Rákosnak lenni, élni akarni! (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Rákosnak lenni, élni akarni!
Ezt a cikket én irtam..meg is jelent itt a hoxán.Akik rég követik sorsomat ismerik már...
De azért bemásolom ide, ha nem haragszol...
És kivánok nagyon sok erőt kitartást Édesapádnak és Nektek legfőképp!!!
Azért írom ezt a bevezetőt, hogy mindenki vegye komolyan a testünk jelzéseit. És mindig hallgatni kell a belső hangra, a megérzésekre. Mert azok segítenek nekünk, csak hallgassunk rájuk.. nem szabad félni, mert akkor már be is vonzzuk magunknak a rosszat. Nálam is ez történt. Rettegtem a ráktól. Rettegtem, hogy egy nap azt mondják nekem: rákos vagy.. mint attól is rettegtem, hogy beteg lesz a gyermekem. Ez is bejött, sajnos...
22 éves koromban vesztettem el az édesapámat. Ekkor kezdődött minden. Ekkor volt 5 hónapos a kislányom. Elkezdődött a rémálom. Aranyér, mely mindig vérzett. Voltam vele orvosnál rengetegszer, de senki nem küldött tükrözésre. Kaptam kúpot, krémeket. Ideig-óráig hatott, de nem múlt el. Aztán nem is foglalkoztam vele, pedig kellett volna. Ha az orvosok nem, hát nekem. De hát miért is gondoltam volna a legrosszabbra. RÁK? Nekem, ugyan már. Hisz 27 éves vagyok. Nem törődtem vele. Megvéd a fiatalságom, és különben is, nem törvényszerű. Ezt követte 7 év pokol, Édesapám elvesztése miatt mély depresszióval, és pánikbetegséggel éltem nap mint nap Sokszor voltam a szakadék szélén, élni sem akartam, de ő visszahúzott mindig. A kislányom tartotta bennem a lelket, Ő adott erőt, de nem eleget ahhoz, hogy kimásszak minden rossz lelki betegségemből. Nem bírtam feldolgozni apukám elvesztését. Ma már tudom, ezen semmilyen gyógyszer nem segít, ezt is magunkban kell lezárni.. Elengedni szeretteinket, mert belebetegedünk.. Bármennyire is fáj az elmúlás, nem tudunk vele mit kezdeni. Csak elfogadni. Elengedni kiket szívünkből szeretünk. Szeretlek, Apu. Örökké hiányozni fogsz. 51 évet élt....
Eltelt 7 bús év... aztán terhes lettem kisfiammal. Az élet újra szép lett.. Voltak céljaim, terveim. Eldobtam minden gyógyszert, mindent. Érted kisfiam Mert Érted bármire képes vagyok.. Akárcsak kislányomért. 2008. január 4-én megszületett kisfiam. 1 hónap múlva kiderült, beteg. Glaucoma. Zöldhályog. És csak imádkozhatunk, hogy sokáig lásson. A Jó Istenben bízunk, hogy még nagyon-nagyon sokáig fog látni. Nem bírtam feldolgozni, hogy beteg.. Nem bírtam elfogadni. Rengeteget sírtam, zokogtunk párommal együtt.. kerestem a hibákat, a sok megválaszolatlan kérdés. MIÉRT?
Mit rontottam el? Miért lett beteg a szeme? Miért? Persze minden lelete negatív volt, én nem hibáztam semmiben. Csak a gének. Ükszülői ágon volt ilyen beteg.. A mai napig nem is tudom, a mai napig nehéz erről beszélnem. Hogy csak a hit, a remény, ami ezzel a betegséggel felvehető. Túl vagyunk a 28ik altatásos vizsgálaton is vele, ebből három másfél órás műtét volt. Amikor az altatógáz dől a kis tüdejéből, szinte "élettelen" állapotban adják kezünkbe a kisbabánkat. Az altatások előtti órákig tartó éhezés. Minden alkalommal. Szörnyű érzés. De ilyenkor arra gondolok, másoknak sokkal rosszabb.. És hálát adok, hogy nekünk úgymond csak ennyi van. Szóval teltek a hónapok, én a padlóra kerültem lelkileg. Kislányom ekkor 5 éves volt, kisfiam pedig 8 hónapos.
