Stressz, szorongás, pánikbetegség, depresszió?Gyógyszer nélkül van megoldás? (beszélgetés)

Sziasztok,

azt szeretném kérdezni, hogy tapasztaltatok-e olyat, hogy ha elfog a szorongás, akkor bedugul az egyik fületek és sípol (esetleg a fejetek zúg?)

Illetve még egy: mostani időszakom rendkívül szorongós, de megfigyeltem, hogy mindig azzal kezdődik, hogy észrevétlenül, tudat alatt figyelgetem magam,- illetve a saját gondolataimat. Roppant rossz érzés, igazi helybenjárás és nagyon nehéz kikeveredni belőle. Ha valakinek volt/van ilyen vagy hasonló tünete, mit tesz, hogy visszakerüljön a "valóságba" és ne a saját gondolatait mustrálja? Van erre valami spec technika?

Köszi előre is.

Szia kate29!

Nekem pontosan ugyanez volt a problémám.Teljes kimerültség a stressz és anyukám hala miatt.A magas vérnyomásodra nem kaptál gyógyszert?Nekem nem annyira a vérnyomás,hanem a szapora pulzus okozta inkább a problémát.Ehhez idő kell,én most már lassan egy éve nem dolgozom és pont ezért.Kardiológiai kivizsgálás nem volt?Az megnyugtatna.Lassan fél éve szedek antidepit,három hónap után emeltük az adagot.Addig is volt javulás,de most érzem magam igazán jól.Ennek sajnos idő kell amíg megnyugszol.Türelmesnek kell lenni.A vérnyomást lehet egy jó gyógyszerrel kezelni és ha ez mind idegalapon van akkor a vérnyomáscsökkentőt abba is hagyhatod később.

Sleek, ne kínlódj ezzel annyit, nyugodtan meg lehet próbálni a gyógyszert.

Be kell vallanom, nekiálltam másodszor is az antidepinek. Tulajdonképpen egyáltalán nem voltam olyan szarul, mint 5 éve (2009-2012 között szedtem), sőt. Úgy kell elképzelni, hogy a legrosszabb napok is kezelhetők voltak max napi 2x 0,25 mg frontinnal. De maximalista vagyok és már kb 1 éve bosszantott, hogy egyrészt hetente van pár napon 2-3-4 óra, amikor nem úgy érzem magam, ahogy szeretném, másrészt van néhány szituáció, amikor ha megfeszülök sem tudom elérni, hogy ne parázzak rá. Így aztán elkezdtem ugyanazt szedni, mint anno. Decemberben volt rá lehetőségem, mivel ugye 1-2 hétre azért kiüt, jobb itthon. Most a 8. héten vagyok és gyakorlatilag tökéletes. Nyugtatót már nem is szedek. Egyszerűen hihetetlen, hogy pl jön egy korábban mumus szitu, kicsit megemelkedik a pulzus, de ezúttal nem tud továbbrántani a mélybe, aztán ettől pár perc alatt meg is nyugszom és minden oké.

Mellékhatása nálam gyakorlatilag nincs, nem látom be, miért ne szedhetném akár igen hosszú ideig is, főleg, hogy már egyszer évekig "teszteltem". Sokan alaptalanul félnek a gyógyszerektől.

Van egy kis szívizom elfajulásom. Ami kis területen eléri a diagnosztikus értéket.

A neve non compact cardiomiopatia

Mondjuk nálam az tette be idén a kaput amikor pesten azt mondta egy orvos nem garantálja hogy nem fogom feldobni a pacskert.

Egy pánikosnak szorongónak ez pont kellett.

Elmentem másik orvoshoz Ő megnyugtatott.

Nekem többféle tünetem volt. Van amire csak terápia való, van amit alapvetően csak gyógyszerrel lehet kezelni (önmagában terápiával nem orvosolható) Van amit mind2 módszerrel.

Szerencsére amire alapvetően gyógyszert szokás írni, az már nagyon régóta nem zavar (és a tünet gyakorisága is jelentősen csökkent)ezért azt nem kezelik. Utóbbiak miatt járok terápiára.

Használni használ mert 2-3 napig utána egy tünet sem volt.

Sokkal könnyebb volt.

Idén két alkalommal voltam eddig.

De így is sokat segített.

Az első pár alkalom azzal fog telni elmondom mitől félek meg ilyenek. Idén ezt leszeretném zárni és újra a régi lenni

Sajnos tudom milyen a szitu. Én is úgy vagyok már vele ,hogy ha kell akkor szedek gyógyszert.

Nálam elsőre az orvos megpróbálja a terápiát.

Ha nem megy akkor marad a gyógyszer.

Sleek!

Persze lehet másnak ez beválik...Nekem tünetileg és korlátozott mértékben gyóygszer segített. Gyökeresen terápa + élethelyzet változás + környezet részéről megerősítés.

És hányszor voltál kezelésen mire úgy érezted, h használ? Mit csinálnak egy ilyen kezelésen? Illetve ez a doktor ahova jársz megmondod, h ki az, mert 8 ezer az még nem is olyan drága.

köszönöm

Tudnék 5-6 oldalt tele írni a tünetekkel.

Lényege ha nem figyelsz oda és lekötöd magad akkor nincs gond.

tudom nem egyszerű.

Az a baj minnél többet foglalkozol vele annál jobban bemeséled a betegséget.

Ne sok fórumot olvass mert az is okoz tüneteket.

Sajnos.

Kezdj el könyvet olvasni :)

Ne essél abba hibába mint én ,hogy időm nagy részét gép előtt töltöttem azt jöttek a tünetek.

Szia ,

Hasonló tünetedid voltak? Neked is egyre rosszabb és rosszabb lett az állapotod? Nem írnél egy kicsit bővebben a te esetedről? Már így is olyan reménységet kaptam, h írtál

Szia keress egy nagyon jó pszichologust. Én is azt mondtam nekem menni fog egyedül is . Közel 5,5évig kínlódtam de beláttam segítség kell.

Hála isten nekem az a szerencsém ,hogy pszichhiáter és pszichológus egyben. Nagyon jó szakember. Igaz 8ezer ft / alkalom.

Kedves Mindenki ,

Hát hol is kezdjem. Kiáltok hozzátok és félre teszem az egom és a büszkeségem. Leírom az esetemet és ha valaki tud értelems választ vagy megoládt találni nekem, anak imába foglalom a nevét.

Jó sok évvel ezelőtt először csak a fejem kezdett érdekes modon fájni, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, majd ez a fájdalom kezdett megjelenni a vállamon nyakanom. Én marha még ekkor sem kezdtem neki jelentősget tulajdonítani. Olyan mintha hátulról beléd csimpaszkodna egy gyerek és huzná az egész teteet a föld felé. No mára odáig jutottam, hogy elkjépesztő mellkasi fájdalmaim vannak, mintha onnét indulna ki és terjedne szét a testemen.Mintha egy 200-s kiló zsákot cipelnék. Alig bírom magam tartani, alig bírok az ágyból felkelni. Olyan érzelmi svárságban élek, hogy az már fájdalmas. Alvásró ne is beszéljünk, mert olyan alig van. Mára odáig jutottam, h legútobb ez miatt elvesztettema munkahelyem, mert képtelen voltam bemenni. Hülye voltam tudom, előbb kellett volna elkzdenem kutakodni, h mi lehet ez. Szervezetileg rendben vagyok nem találnak semmit. Ekkor hallottam erről, h poszttraumális stressz. Az össes tünete illik rám: a verejtékezéstől kezdve, a szívdobogáson át, a halálflelelmig minden. Szóval valószínű, h múltban történtek váltották nálam ki ezt a hatást és be kell ismernem, h azt a bizonyos traumát a mai napig nem sikerült feldolgoznom. Szóval eddig azt hittem, h húúú de erős vagyok, majd megoldom de az állapotom kritikussá vált. Itt ülök a gép előtt és most is le akarok fordulni, mert annyira fáj a mellkasom. Sok mindent megoldottam már az életemben de most ez a kínai nagy fal. Egyszerűen nem tudom, h hol induljak el, fogalmam sincs. Ha valakinek van ötlete írjon nekem, mert íg ynem maradhatok, a családom nagyon türelmes, de a végletekig ez nem mehet így.

köszönöm az értelmes hozzászólásokat

Köszönöm Eszter! Voltam dokinál,kaptam gyógyszert,de még rosszul vagyok,pedig másfél hónapja szedem ezt az antidepit. Hívtam egy dokit,ő azt mondta hogy valószínű ez nem az én gyógyszerem.

Igen, sleek, a Frontin az nem okoz nagy bajt. Nekem szerintem elég erőset adtak nyugtatót.

Olyan orvost kell találni,akiben bízik az ember, ez az alapja az egésznek. Akinél voltam, még ebben az állapotban kiírt és küldd dolgozni. Lehet hogy segít a munka,de hányás,hányingerem van stb...

Eszter te voltál így?

Nekem is azt mondta az orvos ,ha előbb mentem volna nem csúsztam volna ennyire mélyre.

Viszont az már nagyon jó dolog ,hogy beláttam segítség kell.

Nem írt gyógyszert. Terápia van. Azt mondta véglegesen nem hat semmi akkor lesz gyógyszer.

Persze ha annyira rossz egy két frontintól nem lesz bajom.

De Ő nem elsődlegesen gyógyszert ír.

Persze ismerős körben már egyből mondták tutti lehúzás meg ilyenek..

De én azt meg nem akarom ,hogy 5 percet bent vagyok meg sem néznek csak annyit mondanak nah szedjen 3 fajta gyógyszert. Mert sajnos sok állami dokinál így van :(

Szia, szerény véleményem szerint az eseted annál komolyabb minthogy pszichológussal való beszélgetéssel meg egy kis pihengetéssel lehetne orvosolni.

Keress fel egy pánikbetegségre szakosodott pszichiátert aki valósznűleg gyógyszert fog felírni plusz kognitív terápiába kezd Veled, és ne várj gyors javulást, minimum 3 hónap mire jó esetben kezdi az ember azt érezni hogy mérséklődtek a panaszai.

Jobbulást kívánva üdvözöllek: Eszter

Kedves Bársonyhang!

1 hónapja táppénzen vagyok, 3 x beszélt velem egy pszichológus és hétfőtől küldenek dolgozni. De még hányok is meg ilyenek. Ebben a dokiban nem is tudok így megbízni. Mert a munka az jó,de így hogy?

61. kate29 2014-12-26 17:07

Sziasztok! 2 hónapja nem alszok rendesen. Volt egy lakótársam aki fordított életet élt,egészen reggelig ébren volt,zajongott,nem tudtam tőle aludni,teljesen kimerültem.Már bánom hogy nem kértem erősebben hogy ezt hagyja abba. Nem tudtam így rendesen munkába járni,nem volt erőm semmihez.Elég felelősségteljes munkám van,nem szeretnék hibázni. Ez a kimerültség erős szorongást hozott,alig mertem elindulni otthonrol,folyamatosan ájulást érzek,nem tudok koncentrálni semmire,magas vérnyomás,magas pulzus s ami a legrosszabb ami egész nap rajtam van a halálfélelelem. Ez a legrosszabb! Az alvásom is nagyon nehezen áll vissza,s ez nagyon kimerít. Néha betegségektől is félek. Kérlek benneteket segítsetek. Nem vagyok ezzel egyedül,de nagyon nehéz! Köszönöm!