba, de utólag átértékeljük, tanulunk belőle és többé azt nem követjük el. De amit te írsz? Ha tudom, hogy ott egy gödör az orrom előtt, nem lépek bele, hogy a bokám tönkremenjen. De nem vagyunk egyformák. De abban igazad van, hogy nem vagyunk egyformák. Volt egy nagyon kedves ismerősöm. Autót vezetett és soha nem kötöte be magát. Lett egy nagyon csúnya balesete...kifejelte a szélvédőt és epilepsziás lett, megsérült a feje. Nos az illető ezek után sem kötötte be magát soha. Megkérdeztem, miért nem? Nem tudott rá érdemben válaszolni. Én ezt nem értem.

Egyébként az egészből az egyetlen szép dolog a gyermek, mert az egy csoda, csak nem így kéne...talán egy teljes családban jobb lett volna...

A hibázásra, ha már személyeskedünk, valóban hibáztam valószínűleg fogok is még, de igyekszem ugyanazt kétszer nem elkövetni, mert akkor az előzőnek semmi értelme nem volt. Minden ember hibázik....

Miért szúrta volna el az életét?

Nem tudod, mit beszélsz.

Volt egy nagy szerelme, van egy gyönyörű kislánya. Van, akinek se egyik, se másik nem adatik meg soha.

És éli tovább az életét, mindenben meg lehet találni a jót, ami előre mutat.

Kedves moki!

Ez egy fórum és bárki leírhatja a véleményét. Nem bíróság, senki nem ítélkezik és az általa leírtaknak sem lesz semmi következménye. Csak azt nem tudom, te miért érzed ezt? Csak nem azonosultál a cikkíróval. Még szabadkozol is helyette a hozzászólásodban. Én helytelen és buta viselkedésnek tartom az övét. Egyébként kit és miért védesz? Ez lenne a jó kérdés. Gondolom van némi párhuzam. Ha pedig valami rossz és tudja is ezt az illető, akkor szemen köpi magát, amikor nem tesz ellene. Önként szenved! Meg is érdemli. Maga választotta ezt. Ki mint vet, úgy arat!

Tudjátok, azért van jó is ebben a dologban.

Volt egy nagy szerelem, világraszóló élmény.

Most meg van egy gyönyörű kislány, akinél nagyobb kincs nem kell az életben.

Én meg változatlanul irigylem a nagymamát. Bár az én lányom szülne már, nekem teljesen mindegy, ki legyen az apja.