Egy nap arra keltem: el kell mennem orvoshoz. Baj van, éreztem, tudtam, hogy nagy a baj.. A belső hang súgta nekem, menj el. Nem lesz baj, ha elmész. Csak menj.
Elmentem magánúton orvoshoz, majd tükrözések következtek. Kiderült: vastagbélrákom van.. Hogy mit éreztünk férjemmel? 27 évesen, két kisgyermekkel a hátam mögött? Hogy nem veszik komolyan az embert, mert aki fiatal, az nem lehet rákos. Ez a mottó. De az ma már nem igaz. Egy világ omlott bennem össze.. És a páromban is. Hogy itt hagyom őket. Elmegyek. Örökre. A másodperc egyetlen töredéke alatt átértékelődött bennem minden, mit addig gondoltam, s éreztem megváltozott. ÉLNI AKARTAM, A GYERMEKEIMET FELNEVELNI, BOLDOG SZERELMES FELESÉGKÉNT, ÉS MÉG BOLDOGABB ÉDESANYAKÉNT ÉLNI. Megműtöttek, pontosan egy éve ennek, 2008. december 1-jén. Kivettek belőlem minden rosszat. Ezt 4 kemoterápia követette. Megjártam a poklok poklát Iszonyatos érzés.. De a családom, a jó barátok mellettem voltak, és segítettek nekem, nekünk. Amit talán soha nem tudok meghálálni nekik. Életem párja mellettem volt mindenhol.. fogta a kezem, miközben a kemot kaptam, támogatott, mikor már nem bírtam állni sem a fájdalomtól. Ott volt mikor kitoltak a műtőből. Velem volt MINDIG és MINDENKOR. Szeretlek Szerelemem. Ő az, aki mellett meg akarok öregedni. Hogy egy szép napon öreg, fehér hajú asszony legyek. És elmondhassam, NEKEM VAN A LEGDRÁGÁBB FÉRJEM A VILÁGON. A gyerekek csak annyit láttak a kemo alatt, hogy anya megint rosszul van.. Kislányom már felfogta a dolgokat. Tudta, ez a sok rossz, a sok nélkülem töltött napok, esték, éjszakák, mind-mind azért vannak, mert ha anya nem megy, akkor meghal. És akkor a csillagokhoz kerül, mint a nagypapája, az édesapám. Hősiesen vette az akadályokat. Kisfiam kicsi volt, ő sok mindent nem fogott fel belőle. Ma eltelt már egy év. Minden leletem negatív. Majd most 20-án megyek megint, kontrollra. Hiszem, TUDOM, minden rendben lesz. Még nagyon-nagyon sokáig, MERT FEL AKAROM NEVELNI A GYERMEKEIMET és sokáig akarok boldog feleség, édesanya lenni. Mert nincs ennél szebb dolog az életben. Ma már nincs depresszió, sem pánik, sem rák... MERT ÉLEK, ÉS AZ ÉLET EGY AJÁNDÉK, EGY CSODA, ÉLETÜNK CSAK EGY VAN. Ne pazaroljuk el, és figyeljünk testünk minden jelzésére és a belső megérzésre. Még akkor is, ha fiatalok vagyunk.. Egy édesanya, aki 27 évesen megjárta a poklot..és úton van... A GYÓGYULÁS ÚTJÁN. És célba fog érni. S a célban gyermekei, és a családja várja....
Napsugár....
C-VITAMIN TERÁPIA A RÁKGYÓGYÍTÁSBAN MÁR
MAGYARORSZÁGON IS LEGÁLISAN VÁLASZTHATÓ:
AZ IMMUNRENDSZERT ROMBOLÓ KEMOTERÁPIA
ÉS AZ ESETLEGES SUGÁRKEZELÉS HELYETT
(törvényi szabályozás: A gyakorlati útmutató Magyarországon c. menüpontban)
D-VITAMIN SZEREPE A RÁK ELLEN
CÉL: A vérsavó magasabb keringésben lévő D-vitamin szintje, 25-hidroxyvitamin D (25(OH)D), kapcsolatban áll a jelentősen alacsonyabb vastagbél-, mell-, petefészek-, vese-, hasnyálmirigy-, és agressziv prosztatarák előfordulással.
