Otthonszülők - ki segített, milyen tapasztalataitok voltak? (beszélgetős fórum)

De sokan örülnének olyan "borzasztó" szülésnek, mint a tied volt!:-)))

Csak azt nem értem, ha tud olvasni valaki, mit nem értett meg... Mi lehetett olyan szörnyű? Az, hogy a szeretteid körében, olyan bába segítségével, akiben maximálisan megbízol, nyugodt otthoni környezetben, a legteljesebb békében és szeretetben érkezett Lorkád? Hát ez valóban iszonyú! :-)))

Sziasztok!

Az a fórum tényleg szörnyű, nem is volt hangulatom így mindenórásan olvasgatni...

Köszi! :))

Beleolvastam a Meghalt egy csecsemő otthonszülés közben topicba, nem álltam meg, hogy ne írjak bele...

Rémes. Olyan gusztustalan, ami ott megy, már megint...

Hatvan... te jó ég.... :-(

Amúgy meg köszi! Csak nem megkuksiztad a naplómat? :-)

Gyöngyösön még traumatológia sincs. Hiába igényelné az egész Mátra. :( Hatvan a bűnös!

Örülök nektek! Tündéri kiscsaj!

Helló! Szegény picur, jól megjárta! Azt hiszem, a gyöngyösi traumatológiát is elkerülöm nagyívben, ha tehetem... :-(

Mi jól vagyunk, köszi! Rékám elmúlt 7 hónapos - ezen mindig megdöbbenek magam is, hisz nemrég még a pocakomban volt! - imádnivaló kis manó. Stabilan ül, áll régóta, kézenfogva lépeget, lovon olyan stabil, hogy ha nem látnám, nem hinném el, mászni viszont csak nemrég kezdett. Tulajdonképpen hamarabb lépegetett, mint mászott... Most viszont ördög és pakol! :-))

Hát, a tökéletestől messze kerültünk. :( Sajnos eléggé göcsörtösen forrt össze (mivelhogy utóbb kiderült számunkra is, "elfelejtették" egyenesbe húzni a könyökét gipszelés előtt). Gipszlevétel után meg a gyógytornát felejtették el javasolni. Igaz, én otthon kísérleteztem vele naponta többször is, node nem vagyok szakember. Az viszont feltűnt, semmilyen változás, berögzült az ízület, s élettelen a keze. Így robogtam maszekba, hogy csináljunk valamit. Végül - immár hetek óta napi rendszerességgel - lett beutaló, járunk gyógytornára. Hatalmas a változás, de tökéletes már sose lesz. :( Végül azért abban nyugodtunk meg, hogy esztétikailag mindegy, csak funkcionálisan lehessen használni. Utóbbi se lesz 100%, de a különbség már csak a mi szemünknek nyilvánvaló.

Ilyen a magyar egészségügy. :(( Invazív mátrix!!-ahogy a Hospinvest reklámozza magát. :(((

Veletek mizújs?? Rég hallottam felőletek.

Tökéletesen, kétszer is! :-) Nem lesz gondja, nyugodjatok meg! Csak hát eléggé fájdalmas tud lenni. Szerencséje van, hogy nem fáj neki. Remélem, nem is fog.

Nekem mindkétszer az izület is szétugrott, gyakorlatilag az alkarcsontom feje felcsúszott a felkarcsontom feléig... Elég rémesen nézett ki, de nyomtalanul gyógyult, hála Istennek.

Nem mondod...

Tényleg tökéletesen összeforr?

Aggódom, mert amikor először láttam, akkor tökre olyan volt, mint valami tv-s sportolós balesetben, ahol kifordul valaki könyöke. Először azt hittük, kiugrott a könyöke, mert a látvány olyan volt, mintha elcsúsztak volna a csontok egymás mellett.

Hihetetlen, de gyakorlatilag semmilyen fájdalma nem volt, leszámítva persze magát az esést, akkor sírt. Viszont ránézni nem bírt, attól rosszul lett.

Mizu, mizu???

Tragédia-hegyek. :(( Komolyan, mi jöhet még??? Azt hittem, a januári szarból már rendesen kijutott, erre 22-én a középső, elsős kicsi lányom eltörte a könyökét. Ő volt a hetes, egy kétlépcsős dobogón állt, hogy elérje a tábla tetejét, miközben törli. Csak épp a dobogó nem volt olyan hosszú, mint a tábla. Így lelépett róla, s nagyon szerencsétlenül esett. Na, másnap, mikor papírokat mentem intézni, a dobogó eltűnt, azóta a tanár törli a tábla tetejét.

Rohanás kórház, majd hatvani traumatológia. Öt napig evett a frász, kell-e műteni, vagy nem. Aztán újabb egy hétig volt még függő a dolog. Végül most úgy állunk, műteni nem műtötték, az eredeti gipszen (azt felvágták a dagadás miatt, hogy terjedhessen) van egy második gipsz, szegénynek majd leszakad nyaka-háta-dereka.

Hát újabban emiatt nem volt időm.

De látom, úgy-ahogy mindenkinél rendben mennek a dolgok, s annak örülök. Gyógyulás mindenkinek, akinek kell!!

Pussz:

Dodica

Helló, csak ideérek lassan... Dögrováson a család. A párom kezdte, hazahozta nekünk az influenzát. Én tegnap voltam elég pocsékul, ma már sokkal jobb, szerencsére elég jól le szoktam gyűrni a vírusokat. Rékám nem lázas, csak köhög és náthás. Orrszívás, szegény nagyon utálja! Első pár alkalommal nem sírt, de most már igen. :-(( De muszáj.

Délután kivittem levegőzni, gyönyörű napsütéses idő volt, mindkettőnknek jót tett, pedig először nagyon nehezen vettem rá magam. Éjjel nem sikerült aludnom és dög voltam egész nap. Na de szerencsére rábeszéltem magam azzal az indokkal, hogy Rékának teszek vele jót, s végül két órát csavarogtunk, még én is úgy éreztem, újjászülettem. Hiába, az első tavaszias napsütésnek nincs párja.

Rékámnak sikerült most normális időben elaludnia, remélem, jobb éjszakánk lesz, mint tegnap. Mindezek tetejébe megint jön a foga, de ami fura, hogy most elvileg fölül kellene, de bal oldalt alul jön... Látszik a fehérség... Egy kicsit amúgy fölül is. Lehet több jön egyszerre. Nem elég szegénynek a nátha meg a köhögés...

Kaaskopje, kitartást a tanuláshoz, meg csak gondolkozz azon a picuron...:-) Nekem a párom tegnapelőtt nekemszegezte, hogy miért nem gyúrunk már rá. De én még csak 6 hónapja szültem!!! A kedvesem indoka: olyan jól sikerült a prototípus, hogy sorozatgyártásra javasolt.... Na most erre mit mondjak? Én még szeretnék egy kicsit csak Rékával lenni. Aztán jöhet a következő.:-)

Dodica, nem jársz erre mostanság? Mizu nálatok?

Sajnos kistestvér mostanában biztos nem lesz. Meg kell csináltatnunk a tetõt, mert beázunk. Ilyen lyukacsos házba meg nem lehet kisbabát szülni. Emellett örülök, ha tanulásra van idõm Midas és Emma mellett. De nem adtam fel, szeretnék mégegy babát, csak nem most :)

Azért ennek ellenére néha én is nagyon vágyom egy kisbabára, lehetõleg most azonnal :)) A hétvégén is úgy irigykedtem, mikor babalátogatóban voltunk :) Láttad a képeket a naplómban? (azt hiszem a babanaplóba tettem õket)

Szóval megértelek na :)))

Akkor Rékának szerencséje volt :) Már Emma is jól van (bár ma elvittem orvoshoz, mert egy hatalmasat estünk biciklivel), de ilyen sokáig és ennyire még sosem volt beteg. Tulajdonképpen még sosem volt beteg, mielõtt el nem kezdett járni oviba... Midas nem kapta el szerencsére :)

Szerintem hugi már kijelentkezett, mikor megadtad neki a számod. Ha jól emlékszem azt írta, hogy csak beugrott a munkahelyére és onnan írt. remélem hamarosan hallunk felõle. Csupa jót persze :)

Én sulimra gondolsz? Az megy, csak elég kevés idõm van. Napközben szinte mindig itt van Emma, este meg azért már fáradt vagyok, de egyelõre még nagyjából bírom a tempót :)

Szió!:-) Hála Istennek Réka csak két napig betegeskedett, gyorsan túlestünk rajta. Más gyerekek ugyanezzel a nyavajával kórházba kerültek itt nálunk.

Párocskám sikeresen átaludta a napot a születésházban.:-)) A vicc az volt, hogy hazaérvén bejelentette, hgoy akkor ő most megy is lefeküdni, mert nagyon fáradt. Rejtély, miben fáradt el...:-))

Szegény Emma! Jól van már? Midas nem kapta el?

Suli?

Hugiról semmit nem tudok, pedig még a telcsiszámomat is megadtam neki, hogy szóljon, mi van vele.

Szia!

Megnéztem a képeket, aranyosak a babók :) Látom a férjed nem bírta a strapát :)))

Mi újság veletek? Réka már nem beteg, ugye?

Emmus múlt héten volt beteg. Egész héten lázas volt, ment a hasa és csak feküdt egész nap. Úgy sajnáltam szegénykét :(

Hugiról tudsz valamit?

Sziasztok Drágáim!:-)

Dodica, örülök, hogy erre jártál, annak kevésbé, hogy ilyen hírekkel... Jobbulást mindannyiótoknak! Remélem, az új év kellemetlen része ezzel letudva és innentől csupa öröm és boldogság lesz részetek.:-)

Kaaskopje, azért a babaprojecten is dolgoztok, vagy most elég a fősuli (amihez persze gratulálok és sok sikert kívánok)?

Nekem a könyvelő vár babát, pár napja, amikor elvittem hozzá néhány hivatalos papírt, akkor csodálkoztam rá gömbölyödő pocijára - és rögötn irigy is lettem.:-)) Ez van...:-)) Na majd azért biztos lesz Rékának kistesója is. Egyelőre csak azért nem vágunk bele, mert szeretném még egy kicsit "kiélvezni" a Rékát, csak rá koncentrálni... Aztán jöhet a következő.:-)

Ha olykor bepillantotok a naplómba, akkor nyomon követhető az életünk, a fontosabb eseményeket mindig megörökítem, legalább pár mondatban.

Még mindig két fogacskánk van, ezek ugye egymást követő napokon nőttek, belehúzott a kiscsaj... Aki amúgy egy álomjó gyerek. Még fogzás közben sem kaptam frászt, egyszerűen csak szépen csendesen kérte, hogy ölben lehessen. Ezért sokan irigyelnek.

Tegnap is kisangyal volt, délután leültünk filmet nézni, ő egy hang nélkül játszott az ölemben, aztán elkezdte keresni a cicit (látnotok kellene, olyan édes, tudja hol van, csak ugye azt nem, hogyan kell kiszabadítani a ruha alól. Matat, aztán amikor látja, hogy vetkőzöm, hatalmasra tátott szájjal várakozik, mint egy éhes verébfióka. Megzabálom!). Nagy szopi volt, majd egy órányi alvás az ölemben. Imádtam.

Már néha szinte szégyellem, hogy én nem panaszkodom, de nálunk tényleg jól mennek a dolgok. Réka jó kislány, kedves, alkalmazkodó - én még mindig azt mondom, nem csak "nevelés" kérdése, meg nem is genetika, ahogy mások mondják, egyszerűen arról van szó, hogy a legnagyobb békességben született, s azóta is csak szeretetet kap, na de abból annyit, amennyit csak lehet. Nálunk nincs sírás, van viszont rengeteg hangos kacagás. Van nagy játék egyedül is, velem is, na meg ha az apja hazaér, akkor apázás, imádja az apját.:-) Van sok-sok tejcsi, nagy szopik, naponta egyszer kóstolgatás ebből-abból, mert azt látom rajta, hogy szeretné... Szereti is, mindent szívesen kóstol, de szopit nem váltottunk ki másra, a többi csak ínyencség. Sütőtök nagy kedvenc.:-)

Csütörtök délelőttönként zenebölcsibe járunk, ma is megyünk, Réka nagyon szereti. Remélem, nem lesz addig itt ónos eső, pár utcányira van tőlünk, gyalog szoktunk menni, hordozókendővel, mert úgy a hideg se gond. Babakocsiba nem szeretem ilyen időjárásban betenni, hiába a gyapjútakaró, a kendőben, hozzám bújva mégiscsak melegebb...

Na, kisregényt írtam. Bocsi!

Legyetek jók, mindenkinek szép napot!

Sziasztok!

Dodica, de jó, hogy írsz végre :) Szegény családod :( Remélem most már kikecmeregtek belõle... Neked is boldog új évet!

Hát, nekünk sem kezdõdött valami jól az új év. Már többször beáztunk, a hálószobánkban jelenleg is csöpög be a víz, bár már csak egy kicsit, de akkor is :( Nagyon kellemetlen. Remélem nem fog rámenni a gatyánk a javításra.

Azért van jó dolog is :) Na nem várok babát (sajnos) :) Viszont elkezdtem végre a fõiskolát :)

Alexa veletek mi újság? Gratulálok a fogacskákhoz! :)

Sziasztok csajok!

Hugi, neked NAGY-NAGY GRATULA!!!! Annyira jó, hogy kismama vagy, borzasztóan örülök veled!!!!! Teljesen meghatódtam.... szuper, hogy ez a hír fogadott!!!

Hát csajok, életem egy rémálom, amin leginkább csak nevetni tudok. Látom, legutóbb is épp akkor írtam, mikor betegek voltak a skacok. A vicc az, azóta se változott e téren semmi. Dec. 19-én jött egy telefon, a kis ovisom lázas. A 40 fokos lázát csak 25-én tudtuk végre lenyomni. Kiderült, tüszős mandulája volt, csak épp semmi jelét nem mutatta a lázon kívül. (Először fordult elő velem, hogy nem néztem bele a torkába, de tudott enni, nyelni, nem köhögött, s cseppet se fájlalta. Ellenben iszonyatos gyomorgörcsei voltak, én meg persze paráztam, hopgy tuti vakbél, műtét...) 26-án kitaccsolt a középső gyerek, s szenvedett a vírustól újévig. Közben a fiam is hőemelkedéses volt, s természetesen mi se úsztuk meg apjukkal (azóta se kecmeregtem ki a göthből, de már nagyon unom). No, gondoltam, jan. 5, kezdődik a suli-ovi, helyreáll a rend... Erre - újfent a legkisebb, aki még nem erősödött meg a tüszős gyuszi után - 3-án szól a lányom, kenjem be a szúnyogcsípését. Szúnyog mínusz 10 fokban???! Felhúztam a pólóját, gyönyörű, klasszikus pöttyök... Hát már nem tudtam, nevessek, vagy sírjak... Azóta immár két hete megbolondulunk, mert segítség nélkül iszonyat nehéz összehozni, hogy mindketten dolgozzunk, de a gyerekre is vigyázzon valaki. (A munkahelyek nem valami megértőek...) Pedig hiába nem fertőz már, bárányhimlő után csak akkor veszik vissza oviba, ha leesnek a varak (arra meg még mindig várunk) Közben múlt hét péntek óta már a fiam is itthon: eddig tartotta magát, de lerobbant végül ő is.

Szóval nézzétek el nekem, hogy csak most kívánok boldog új évet! Remélem, ti nem ilyen szerencsétlenül fejeztétek be a tavalyit, s kezdtétek az ideit!

Ígérem, igyekszem majd többet jönni errefelé!!!

Most viszont megyek, van pár napló, amire roppant kíváncsi vagyok. ;)) :))