Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szeretőként anyává lettem fórum

Szeretőként anyává lettem (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szeretőként anyává lettem

❮❮ ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 ... ❯❯
840. globus (válaszként erre: 839. - Tücsimücsi)
2010. júl. 2. 21:35
Ebben a témában minden megtörténhet :)
839. tücsimücsi (válaszként erre: 838. - Globus)
2010. júl. 2. 21:33
és Te elhiszed...?
838. globus (válaszként erre: 837. - Tücsimücsi)
2010. júl. 2. 21:26
Pont ezt számolgatom én is sutyiban...
837. tücsimücsi (válaszként erre: 835. - 43c36c3844)
2010. júl. 2. 21:24

Alexa!


Azt írod 19 éves vagy és 7 éve vagy együtt a pároddal????!!!!!!!!!

12 éves korod óta??????????

Megvan a véleményem arról az ipséről...huhhhhhhh....vagy csak vicc az egész????

836. tücsimücsi (válaszként erre: 835. - 43c36c3844)
2010. júl. 2. 21:19
szerintem az, hogy nős, nagyobb gáz, mint a korkülönbség:/
835. 43c36c3844 (válaszként erre: 834. - 793a9334d7)
2010. júl. 2. 21:12
sajnos igen,de ez lenne a legkevesebb.a korkülömségnél kezdődik a hatalmas probléma.
834. 793a9334d7 (válaszként erre: 833. - 43c36c3844)
2010. júl. 1. 21:14
Ő is nős?
833. 43c36c3844 (válaszként erre: 823. - 793a9334d7)
2010. júl. 1. 20:45
gyereket életem szerelmétől.bár teljesűlne ez almom!nálam boldogabb a földön nem lenne
832. deedee84 (válaszként erre: 830. - Serbyna)
2010. júl. 1. 19:50

Nem haragszom sem édesanyámra, sem apámra. Anyukám mindent megtett amit szerettünk volna. Csak valahol függött és a mai napig sajnos függ lelkileg apánktól.

Igazán nem is beszélt soha róla, hogy hogyan ismerte meg, vagy miért alakult így. Ahogy apám sem. Ez tabu téma.

A lányaim úgy tudják, hogy halott, és a bácsi, akivel néha találkozom, nagyi régi barátja :-(

Anyámat tisztelem azért, mert felnevelt, mindketten egyetemet végeztünk. Boldog párkapcsolatban élünk, igaz, nővérem csak másodjára találta meg az igazit. Az első férje apám féle volt, csak ő a feleség szerepét kapta. Apám meg nem értette miért válik el ????

Az én férjem, és családja is vallásos. A lelki vezetőnk segítségével sok mindent meg tudunk beszélni, jobban mint a pszichológusommal :-D

Valószínű azért ragaszkodom a nagyon a normális családmodellhez, mert nekem nem volt. Szerencsére ő szeret (ebben tuti biztos vagyok :-D ) és sose csalna meg. Anyukám is örül, hogy mindkét lánya boldog.

831. deedee84 (válaszként erre: 829. - Cicus183)
2010. júl. 1. 19:38
Minden privát üzenetre szívesen válaszolok :-D
830. serbyna (válaszként erre: 811. - Deedee84)
2010. júl. 1. 16:21
Szia! Nagyon tanulságos a történeted és sok mindenre rávilágít,az emberi viselkedéssel kapcsolatosan.Leginkább arra hogy hogy tud egy ember jelen esteben te egy "megtanult" működés után úgy felnőttként élni,hogy az ne ismételje meg magát.Sajnálom,hogy apukád ennyire önző alak,de ebben anyukád döntése is benne van.Az hogy ő neki miért fontos és miért nem tud ebből a vizsonyból évek óta kitalálni,külön történet lehet...aminek gyökerei ki tudja honnan indultak,de tuti nagyon régről még amikor apudat nem ismerte onantól..,mert ez róla szól.Légy elfogadó vele szemben, nem kell megértened őt,csak elfogadni,hogy így döntött és így élt,és találd meg a saját életedben a másik utat,hisz egyedül csakis azért vagy felelős.
2010. júl. 1. 16:05
deedee84.Hogy tudnánk beszélni.?Köszi.
828. 793a9334d7 (válaszként erre: 811. - Deedee84)
2010. júl. 1. 11:17

Ez a legmegindítóbb hozzászólás a témához.