MÓDSZEREK: A legújjabb járványtani felfedezések a nemrégiben megismert mechanizmusokkal kombinálva lehetővé teszik számunkra a rák etiológiájának méllyebb megértését ami megmagyarázza a 25 (OH)D és kálcium viselkedését a rákos megbetegedés során. Hét fogalommal élve lehet megmagyarázni, szétválás, kezdeményezés, természetes kiválasztódás, túlnövés, áttét, visszafejlődés és átmenet röviditve DINOMIT (Disjunction, Initiation, Natural selection, Overgrowth, Metastasis, Involution, and Transition). A D-vitamin metabolitjai megelőzik a sejtek szétválását és más fázisokban is hasznosak.
EREDMÉNYEK\KONKLÚZIÓ: Becslések szerint ha megnövelnénk egész éven át a minimális vérsavó 25(OH)D szintet 40-ről 60 ng/mL-ra (100-150 nmol/L-re) azzal körülbelül 58,000 új mell rákos esetet, 49,000 vastagbélrákos esetet, illetve az ezekből a betegségekből adódó halálos esetek ¾ edét akadályozhatnánk meg csak az USA-ban illetve Kanadában, derült ki a megfigyelésekből, illetve randomizált kisérleteinkből. Ilyen bevitellel a mell, vastagbél illetve prosztatarákos betegségek halálos eseteit is a felére csökkenthetnénk. Nincsen semmilyen kockázata a 2000 IU-s napi D vitamin bevitelnek, sem pedig a vérsavó 25(OH)D szintjének a 40ről 60 ng/mL-re növelésének. Elérkezett az idő, hogy nemzetközileg összefogjunk, hogy megnöveljük a D-vitamin illetve kálcium bevitelt.
Nem tudom,hogy HOXA engedélyezi-e,de a facebok-on ott van Orbán Viktor üzenőfala,ami mindenkinek nyitva áll!Nagyon rendes,mert valahogy visszaüzen,vagy a médián keresztül ,vagy valahogy.
Én is kértem olyat,hogy a tinédzser,koru kislányoknak ingyen adják be a HPV elleni oltást.Ti is megpróbálhatnátok,hogy a B17+C vitamint a daganatosoknak írják fel ingyen!(hiszen,ráadásul egy MAGYAR,Szentgyörgyi Albert nevéhez fűződik a C vitamin).
Ez teljesen megegyezik a tűdőrák egyik kiváltó okával ami nem más mint maga a diagnózis amit ha igy él meg ,már be is indul a daganatnövekedés ,
Milyen konfliktusok okoznak betegséget?
Amelyekre az alábbi 5 kritérium egyszerre teljesül:
Hirtelen bekövetkező
Váratlan, készületlenül érte az illetőt.
Drámai, azaz megütközést kelt. Nem tudjuk elfogadni a helyzetet.
Ideiglenesen nem látható a megoldása.
Nem beszéljük ki senkivel. (Esetleg megemlítettük a tényeket, de nem beszéltünk arról, milyen érzéseket keltett bennünk, és mennyiben sértette elvárásainkat, értékrendünket, olyan erkölcsi értékeket, amelyek nekünk fontosak.)
Istvánbá erről nem tudott lejönni igy a daganatnövekesé folytatodott -ez egy halálfélelmi konfliktus ,de csak akkor következik be ha ez az 5 kritérium egyszerre jelenvan az adott pillanatban ,
lényegében egy onkologus főorvos ugyan igy járt ,neki is kötelező szürésen részt kellett vennie , majd találtak egy icipici foltot ,pár nap mulva CT már jóval nagyobb daganatot jelzett - rá pár napra már ujabb 7 mm es daganatnövekedés -kemoterápiás kezelés 3 sorozat előirva , a második után már érezte ha igy folytatja ,akkor neki vége ,megtagadta a 3, at és alternativ módszerek felé fordult ,mint irtam onkologusról van szó ,ez kb olyan amikor a hóhért akasztják , átélheti milyen érzések játszódnak le egy rákbetegben ,csakhogy Ő benfektes igy az ellátása sem szokványos volt ,igaz semmire nem ment vele ,mert maga a kezelés ugyan az -Ő is C vitamin és B17 kúrát vett ami hatalmas javulást hozott neki mind közérzetileg mind lelkileg , de a lényeg pár honap után a daganata eltünt ,Ő nyugdijba ment ,és utolsó levelezésünk alkalmával azt irta remekül van bár még fél a kiújulástól .
Neki szerencséje volt a c vitamin és a b17 sem csodaszer de sokkal humánusabb mint bármelyik kemoterápia hisz nem idegmérget juttatnak a szervezetbe .
Nálunk is először furcsának tartották a férjem elképzelését a látogatásról, de rájöttek, hogy igaza van.
Én nem azért jártam be hozzá, hogy siránkozzak felette, hanem azért, hogy jól érezze magát:)
Ennyi önzés nem is önzés!
Nálunk is egy nagy család az onkológia. Már a szobakiosztás is úgy történik, hogy a nővérek és orvosok tudják, kik szeretnek együtt lenni, és azokat egy szobába teszik. Ha pedig mégsem sikerül, felajánlják a 2 ágyas szobák egyikét (ezt a valóban nagyon betegeknek tartják fenn), ha üres, és választhatok, hogy egyedül akarok-e maradni, vagy ha jön egy hozzám hasonló állapotú beteg, fektessék-e ide. Mert nagyon nem mindegy, kik a szobatársaink... a magukat elhagyó, önsajnálgató, mindennel elégedetlen emberek társasága lehúz.
A mellékhatások enyhítésére úgynevezett előkészítő infúziót kapok, ami jelentősen csökkenti a tüneteket. A vizes alapú jégkrém tényleg jótékony hatású, megnyugtatja a háborgó gyomrot. Ezen kívül vitaminokkal tuningolom magam, és valószínű, ennek köszönhető a gyakorlatilag tökéletes vérképem.
Én nem azért nem engedek a közelembe látogatókat, mert nem érdekelnek, hanem mert egy betegnek éppen elég a baja, és mégis neki kell lelket öntenie a családtagjaiba, vigasztalni őket. Az egyik hozzászólásban nagyon frappánsan megfogalmazták, hogy ezt az energiát magunkra kellene/lehetne fordítani. És most nevezzen önzőnek, aki akar, de teljesen igazat adok. Ennyi "önzés" nekem is jár...
"mert a fiucskájuk nem is olyan mint "egy normális ember"("
ezt nem értem.
És én nagyon bizom benne, hogy ezt meg is adod:)
A férjemnek is úgy örülnek minden kontrollon, mintha közeli családtag lenne, és tőlünk sem fogadtak el sosem hálapénzt, pedig nagyon hálásak voltunk.
A kemo mellékhatásokat a bérescsepp csökkentette. Amikor el kezdte a férjem szedni, onnantól nem volt 1 hétig 41 fokos láza, nem hányt napokig. Sajnos vért mindig kellett kapnia, mert a kemo elpusztitotta szinte az összes fehérvérsejtet.
Megkérdezhetem, hogy milyen rákkal küzdesz?
A férjem sem volt senkire kiváncsi. Én minden nap ott voltam, de a szüleit sem és senki mást nem akart az állapotával terhelni. Minden kezelésre úgy ment vissza, hogy többet nem jön haza...
Igen, és sokan meghaltak a mi ismerőseink közül is, de sokan a mai napig élnek és gyógyultak, mint a férjem is:)))
És a fagyi is elviselhetőbbé teszi a kezelést...
Igen, és én is szeretném majd egyszer azt mondani, hogy már 21 év eltelt... :)
Már csak azért is, mert a legelején akartam az orvosomnak hálapénzt adni, amit többszöri próbálkozás után azzal utasított vissza, hogy neki az lesz az igazi ajándék, ha 25 év múlva felmegyek az osztályra látogatóba. Úgyhogy adós vagyok...:)