Különcködő keresztnevek

Szerintem az egész mögött az van, hogy mi, mai szülők tényleg szeretnénk, ha a gyerekünk különleges lenne – legalábbis a neve alapján biztosan. Mindenki azt szeretné, hogy a csemetéje ne csak egy legyen a sok közül, hanem már az óvodában is kitűnjön és ha majd egyszer híres lesz, ne kelljen magyarázni, hogy melyik Gábor vagy Anna is ő pontosan. Ez az egyediség-mánia szerintem teljesen érthető, hiszen mindenki a legjobbat akarja a gyerekének – csak vannak, akik kicsit túltolják és olyan neveket választanak, amiket még a nagymama sem tud kimondani elsőre.

Aztán ott van a globalizáció is, ami miatt mindenféle egzotikus név beúszik a képbe. Régen maximum a szomszéd néni kutyáját hívták Bellának, ma meg már a fél osztályt. Sokan inspirálódnak filmekből, sorozatokból, vagy csak simán tetszik nekik egy külföldi név. Gondolják, milyen menő lesz majd, ha a gyerekük neve jól hangzik Instagramon is. Hát, van benne valami, bár néha eljátszom a gondolattal, hogy mit szól majd ehhez a gyerek, amikor felnő.

Persze, néha az is közrejátszik, hogy a szülők szeretnék megvalósítani a saját álmaikat, vagy épp a kedvenc könyvük főhősét látják viszont a gyerekükben. Ezzel sincs semmi baj, csak néha elfelejtjük, hogy a gyereknek ezzel együtt kell majd élni, és nem biztos, hogy örökké örülni fog annak, hogy őt mondjuk Gandalfnak vagy Szmirnának hívják.

2025-ben engedélyezett fura nevek

2025-ben Magyarországon ismét számos különleges és szokatlan keresztnevet engedélyeztek, amelyek között több igazán furcsa vagy meglepő is akad. A Nyelvtudományi Kutatóközpont minden évben több száz névkérelmet bírál el, de csak töredékük válik hivatalosan adhatóvá. Az idei évben is főként azok a nevek kaptak zöld utat, amelyek legalább megfelelnek a magyar helyesírás szabályainak.

A legfurcsább új keresztnevek között szerepel például a Hime (jelentése: hercegnő, japán eredetű), a Szixtin (amely a Sixtus-kápolnára emlékeztet), a Knevnevjókó, a Vulkán, az Öjkü (török eredetű), a Meszut (perzsa/török), vagy éppen a Milász és a Nármin. A fiúnevek között feltűnő a Hirotó és a Hideki (mindkettő japán eredetű), valamint a szláv eredetű Jován és Miroszláv, de a Musztafa, az Arszalan (perzsa/török eredetű) és a Jusztinusz (latin) is bekerült az anyakönyvezhető nevek közé

A női nevek között is találunk igazán szokatlanokat: például a Briszéisz (görög mitológiai név), a Nirá (héber), a Serina, a Kaori (japán), a Girdiána, a Paldzom, a Zenda, a Linell, vagy a Szmilla. Egy régi magyar becenév, az Ancsa is hivatalos névvé vált, ahogy az Annarózsa is felkerült a listára.

A kreativitás nemcsak az idegen, hanem a magyaros hangzású nevekben is megmutatkozik: például a Kikerics (virágnév), a Lile (madárnév), vagy a Bojka, a Teca és a Zília is választhatóvá vált.

A lista érdekessége, hogy egyes, korábban csak becenévként vagy családnévként ismert nevek – például a Lackó – most már hivatalos keresztnévként is adhatóak.

2025-ben a legfurcsább, de elutasított keresztnevek között volt többek között az Orbánviktor, Jézus, Szentistván, Pumba, Csillagfény, Carlos, Dárisz, Korbin, Tiágó, Baran, Dzsánszu, Kolbász, Padlizsán, Balaton és Táblácska. Ezek vagy a magyar helyesírás, vagy a névadási szabályok miatt nem válhattak hivatalos magyar keresztnévvé.