Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » "Nyámnyilák" a szülőszobán fórum

"Nyámnyilák" a szülőszobán (beszélgetős fórum)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
717. Mazsinka (válaszként erre: 716. - Virag32)
2014. jan. 16. 22:56
Atyaég, már annyiszor írtad a tortúrákat... mifélék? Már ami elmondható a részedről...
716. virag32 (válaszként erre: 710. - Mazsinka)
2014. jan. 16. 07:21
De,alapból féltem,de nem a műtéttől,hanem az altatástól.Soha nem volt még semmilyen operációm,nem lett volna jó,ha altatnak.Mikor mondták,h császár lesz,eléggé izgultam,de addigra már olyan állapotban voltam a tortúráktól és az embertelen fájdalmaktól,hogy akár a saját hasam is felvágtam volna,csak hogy vége legyen. :-) Ijesztő volt a tudat,h ébren leszek és mégsem érzek semmit,de nem volt időm filózni.
715. M0ncsa (válaszként erre: 714. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 22:39
Ja, es Mazsinkanak meg annyit - amikor tudod, hogy a gyerek elete forog kockan, ot mentik, hidd el, az altatastol valo felelmed az utolso, ami eszedbe jut ;)
714. M0ncsa (válaszként erre: 712. - Spinneli)
2014. jan. 15. 22:36

Hat igen, te legalabb tudtad, hogy szulni fogsz :D


Aaaa, nem olyan veszes amugy. De a katetert utaltam korabban is, es most sem lopta magat a szivembe. Evvan :)

A szules utan meg mar ugy voltam, h le van tojva a munka, csak megertik az emberek. Egy honapom volt meg vegulis hatra, ki a fene gondolta volna.

713. spinneli (válaszként erre: 697. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 22:32
Kb. hasonlóra jutottam.
712. spinneli (válaszként erre: 711. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 22:31

Hű bakker, nekem annyi volt, hogy 2 óra eredménytelen tolófájás után feltoltak a műtőbe, a gerincembe vágták az érzéstelenítőt, kaptam egy kis kéjgázt, és ennyi.


Ez nagyon ijesztő lehetett Moncsa.

711. M0ncsa (válaszként erre: 710. - Mazsinka)
2014. jan. 15. 22:26

Mazsinka, nem akartam senkit untatni szulestortenettel, de ha erdekel a lelki resze, elmeselem...


Szoval miutan kiharcoltam a 36. hetre egy CTG-t (csak a jovo hetre akartak behivni), beballagtam a korhazba a szuleszetre, ott dolgozott aznap a kedvenc szulesznom. Reggel 8-kor felkotott a gepre, majd csinalta a dolgat tovabb. Par percen belul gyerek szivhangja 140-rol egyszerre csak leesett 80-ra. En csak fekudtem, neztem a csikokat, nem tudtam, ennek mennyi a jelentosege. Mikor visszajott, elborult az arca, megbokodte a hasam, pulzus vissza 140-re. Par perc mulva megint leesett 80-ra. Na, akkor rogton felhivta a nogyogyaszomat, aki a masik epuletben rendelt az ambulancian, hogy jojjon at. Amig vartunk, elkezdett valami papirokat kitolteni, kerdezgetett mindenfelet (csaladi korisme, stb.), nekem meg mindig semmi nem volt vilagos. Fel oran belul bevagodott a doki, lecsatoltak, elvitt ultrahangra. Alig kukkantott ra, kozolte, hogy gyerek nyaka korul a koldokzsinor, amire idoszakosan ranyom az allaval, es ilyenkor elszoritja, leesik a szivhang. Koldokzsinor rovid, ha elkezdodnek a fajasok, megfulladhat. Azonnali surgossegi csaszar. No innentol felporogtek az esemenyek. A fejemben, ahol addig csak egy hatalmas kerdojel volt, elkezdtek rajzani a gondolatok - te jo eg, remelem, jol van a gyerek - tiszta kupi a lakas - hetvegere beigertem egy forditast, nem fogom tudni befejezni, szolni kell az ugyfelnek, hogy nem lesz meg - csak a koloknek semmi baja ne legyen - mit felejtettem vajon ki a korhazas csomagbol (elozo hetvegen pakoltam ossze, mintha ereztem volna...) - szolni kell a ferjemnek - nem is tudom, mire gondoltam meg, tiszta kaosz volt az egesz. Kozben adtak korhazi kontost, elkuldtek zuhanyozni, kaptam beontest, majd beszurtak az infuziohoz a tut, mikozben a vegen mar konyorogtem, hogy siessenek, mert mindjart osszefosom magam :D Majd felhivtam a ferjem, aki csapot-papot otthagyott es bejott a korhazba. Aztan felfektettek egy gurulos agyra, megkaptam a katetert, feltoltottek a holyagom valami kek lottyel (asszem fertotlenito folyadek volt, vagy mi), de annyira, hogy ilyen iszonyuan pisilni meg eletemben nem kellett. Gorcseim voltak, ha "normal" allapotban vagyok, tuti bepisilek :D Lehet, hogy burkot is repesztettek, vagy csak a holyagom gorcseitol megrepedt, nem tudom, mindenesetre elfolyt a magzatviz egy resze, de ekkor mar kesz voltam teljesen. Bagatell dolognak tunik, de higgyetek el, iszonyatos. Az egesz csaszarmetszesnek ez volt a legrosszabb resze. Ekkor mar csak osszeszoritott fogakkal fekudtem, fogtam a ferjem kezet, folyt rolam a viz, es csak arra tudtam gondolni, hogy vigyenek mar el muteni, es legyen vege a fajdalomnak. Kozben meg bejott megnezni a nagyon szimpatikus sebeszno, bemutatkozott, elmondta, hogy o fog muteni, mosolygott, es nyugtatott, hogy minden rendben lesz. Vegul elvittek. Az altatas egy megvaltas volt, komolyan. Ez az egesz masodik resz kb. 2 ora alatt zajlott le. Szoval nem, nem volt idom panikolni a mutet miatt :))) Volt eleg egyeb dolog, ami lefoglalta a gondolataimat.


Persze, gondolom, teljesen mas, ha tervezett csaszar, van idod felkeszulni lelkileg, meg idegeskedni is. De nem erdemes, tenyleg, nem a vilagvege. Szerintem egy vajudas sokkal rosszabb. Ezen legalabb hamar tulvagy.

710. Mazsinka (válaszként erre: 708. - Virag32)
2014. jan. 15. 21:40
Virág, a csaszitól nem féltél? Engem még nem műtöttek, és kiráz a hideg a gondolattól, hogy elaltassanak, vagyis akaratomon kívüli állapotba tegyenek... ja, most esik le, hogy téged nem altattak. Moncsa, te nem tartottál a műtéttől? Csak én vagyok ilyen körülményes? :D
2014. jan. 15. 21:37
XD
708. virag32 (válaszként erre: 707. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 21:15
:)))))
707. M0ncsa (válaszként erre: 706. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 19:26

Ja, fenn van az adatlapomon, a multitaskingos :D

[link]

706. M0ncsa (válaszként erre: 705. - Virag32)
2014. jan. 15. 19:25
Na erre keresek egy kepet vajja
705. virag32 (válaszként erre: 704. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 19:25
Etettem a gyereket :))))
704. M0ncsa (válaszként erre: 703. - Virag32)
2014. jan. 15. 16:22

:))

Amugy mit csinalsz te hoxan 4:43-kor? :D

703. virag32 (válaszként erre: 701. - M0ncsa)
2014. jan. 15. 04:43
Bocsánat, csak a link címét olvastam,és félreértettem.
702. Dodi44
2014. jan. 15. 03:48

Nem e osszeteveszted oket a Pimpimpare kiralykisasszonyal?

A Nyamnyila az a Herceg volt!!!


Ismerjuk a meseinket...