És a legtanulságosabb is.

Igen, egy a fontos: az a kicsi gyerek minél kevesebb sérüléssel megússza édesanyja kalandját.

827. kisj (válaszként erre: 826. - Cilus)
2010. júl. 1. 07:37
Hogy miért gondolom? Ez a fórum címe és úgy tünt, hogy erre reagált.
826. cilus (válaszként erre: 824. - Kisj)
2010. júl. 1. 07:01
miért is?
825. b826c5a02d (válaszként erre: 819. - Hodosil)
2010. jún. 30. 23:06

ezért ne kérj bocsánatot!

sokan tennénk még így!

824. kisj (válaszként erre: 823. - 793a9334d7)
2010. jún. 30. 20:38
Hát, szeretőként anyává lenni. (gondolom én, hiszen ez a fórum címe)
823. 793a9334d7 (válaszként erre: 822. - 43c36c3844)
2010. jún. 30. 20:35
mit szeretnél?
2010. jún. 30. 20:33
én csak szeretnék!
2010. jún. 30. 16:36

Amit adsz, azt kapsz!

...csak a szereplők cserélődnek!

2010. jún. 30. 15:56

szerintem ez Neked nagyon megalázó,hogy ezt teszik Veled.szakíts azzal a férfival.aki eddig nem hagyta el a családját,az ezután sem fogja.hidd el,szerintem hagyd őket,keress mást.

másrészről nincs joga féltékenykedni,amíg neki neje van,addig Te aztscsinálsz,amit akarsz.

819. Hodosil
2010. jún. 30. 12:51
Ne haragudj "kedves" fórum író a véleményemért. Én egy temperamentumos nő és feleség vagyok. Én kikaparnám a szemét is a férjem szeretőjének (aztán meg a férjemét is). Bocs.
818. cilus (válaszként erre: 811. - Deedee84)
2010. jún. 30. 06:54
Nagyon szomorú a Te történeted is:((kívánom hogy legyél nagyon boldog a párod mellett!!!
817. Zselice (válaszként erre: 816. - Zselice)
2010. jún. 29. 23:50

Persze, ami elmúlt azon nincs mit változtatni, kívánom, hogy ki tudj lépni, és a gyermeked családban nőjön fel...

Nagyon nehéz lehet kilépni ebből a függőségből, bár a hozzászólások alapján már van valamilyen megoldás.

Légy boldog:):)

816. Zselice (válaszként erre: 805. - FairyJ)
2010. jún. 29. 23:02

Igazad van...

Annyira önző már a világ, hogy semmi sem számít, csak, hogy "én" érezzem jól magam. Feldúlni egy házasságot, és még gyermeket is vállalni egy ilyen kapcsolatban, mondhatnám egyedül, számomra mérhetetlenül önző dolog.

2010. jún. 29. 15:55

Végigolvastam a történetedet, a hozzászólásokat nem.

Szerintem valamit Te is elrontottál az elején, amikor a vőlegényed mellett belezúgtál egy nős pasiba, akinek szerintem a feleségével is jó volt a kapcsolatod, ha négyesben jártatok motorozni. Micsoda szemétség ez, ezzel az asszonnyal szemben. És még Te féltékenykedtél a férjére! Most ennek "élvezed" a gyümölcsét. Ahelyett, hogy hozzámentél volna a vőlegényedhez, akit valószínűnek tartom, hogy valamikor szerelmesen szerettél, és lenne most is egy szép kislányod, csak nem olyantól, aki mindig szégyellni fogja (?) a félrelépésének eredményét a feleségétől született gyerekei előtt.

Kívánom, hogy minél előbb szabadulj meg tőle, és találj olyanra aki elfogad a lányoddal együtt.

814. méhecske59 (válaszként erre: 813. - Lendvai mihály)
2010. jún. 29. 11:42
Ezt gondolom én is, szerelmes az érzésbe, a szerelembe, ezért nehéz szakítani. Ehhez hozzájárul még a távolság, ami sajnos sok mindent megszépít. Ha naponta találkoznának már rég túl lenne rajta. Így viszont nagy önuralommal, és önzőséggel (csak magára, és főleg a gyerekére kell gondolnia) el kell szakadnia ettől a férfitól, aki nem érdemli meg őket.
2010. jún. 29. 10:19
Tudod, lehet, hogy nem is érdemel meg Beneteket. Ettől Te és a kislányod többet értek. Valahogy próbáld meg elfogadni, és az élet kárpótolni fog Beneteket egy sokkal jobbal. Már nem szereted, csak a szetetet szereted. Lehet, hogy megérted ezt. Kívánok neked egy igazi jó meleg békés családot.
812. FairyJ (válaszként erre: 811. - Deedee84)
2010. jún. 29. 08:20
:(
2010. jún. 29. 08:17

Túl sok a hozzászólás, hogy végigolvassam.

Leírom a saját történetem.

Én egy ilyen kapcsolatba születtem. Anyukám volt a szerető. És amilyen gyenge volt, soha nem lépett ki a kapcsolatból, sőt 2 gyermeket szült neki.

Ennek már 26 éve. Apám felesége még mindig nem tudja, hogy mi létezünk. Soha nem támogatta anyámat anyagilag. De valamilyen függőségben tartja őt. Hiába mondtuk mi anyukánknak, hogy zárja le ezt a kapcsolatot (4-5 éves fejjel is tudtuk, hogy ez nem jó). Még mindig találkoozgatnak, csak már kb. fél évente jár erre.

Ilyenkor sajnos bennünk (lányaiban) is van egy kisebbség érzés. Összeszorul a gyomrom, hogy nehogy lebukjon, meglássa valaki. Tudom, hogy ez nem normális.

3 évig jártam pszichiáterhez, de nem segített. Mert amíg anyám fenntartja ezt a kapcsolatot, addig ez így fog működni. Egy ilyen kapcsolatban a gyerekedet kell nézni. Ma már nem használják azt a kifejezést, hogy fattyú. Nagyon csúnya szó. Olyan csúnya, mint átélni. Egy másodrangú gyerek érzése mindennél rosszabb. Van két tesvérem a feleségénél. Nem is ismerem őket, csak mindig hozza a fotókat az esküvőkről, unokákról stb.

Az én esküvőmre meg el sem jött, mert félt, hogy meglátja valaki. Van két lányom, de őt nem érdekli. Tudom, érzem, hogy csak egy jó numera melléktermékei vagyunk a testvéremel. Akik járnak, beszélnek, csak gondot okoznak.

DE:

A nővéremmel a sarkunkra álltunk. Ha kérdezik ki az apánk, akkor mi már nem tagadjuk le. Anyukánknak ez eleinte rosszul esett, de már kezdi megszokni, értékelni.

28 éven keresztül titkolta mindenki előtt a kilétét. Túlságosan sokan ismerik apámat.

A lányod még csak 8 hónapos. Az ő érdekeit nézd. Tudom, hogy nehéz, anyukámon is látom.

Hiába gazdag, mi soha nem fogunk örökölni tőle. Mert elérte, hogy ne lehessen követelési alapunk. A gyerek a nagykorúságától számított 1 évig követelhet az apjától. sajnos én erre csak 20 évesen jöttem rá. Akkor már kifutottam az időből. Ezt ő is tudja.

Jelenleg párkapcsolati terápiára járok a férjemmel. A vallásba menekültem. Fontos megértenem, hogy a férjem nem az apám. Tudom, hogy sose csalna meg (ideje sincs rá), de mindig van egy hátsó gondolat a fejemben, hogy mi van ha én vagyok a második.

Kitartást neked, és sokat jobb életet a lányodnak.

❮❮ ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook