Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Pánikbetegség - Tapasztalatok. Kinek mi segített? fórum

Pánikbetegség - Tapasztalatok. Kinek mi segített? (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Pánikbetegség

❮❮ ... 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 ... ❯❯
1146. ured (válaszként erre: 1144. - Ured)
2012. okt. 3. 11:58
Nekem az a bajom eddig nem szorongtam gyógyszer mellett. A doktornő azt mondja ez teljesen normális. Igen a telefon nekem is létszükséglet, egyfajta biztonségérzetet ad.
1145. Luna93 (válaszként erre: 1144. - Ured)
2012. okt. 3. 09:27
Én most viszonylag elvagyok, esténként néha vannak szorongósabb napok. Tegnap taccsra vágtam a telómat, eléggé idegbeteg voltam miatta, féltem is, hogy ez kihat majd az éjszakámra, de hálistennek az utóbbi 2 nap (le kopogom) elég jól aludtam.
1144. ured (válaszként erre: 1142. - Luna93)
2012. okt. 3. 08:30

szia

Nekem eddig minden rendben volt, gyógyszer mellett nem voltak rohamaim , jól voltam.

Viszont 1 hete nem vagyok jól,:-( Tegnap voltam a doktornőnél azt mondta ne emeljünk a gyógyszer adagomon , mert ilyen hullámvölygek lehetnek. Azt mondta túl maximalista vagyok magammal szemben. Azaz nem tolerálom azt, hogy vannak rosszabb napok. Remélem hamarosan rendbe jövök, bár most úgy érzem soha nem jön el az a nap: -(

1143. Luna93 (válaszként erre: 1141. - Origin)
2012. okt. 2. 10:33

Szia!

Hosszú az út, nagyon hosszú. Valakinek sikerül meggyógyulnia hetek alatt, valaki meg hónapokig szenved. Nálam már fél éve tart. Az első 2 hónap kegyetlen volt. Nem tudom, hogy nálad mióta tart..?

Az a furcsa, hogy amikor azt hiszem, hogy már minden rendben, jó úton vagyok, akkor jön egy jó nagy adag rosszullét.. És mikor már azt hiszem, hogy mindent kitapasztaltam, akkor mindig sikerül megismernem egy újabb oldaláról a betegségemet. Kegyetlen dolog ez. A lényeg az, hogy legyen melletted valaki. Találj az életedben olyan dolgot, amitől ki tudsz kapcsolódni és boldogságot okoz. Én elkezdtem táncolni, nagyon tetszik, és ez most lefoglal legalább heti 2 nap. Gondolkodtam a jógázáson is, azt mondják nagyon jó hatása van. Szerintem ezt is érdemes lenne kipróbálnod.

1142. Luna93 (válaszként erre: 1140. - Ured)
2012. okt. 2. 10:27
Szia! Nagyon változó. Én pont most próbálom szoktatni magam ahhoz, hogy végre egyedül bírjak aludni. :/
1141. origin
2012. okt. 2. 04:04

Sziasztok. Hónapok óta olvasom a fórumot,(sokat segít)most viszont rászántam magam és leírom a saját történetem, hátha ti"öregek" tudtok segíteni.