:D

701. M0ncsa (válaszként erre: 700. - Virag32)
2014. jan. 14. 17:39
Ja, a cikkben a vajudasrol volt szo. Egyik anyuka nehezmenyezte, hogy miutan 12 oraja 5-perces fajasai voltak, megcsaszaroztak. Asszem. Valami ilyesmi. Szoval nem ertem a felhaborodas lenyeget, tovabbra se.
700. virag32 (válaszként erre: 699. - M0ncsa)
2014. jan. 14. 17:32
Nem,dehogy is!Úgy értettem,akkor 3 nap,ha fájás nélkül megy el a víz,ahogy nekem is,akinek egy fia fájása sem volt.
699. M0ncsa (válaszként erre: 698. - Virag32)
2014. jan. 14. 16:07
Hagyjak a kismamakat 3 napig vajudni? Na az kemeny lehet O.o
698. virag32 (válaszként erre: 697. - M0ncsa)
2014. jan. 14. 16:00
Nálunk három teljes napot, vagyis 72 órát várnak, kimutatta több kutatás is, hogy ennyi idő alatt semmi gond nem lehet. Vagy ha bármi van, azonnal be kell menni és indítják a szülést. Nem is értettem, miért akadt mindenki ki, amikor meséltem,hogy három napig voltam itthon folyó magzatvízzel.
697. M0ncsa (válaszként erre: 693. - Spinneli)
2014. jan. 14. 15:02

Elolvastam. Haaat, nem tudom, mit is gondoljak. Az orvosok fosnak a perektol, az anyukak meg attol, hogy baja lehet a gyereknek. Mindket felelem jogos.

12 oras limit valoszinuleg nem veletlen, gondolom, voltak rossz tapasztalatok, ami miatt felallitottak ezt a szabalyt. Tovabba ugy gondolom, hogy a cikkben tulporgik a csaszar veszelyeit, mikozben a huvelyi szuleset elbagatellizaljak. Azt sem hiszem, hogy a korhaznak kifizetodobb a csaszar, tobbet kapnak, de sokkal tobbe is kerul.


Nem gyoztek meg, na.

696. M0ncsa
2014. jan. 14. 14:29

Rere.


Huh, hat, az elso kicsit nehezebben jott, kb. 9 honapja nem vedekeztunk, mire megfogant. Kozben volt 3 spontan szubklinikai vetelesem 5. het magassagaban, szoval nem a foganassal, hanem a megmaradassal volt a gond. Aztan rendberaktam magam meg a biztositasom, es lass csodat. A mai napig nem tudom, psziches vagy hormonalis oka volt a "kesesnek". Persze 9 honap meg nem a vilag.


Ez a masodik meg annyira konnyen fogant, hogy igazabol kesobbre volt tervezve fel evvel, de a korabbi tapasztalatok szerint a vesztesek nyugalmaval dobtuk kukaba a kondomot, mondvan "ugyse lesz semmi". Erre puffneki, raadasul ugy, hogy csak ugy foganhatott meg, hogy egy hettel korabban volt ovulaciom (utolag szamolgattam). Persze megtartottuk. Jo nagy szivas lesz eleinte, de majd csak megoldjuk valahogy.


Elsot nagyon romantikusan kozoltem a ferjemmel, "Megint pozitiv a teszt, de azert me ne orulj." :DDD Anyunak meg megmutattam az ultrahangfelveteleket, hogy "Ne, az uncsid." Mindenki bogott, en meg nem ertettem, mi bajuk.

695. virag32
2014. jan. 14. 14:04
A tesztet szombaton csináltam, reggel hatkor. Bementem és közöltem a párommal,hogy mi van. :) Ő kb. olyan álmos volt,miután felkeltettem,hogy csak bárgyún mosolygott, de nagyon örült. :) ő sem gondolta,hogy egy perc alatt összejön, meglepődött, de azt mondta, valahogy számított is rá. :) Valszeg azért is nem csaptunk nagy dáridót, mert effektive időnk se volt rá,hogy gondolatban rákészüljünk,hogy szülők leszünk. :))
694. virag32 (válaszként erre: 691. - Mazsinka)
2014. jan. 14. 14:02

Hát, ami anyumat illeti, marha fantáziadúsan oldottam meg: küldtem neki egy sms-t,hogy januárban nagymama lesz. :)))


viszont ami anyósomat illeti, az tényleg kicsit fantáziadús volt. Anyák napján felmentünk hozzá, ott volt a párom öccse és annak barátnője is. Ők vittek neki virágot, mi meg egy kis csomagot, amiben egy bögre volt, " a világ legjobb nagymamája" felirattal. :) Kibontotta, nézegette, és frankón percekig nem értette, mi ez :)) Annyira letett már a nagymamaságról,hogy el kellett neki magyarázni,hogy igen, nagymama lesz. :))

2014. jan. 14. 13:13

Na ezt ide:

[link]

692. nbandus (válaszként erre: 691. - Mazsinka)
2014. jan. 14. 13:07
Én részemről a pályaudvaron ugrottam a párom nyakába, és mondtam el neki, mert akkor már 4 napja tudtam, de nem akartam telefonon elmondani, és mivel nem tervezett baba volt, féltem mi lesz a reakciója. A családot meg pánikszerűen riasztottam, amint kijöttem a dokitól... :) szóval nem voltam furfangos. A társaságunk/barátaink meg pár nap múlva egy buliban tudták meg, mert feltűnt nekik, hogy nem iszom és nem dohányzom...:)
691. Mazsinka (válaszként erre: 690. - Virag32)
2014. jan. 14. 12:54

Felém érkeznek megjegyzések rendesen. "Majd összejön az!" :) Mi van? Ha nem próbálkozunk, elég nehezen is jöhetne össze szerintem, de mindegy. Folyton ezt fújják. Unalom a köbön. Heti egyszer legalább előjön családon belül a téma, hogy mikor már, mikor már... na, majd jobban örülnek neki, ha jön. Meg is fogadtam, hogy ha terhes leszek, majd akkor harangozom be, ha már kezd látszani. Addig egye őket az avas. :)


Ti mikor mondtátok el? Hogyan? Volt valami rafinéria a dologban, mint ahogy egyesek csinálják, hogy kötnek egy rózsaszín zoknit, abba belerejtenek egy babaköldököt egy papírtekerccsel, hogy "nyisd ki a szekrényt", ahol van egy ládika, benne egy kulcs, ami egy másik dobozt rejt, amiben van az első uh kép, s akkor apuka bőg három napig, és roppant büszke stb.? :) Vagy nem voltatok ilyen fantáziadúsak? :D

690. virag32 (válaszként erre: 686. - Mazsinka)
2014. jan. 14. 12:43

Köszi, konkrétan ma vagyok vele először kettesben, nekem már az óriási siker lesz, ha életben tudom tartani. :))))


Hát az a helyzet,hogy nekem két családtagom van össz-vissz, anyum és nagymamám, ők sose b..gattak emiatt. Én Svédországban élek, és itt óriási tabu ez a téma, soha senki nem kérdez meg ilyesmit, hála istennek. Abszolút úgy vannak vele, hogy ez mindenkinek a magánügye, soha nem jutna eszükbe egyáltalán feltenni is ilyen kérdést, ismerik a tapintatot és a privát zónát. A párom idősebb nálam, az anyukája 79 éves, most lett nagymama, de még ő sem kérdezett sose olyanokat a páromtól,hogy "naaa, kisfiam, mikor szülsz már NEKEM unokááát?" Ez egy borzasztó szokás, komolyan. Belegondolok, amikor pl. adott egy pár, akik esetleg hosszú évek óta próbálkoznak sikerteleül, és valami paraszt rokon bekérdez kb. hetente,hogy na, és mikor jön már a baba? Szívlapáttal pofánvágás, komolyan.


Ja, a párom előtt jártam egy sráccal hat évig, aki egy háromszáz fős faluban lakott. Kb. 21 éves voltam, amikor a srác bátyja odavitt hozzájuk egy nőt lakni, akit teherbe ejtett, meg is született a kisfiú. Egyszer ültem a barátom anyjával a nappaliban, beszélgettünk. Kérdezem tőle: "hány éves is a Melinda?" válasz: "óóó, már benne van a korban, huszonnégy."

Na akkor éreztem először úgy,hogy sarkon fordulok és pánikszerűen elmenekülök. :) jézus anyám. 24 és benne van a korban. :) Bakker. :)

689. nbandus (válaszként erre: 688. - Mazsinka)
2014. jan. 14. 12:38
Azért nagyobb öröm egy baba, mint amekkora trauma, szóval ha teheted, ne hagyd ki az életedből :) Nincs is annál nagyobb öröm, mint amikor reggel arra ébredek, hogy a lányom puszilgat, ölelget, és azt hajtogatja, hogy szeretlek anya!!!
688. Mazsinka (válaszként erre: 687. - Nbandus)
2014. jan. 14. 12:13
Mi leghamarabb augusztusra datáltuk. :) Úgyhogy csak írjatok rémörténeteket, hátha egy életre elmegy a kedvem. Egyébként jó úton járok, hogy kitoljam sohanapjára ezt a dátumot. :)
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook