Az én hobbim: a puzzle

Először is, a kirakózás nagyon jól megmozgatja az agyat. Ahogy nézegetem a színes darabokat, keresgélem, melyik hová illik, észre sem veszem, mennyire dolgozik közben a fejem. Ilyenkor tényleg elfelejtem a napi gondokat, a bevásárlólistát, vagy hogy mit felejtettem el elintézni. Csak a kép, a színek, a formák vannak és az a kellemes érzés, amikor végre megtalálom a helyét egy-egy makacs darabnak. Ez a fajta koncentráció nagyon jól jön, mert úgy érzem, karban tartja az emlékezetemet is. Sokszor észreveszem, hogy könnyebben eszembe jutnak dolgok, ha rendszeresen kirakózom.

A türelmet és a kitartást is fejleszti, mert hát valljuk be, nem mindig egyszerű megtalálni a következő darabot. De amikor sikerül, az olyan, mintha egy kis győzelmet aratnék. Ez a sikerélmény pedig nagyon jó hatással van a hangulatomra. A kirakózás egyébként a kézügyességet is fejleszti. Szeretek apró darabokat rakosgatni, mert érzem, hogy a kezem, az ujjaim is dolgoznak, nem lustulnak el.

Ami még nagyon tetszik benne, hogy minden korosztály élvezheti. A puzzle kirakás szerintem segít abban, hogy az ember ne érezze magát egyedül, mert akár egyedül, akár társaságban csinálja, mindig ad valami pluszt. Nekem például sokszor segít abban, hogy ne érezzem magam feleslegesnek, hiszen minden kirakott kép egy kis siker, egy apró öröm, amit magamnak köszönhetek.

Összességében azt mondom, a puzzle kirakás nem csak hasznos, hanem szívet-lelket melengető elfoglaltság. Fejleszti az agyat, a memóriát, a kézügyességet, közben még jókedvre is derít. Én mindenkinek csak ajánlani tudom, fiatalnak, idősebbnek egyaránt!