Hat hónappal ezelőtt egy teljesen nyugalmi állapotban (feküdtem az ágyon és tv-t néztem) egyszer csak azt éreztem, hogy minden idegszálam megfeszül, pillanatok alatt elönt a víz, szétrobban a fejem és megőrülök, szívem kiszalad a világból.Mint akit kígyó mart meg ugrottam ki az ágyból és rohantam ki a szobából. Ezen a dolgon kb.10 perc alatt túljutottam,maradt a gyomorideg és a szapora pulzus.Ma már tudom, hogy ez egy pánikroham volt.Sajnos viszont azóta is folyamatosan szorongok, hogy elvesztem az eszem, megőrülök. Ez időszakosan hullámzik. Vannak jobb és vannak kegyetlen napok. Egyszerűen nem tudok erről a dologról lepattanni folyamatosan ezen jár az agyam. Egyfolytában figyelem magam, a cselekedeteimet. Az elején attól féltem, hogy megőrülök és kárt teszek a férjemben vagy a gyerekemben. Felhívtam pszichológust elmondtam a problémámat ( ez még az elején volt). Hiába biztosított róla, hogy nem fogok bekattanni ez egy tünete ennek a betegségnek mindig elbizonytalanodom. A pulzusom már a roham előtt is az egekben volt ez azóta sem változott. most voltam laborban, pajzsmirigy problémát keresnek az eredmény jövő héten lesz meg.A rohamot megelőzően időszakosan komoly nehézlégzéseim voltam, erre kivizsgáltak szervi elváltozás nincs.A probléma gyökerét is tudom vagy legalább is feltételezem. Világ életemben aktív, dolgozó ember voltam. 2004-ben a férjemmel és egy harmadik személyel közösen létrehoztunk egy vállalkozást ami gyönyörűen működött, szépen kerestünk anyagi gondjaink nem voltak. Napi 8-10 órát dolgoztam, nevelgettem a gyerekem eljártunk szórakozni stb. Aztán 2010 januárjában beütött a menykő. Mindegy is nem részletezném,( röviden annyit, hogy az üzlettárs kisöpörte a kasszát és lelépett külföldre) az a lényeg, hogy egyik napról a másikra ment tönkre az életünk. Nincs munkahely nincs pénz. A kis félretett pénzünkből megpróbálkoztunk egy teljesen más volumenű vállalkozást beindítani sajnos nem jött össze. Itt maradtunk mindketten állás és fizetés nélkül.Megspékelve még azzal a dologgal, hogy hiába fordultunk bármilyen hatósághoz, tettünk büntető feljelentést, indítottunk polgári pert mindenhol falakba ütköztünk lesöpörtek bennüket.Az elmúlt 1 évben én nem dolgozom, illetve itthon a férjem új vállakozását segítem, de az addigi aktív életem megszünt. Szép lassan leépítettem magam, viccesen itthon csak diplomás házvezetőnek hívom magam. Úgy néz ki az új vállakozás beérik, de engem már ez sem hoz lázba. Gondolom ez a jelenlegi állapotomnak köszönhető. Naphosszat csak alszom, már ha tudok. Amikor magamhoz térek tessék lássék ellátom az itthoni munkát, nem járok sehova, a férjemen és a gyerekemen kívűl nem nagyon beszélek senkivel.Most eldöntöttem elmegyek pszichiáterhez, vagy pszichológushoz. Szerintetek ebből meg lehet gyógyúlni? Válaszotokat előre is köszönöm.

1140. ured
2012. okt. 1. 17:36

sziasztok


hogy vagytok mostanában?

én naygon rosszul...tud vki valamit javasolni?

1139. Luna93 (válaszként erre: 1138. - Susuzsizsi)
2012. szept. 14. 23:21
Neeeeeeeee!!!! Mi történt? Ha nem akarod nyilvánosan, akkor jöhet privibe is!
2012. szept. 14. 21:50
jelentem a helyzet nálam szarabb mint valaha :/
1137. Luna93 (válaszként erre: 1135. - Susuzsizsi)
2012. szept. 8. 23:53
Szép!
1136. Luna93 (válaszként erre: 1134. - Susuzsizsi)
2012. szept. 8. 23:50
Rendben, majd szólj bátran! :)
1135. susuzsizsi (válaszként erre: 1132. - Luna93)
2012. szept. 8. 21:40

[link]


küldöm nekünk és mindenkinek :)

1134. susuzsizsi (válaszként erre: 1132. - Luna93)
2012. szept. 8. 21:35
amint egy picit rendeződik a sulis téma, nagyon örülnék neki :)
1133. susuzsizsi (válaszként erre: 1123. - Farkasbalint)
2012. szept. 8. 21:35
én írtam pár sort privátban és csak azért írom ide, mert először a privát üziket én sem vette észre... :)
1132. Luna93
2012. szept. 8. 10:34
Jajj te... :) Ha izgulós vagyok akkor én is nagyon rosszul alszom. :D Akkor reméljük holnap már jobban alszol. :) Majd írj ha van kedved összefutni, én ráérek bármikor.
1131. susuzsizsi (válaszként erre: 1130. - Luna93)
2012. szept. 8. 08:30
Alakult valami, holnap költözök, valószínű ezért nem aludtam már egy hete, akármilyen gyógyszert is veszek be...
1130. Luna93 (válaszként erre: 1129. - Susuzsizsi)
2012. szept. 7. 15:34
Aranyos vagy :) Albérlet keresés hogy halad?
1129. susuzsizsi (válaszként erre: 1128. - Luna93)
2012. szept. 7. 14:13
Örülök, hogy jobban vagy :)
1128. Luna93 (válaszként erre: 1124. - Susuzsizsi)
2012. szept. 7. 10:03
Gáz volt az a nap amikor írtam, de utána már ugyanúgy aludtam, mint eddig. Kicsit megijesztett amit írt egy ember nekem, hogy a halált meg lehet érezni, ezért akkor nagyon beparáztam. Azóta voltam házidokinál és a pszichológusomnál is. A pszichológusom azt mondta, hogy valószínűleg egy nagyon mély alvásból riadhattam fel, ami ezt váltotta ki. A háziorvosom meg azzl nyugtatott, hogy ha közeledne a halál az életemben, akkor azt úgyis látnánk a vizsgálatok eredményeiből (kivéve baleset), és az én eredményeim mind teljesen jók, így egészségügyi problémám nincs, csak pszichés. Ajánlotta, hogy esténként vegyek be nyugtatót. Visszanéztem a régi nyugtatóm tájékoztatóját, újra elolvastam a mellékhatásokat, ami szerencsére újra eltántorított a használatától, meg a neten is azt írják, hogyha lehet, akkor kerülje az ember ezeket, mert kegyetlen gyógyszerek... Szóval hálistennek nem ugrottam bele, tudtam magam tartani, és a mai napig meg is vagyok nélküle. Akár ciki akár nem, de komolyan mondom a gyerekkori kispárnám jobban megnyugtat, mint bármilyen "agyzsibbasztó" nyugtató. :) :D Múltkor megfigyeltem, amikor a mellkasomra raktam azután szépen lassan elmúlt a szorongás és a heves szívverés. Ez működött a későbbiekben is. Pszic. szerint tudatalatti megnyugvás, amolyan biztonságérzetet ad. :D
1127. susuzsizsi (válaszként erre: 1126. - Macimama72)
2012. szept. 7. 08:31
Velem is előfordult már, hogy így írtam privát helyett :) semmi baj :)
1126. macimama72 (válaszként erre: 1125. - Macimama72)
2012. szept. 6. 22:18
Bocsánat, priviben akartam írni, nem így nyíltan. Még egyszer bocsánat!
1125. macimama72 (válaszként erre: 1124. - Susuzsizsi)
2012. szept. 6. 22:17
Neked már írtam, hogy mi segítene. Miért nem próbálod ki? Az alvási problémákat is megoldja.
1124. susuzsizsi (válaszként erre: 1122. - Luna93)
2012. szept. 6. 22:06

Mi van veled Luna, egyben vagy még?

Szerintem ez bizony álom is lehetett. Nekem tipikus ilyen az, amikor (még fénykoromban, amikor tudtam aludni) elszunnyadtam, és arra eszméltem fel, hogy mintha gödörbe léptem volna, összerogytak a lábaim. Amolyan félálomszerűség ez, vagy nem tudom.

Persze lehet, hogy van valami spirituális magyarázata annak, amit megéltél, de abban én nem vagyok elég jártas, hogy az ügyben tudjak mondani okosakat.

Szebb éjszakát neked is, nekem is!

Én se vagyok topon, pedig már bő 2 hete , hogy szedem a a gyógyszereket, meg hogy kaptam az injekciót...persze a körülmények nem változtak, amik okozzák a dolgot, uh ördögi dolog ez.

Van valakinek tapasztalata ezzel a Valdoxan-nal? Elvileg elalvást segít és ebben rejlik antidepi volta, hogy a nemalvást kiküszöbölve másnak nem depi az ember. szerintem nem a leghasznisabb cucc, de az orvos nem én vagyok :)

2012. szept. 4. 15:44

Segítség!!!

Sziasztok!

Farkas Bálint vagyok, jelenleg Tiszaújvárosban lakom. Körülbelül 4 éve foglalkozom zenével. Az egész úgy kezdődött, hogy elkezdtem gitározni tanulni, mert az "menő, és bejön a csajoknak, ha gitárral a hátamon villogok a suliban". Elég ostoba hozzáállás volt ez, de ahogy telt az idő, és egyre mélyebben tanulmányoztam a zenét és a hangszeremet, egyre mániákusabb lettem, és egyre nagyobb szenvedéllyel álltam neki az alkotásnak. Mára ez határozza meg az életemet, ezzel kelek, ezzel fekszem, tulajdonképpen egész nap zenéket írkálok (leginkább fejben, mivel híján vagyok a felszerelésnek ). Lehet, hogy későn, de rájöttem, hogy ez az a dolog, amihez a legnagyobb tehetségem van, és olyan öröm forrása, amit semmi mástól nem kapsz meg. Az egyetlen problémám, a legyőzhetetlen szorongásom - amivel nem tudok mit kezdeni - lehetetlenné teszi számomra, hogy a szobámon kívül bárhol zenéljek, úgyhogy egyelőre anyámon kívül csak a négy fal hallja, amit én alkotok. Pedig volt már tapasztalatom azzal kapcsolatban, hogy a zen miként szólítja meg az embert, és biztos vagyok abban, hogy a zenével, amit írok, adni tudnék az embereknek valamit (pl.: olyan szívesen foglalkoznék zeneterápiával). Viszont ha arra kerül a sor, hogy számot kellene adnom a tudásomról, vagy egyszerűen csak szórakoztatnom kellene, olyan durva pánikrohamok törnek rám, hogy az ájulás kerülget. Elkezd olyan szinten remegni a kezem, hogy egy értelmes hangot sem tudok megszólaltatni, arról nem is beszélve, hogy ritmust tévesztek, szóval élvezhetetlen, amit csinálok. Amikor pedig egyedül vagyok, olyan vagyok, elszabadulok ettől a világtól, nem gondolkozok, csak játszok, nincsenek technikai és lélektani korlátaim, mindent el tudok játszani, amit csak akarok. Tudom, hogy nekem az a végzetem, hogy zenésszé váljak, amióta elkezdtem, hat hangszeren játszok, és a fejem tele van megvalósításra váró ötletekkel (kamara, nagyzenekar, filmzene, terápiás jellegű, relaxációt segítő zenék).Ha lenne lehetőségem kicsiben kezdeni, talán menne egy idő után, de nem tudom hol és hogyan lehetne. Haverjaim egyáltalán nincsenek, nem tudok előttük gyakorolni. Teljesen el vagyok keseredve, nem tudom, mit kezdjek magammal, az életem egy nulla, és csak ebbe tudok kapaszkodni, de lépni nem merek, vagy épp nem tudok semerre. Kérlek segítsetek nekem valami jótanáccsal, ha tudtok!

1122. Luna93
2012. szept. 4. 02:49
Még mindig virrasztok. :/ De legalább egy picit megnyugodtam... talán nem sokára menni fog az alvás.
1121. Luna93
2012. szept. 3. 22:55
Egyik ismerősöm azt mondta, hogy a halált meg lehet érezni, és hogy az ő mamája is megérezte, és másnapra meghalt... Most ezek után hogy aludjak????????????????????????????????????????????????????? A tetves k*rva életbe... :'(
1120. Luna93
2012. szept. 3. 22:06

Én a pánikbetegség óta minden kisebb-nagyobb tünetet magamra veszek, és mindenben a halált látom.

Tegnap este történt velem egy érdekes dolog... Aludtam... és egyszer csak felriadtam. Azt éreztem, hogy félig meghaltam... és visszatértem a halálból. Azt tudom, hogy álom nem lehetett, mert az álmokban képek vannak, illetve történetek. Itt viszont nem láttam semmit, csak egy ismeretlen érzés volt, ami ijesztő és félelmetes, nem éreztem még ilyet soha, de amint felriadtam úgy éreztem, mintha a halál torkábók kerültem volna vissza. Nem tudxom ezt hova tenni, de nagyon félek a ma éjszakától. :((

1119. mc99
2012. szept. 3. 19:51
75-100%. Bár azt nehéz megítélni, hogy biztos emiatt van-e az a -25%. Lehet ugyanis fáradtság, alacsony vércukor, front, bármi, de az ember hajlamos már mindent erre kenni. Nem utolsó sorban azért, mert tudja, hogy ilyesmi egyáltalán létezik. Akik boldog tudatlanságban élnek, azok még egy ájulást is simán letojnak, nemhogy egy megszédülést.
1118. Luna93
2012. szept. 2. 22:18
Aki már kigyógyult ebből az 100%osan jól érzi magát utána? Nekem 50-80% között ingadozik.. Néha vannak szorongások, és elég gyakori még az az érzés, amikor beszédülök, kicsit tompul a fejem, ilyenek. Ezek el fognak múlni? Mi lenne jó ez ellen?
1117. susuzsizsi (válaszként erre: 1116. - Sleek)
2012. aug. 31. 16:09
én is remélem, a több meg úgyis rajtam áll :)
❮❮ ... 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2025, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook