Mit csinálok rosszul? Vagy tényleg megbuktam, mint anya?! (beszélgetős fórum)

maximálisan egyetértek! nálunk a középső üt és lököd, de szeretetből és játékból, de rászólok, hogy nem szabad, hanem simi-simi:) ezt is meg kell tanítani, hogyan fejezze ki az érzéseit

ha valaki 3 évesen kezdi nevelni a gyereket.. no annak részvétem, nem lesz könnyű menet

IGAZAD VAN

JOL TESZED

Megérzi a gyerek, ha rágörcsölsz valamire, érzi, hogy kényszer neki az evés. Szerintem próbáld ki azt, hogy pl. jön az evésidő, elé teszel vmi kedvenc ételét. Ha nem akarja megenni, fogod és kiveszed az etetőszékből és lerakod játszani. Ha éhes, majd eszik. Remélem, nem túl makacs és sikerülni fog nála. :-D

Egyébként nem lehet, hogy jön valamelyik foga? Akkor kevésbé éhesek a gyerekek. Kisfiam is tegnap alig evett valami szilárdat, mert jön az egyik szemfoga. 1 éves lesz jövő hónapban.

Biztos írták már mások, ezt úgy hívják dackorszak. Az enyém is ebben van, már lassan 1 éve, és megszámolni nem tudom hányszor fagyott meg bennem a vér, vagy éreztem azt, hogy na én most megbolondulok. És nekem csak egy van! Nem irigyellek a kettővel, bevallom őszintén, mert ha belegondolok, hogy még egy a fiamból...hát a pszihiátrián kötnék ki :S A cikked elején felvetetted, mi van azokkal akiknek csak 1 van? Sokan vagyunk, sokfélék, kinek egészségügyi okból, kinek anyagi, másnak megint más. Nekem speciel ez: ezzel az egyel is nehezen bírok, mit csinálnék kettővel??

Nem hiszem hogy rossz anya vagy, és az sem az aki szakít időt saját magára. Meg kell találni az arany középutat, mert te is emberi lény vagy, szükségletekkel, és neked is szükséged van néha egy kis nyugira! Figyeld meg, csak 1 órára próbálj kikapcsolni, amíg más vigyáz a gyerekekre. Sokkal frissebb leszel utána, több türelemmel feléjük. Egyébként van remény, nálunk sokat javult már a helyzet :) És a bölcsi csodát tett :)

Szerintem tök hülyeség hagyni, hogy a gyerek verekedjen. És igen, ha megüt téged, akkor éreztetni vele, hogy az nem normális. Mert ha nem állítod le, akkor mit tanul meg? Hogy bármikor bárkit megüthet mindenféle következmény nélkül. Jobb, ha tőled tanulja meg, hogy nem szabad. Ki-ki a maga vérmérséklete szerint rendezze le a gyerekével.

Az meg a másik, hogy olyan nincs, hogy pl. hagyod, hogy 3 éves koráig azt csináljon, amit akar, és majd onnantól kezded el nevelni,mert akkor már nem olyan kicsi. Ennek nincs így semmi értelme, már rég a fejedre nő.

Nekem egyébként mindegy, hogy ki mit csinál, meg ki hogy neveli a gyerekét, ez igazán azért fontos, mert nem magunknak szültük a gyerekeinket, hanem az életnek. Az életre kell nevelni, nem magunkhoz láncolni és feladni az egész addigi életünket. Én így látom ezeket a dolgokat. Egyensúlyt kell teremteni a gyereknevelésben és a saját szükségleteink tekintetében is.

Ahhoz képest, hogy 21 évesen lettél anya, én díjazom, hogy így állsz hozzá a gyerekneveléshez! Nálunk is ez van-volt-lesz, hogy már egészen kicsi korában tanulja meg, hogy felnőttet nem üthet meg!

És igen, az enyémek is néha se a szép szóból, se a kiabálásból nem értenek, akkor jön a popsira csapás. És már nem kicsik, de ha "normálisan" nem értik meg, valahogy kell rájuk hatni, mert ha most nem fogjuk meg őket, az tuti, hogy a fejünkre nőnek.

Nincs naponta a fenekükre csapva, de amikor kell, kell, akárki akármit mond-ez az én véleményem.

Nem egy ismerősünk van, aki soha, egyszer sem kiabált, csapott, még csak hangosabban rászólt a gyerekre, és most nevelési tanácsadóba járnak, mert a gyerek annyira elfajult, h nem bír vele senki...

Szia! Nem kell túlaggódni a dolgokat, nem vagy rossz anya! Csupán első gyerekek, és pláne ikrek, nem egyszerű, az biztos! A java még most jön, dackorszak:) Kitartás és türelem, de nagyon fontos a következetesség! Jó úton haladsz, igenis meg kell nekik magyarázni, ha valami olyant csinálnak, amit nem szabad, rájuk kell szólni, és a pelusra is rá lehet egyet legyinteni, én is ezt tettem és teszem is. A lányom már négy éves, és a következetes nevelésnek már látjuk az eredményeit:) A középső kettő, nála most kezdődött a dackorszak, a legkisebb pedig 5 hónapos, így nálunk is zajlik az élet:) Így, hogy több gyermekünk van, jöttem csak rá dolgokra.. első gyermeknél úgy képzeltem, az enyém szófogadó lesz és se a hisztit, se a szófogadatlanságot nem fogja ismerni, tévedtem:) a lányomra azt hittem, hogy egy kis ördögfióka, de most, hogy a középső kezd kibontakozni, hát ebben is tévedtem:) Van, amit tényleg el kell pakolni előlük, vegyszerek, tisztítószerek (bár ezeknek ált. eléggé zárható a kupakjuk, de jobb ha elteszed, no meg a kések, bár nekem nincs is éles késem, mert én utálom a késeket, a konnektorokat vakdugózni stb..) és vannak dolgok, amiket meg kell tanulni, hogy mit szabad és mit nem szabad, és csak azért, mert gyerekek is vannak, nem kell mindent a feje tetejére állítani, nekik is kell alkalmazkodniuk:)

Én semmi kivetni valót nem találtam a cikkedben, azon meg én abszolút nem csodálkozok, ha néha Nálad is elszakad a cérna:) Bár nekem nem ikreim vannak, de három kisgyerekkel sem egyszerű:)

Azt meg egy percig se gondold, hogy nem szeretnek Téged a gyerekeid, vagy rossz anya lennél, ez butaság! És ne is ostorozd magad! Nem kell tökéletes anyának lenni, elég, ha jó anya vagy!!(ezt nekem is úgy mondták, és nagyon igaz!)

Ahogy pedig múlik az idő, rá fogsz jönni Te is arra, hogy attól még, hogy gyerekeitek vannak, nem kell mindenről lemondani, és feláldozni! Pár hónap, és könnyebb lesz, ahogy nőnek értelmesednek és Neked is több szabadidőd lesz!

Azért nem akar aludni, mert ahogy nő, kevesebb az alvásigénye. Az evéssel kapcsolatban van itt valahol egy fórum, pont ez volt az anyuka problémája. A gyerek ízlése és szokásai folyamatosan változnak, ehhez alkalmazkodni kell. Ha nem eszik azt meg annyit, amennyit eddig, lehet, hogy eltelt valamivel, vagy betegség lappang benne, a lényeg, hogy elég folyadékot igyon. Ez ne ice tea legyen, mert ez az egyik legkárosabb ital... főzz neki teát te magad, és mindig legyen kéznél darabolt gyümölcs, amiből be-bekaphat egy falatot vitaminpótlásként.

Amiatt senkitől sem vették el a ygerekét, mert az nem akart enni. Ha még pár napig tart ez az állapot, mutasd meg szakembernek!

hat en ugy gondolom hogy a gyerek akkor jon es oda ahova akar es sokszor nem tudod mikor er meglepi

en koran megtalaltam a paromat es 20 es fel evesen szultem de hogy az milyen egy szep es jo idoszak volt.

vicces es felszabadito mert fiatalon sokkal jobban vettem az akadajokat mint a masodiknal 28 evesen

Igazandibol recept nincs a gyereknevelesehez de a sok-sok szeretet meghozza a gyumolcset

en most 32 eves vagyok es sokszor gondolkodom egy 3. baban de sajnos nem tehetem meg mert akkor a 2 masiktol kene elvennem bizonyos dolgokat de nem ettol vagyok jo vagy rossz hogy van tobb gyerek hanem az a lenyeg amennyi van azoknak maximalisan mindent meg kell adni egy normal hataron belul

ugyhogy fel a fejjel es csak POZITIVAN mert semmi sem tart orokke

Az iceteaja teinmentes (koffeinmentes), ugye?

A tobbi sztem normalis, elernek egy idoszakot amikor mar nem kell olyan rohamosan hizniuk, osztonosen kevesebbet esznek.

Pl a finger-food vagyis olyan dolgok, amiket egyedul csipegethet, onallosagra is nevelik, lehet, hogy csak az a baja, hogy ne te etesd. Ilyenkor en az enyemeknek adtam pl konzerv-kukoricat, zoldborsot, kockara vagott sonkat, hogy csipegethessenek:))) ugyanigy, evszaktol foggoen pl karikara vagott fott sargarepa, vicces alaku-formaju fott teszta babateszta helyett, es alma cikkekre vagva, parmezansajt darabolva, vagy reszelt, egy kistanyerban amit kiskanallal nyammoghattak stb

Es tok elveztek a dolgot! Kistanyer, evoeszkozok, eljatszogattak de kozben eszegettek is:)

Egy gyerekem van és két hetes lesz holnap:-D

De láttam cifra dolgokat a nővérem négy kölkénél. És bizony sokszor se a szép- se a hangos szó nem segített, bezzeg, amikor odacsapott közéjük, egyből tudták, hogy hány a kettő. Ők is próbálkoztak nyelvet öltögetni, meg a legkisebb próbált visszaütni is, na arról az egy első és egyben utolsó próbálkozásáról tudok. Akkor is speciel a kézre csapás segített.

Nem vagyok sokkal idősebb a cikk írójától, mer az az 5 év, ami köztünk van, tényleg nem sok, de megvallom, lehet érte kövezni, nem egy 20-21 évesnek találták ki a gyerekezést.

Hat igen, roviden osszefoglaltad a lenyeget:))))

Sztem is nem mindig azon mulik, hogy otthon van-e anya vagy sem, de ha esetleg otthon van, akkor is milyen modszerekkel nevel osztonosen, nincs 2 egyforma gyerek, nem mindenkinek jok ugyanazok a modszerek, de tenyleg NO DRUGS, NO ALKESZ, SOK

Hat igen, roviden osszefoglaltad a lenyeget:))))

Sztem is nem mindig azon mulik, hogy otthon van-e anya vagy sem, de ha esetleg otthon van, akkor is milyen modszerekkel nevel osztonosen, nincs 2 egyforma gyerek, nem mindenkinek jok ugyanazok a modszerek, de tenyleg NO DRUGS, NO ALKESZ, SOK SZERETET:)))

Sziasztok !

Nekem 1,5 éves kisfiam van ugyan nem rossz nem tör zúz de sokszor nem tudom minek vélni a vieslkedését pl: mostanában nem akar aludni este 7-8 óra fele , és pár napja nem akarja elfogani a fötétel de még a hideg ételt sem ,csak a tejcijét követeli vagy az iceteáját. Sokszor ugy érzem hogy nem vagyok jo anyuka :( mert nem tudom kontrolálni a viselkedését és akármivel is édesgetem rá hogy egyen nem akar enni csak ritkán bekap egy két falatot és már olyan szinten kimerültem az ötletekből hogy elvagyok keseredve.De most öszintén ezt hogy közöljem pl egy védőnővel rögtön azzal jön h a gyerek alultáplát vagy hogy nem megfelelöen etetem stb.. és mivolna a következő reakciója? ( rászálna ) a kisfiamra és nagyon nem szeretném hogy elvegye bárki is tölem a kisfiam .

Valaki ha tud adhatna tanácsot mivel tudnám rávenni hogy étkezzen rendszeresen:(

Mert nekem márcsak a kétségbe esés és az elkeseredés határán től vagyok és nemtudom mitévő legyek:(

Damnedke:) jo a cikk, majd meg visszaolvasok, de eloljaroban minden egyutterzesem veled:)

En is fiatalon lettem anyuka, es az elso az egy angyalka volt szinte, soha nem kapott egy pofont sem. A masodik az egy eletveszelyes (magara es masokra) haramia, es nala meg a pelusra utes sem segitett soha, meg a szep szo sem, hisztis es csakazertis termeszete van, de imadom ot is, mert kislany, es orulok, hogy ilyen karakan, meg ha nagyon sok gond is van vele.

2 evesen o is mindent foldhozvagott, fejemhez, stb. A korral csak icipicit javult, de azert javult. Ez lesz talan nalatok is, turelem:)

Amugy az enyem olyanokat csinalt hogy mindent magara rantott, mindenhova felmaszott, leesett, betort a feje, de miutan hazajottunk a korhazbol, 5 perc mulva mar megint az elso utja oda vezetett ahonnan leesett, es ujbol felmaszott...

Szoval figyelj rajuk nagyon, es varj, nemsokara ovisok lesznek, akkor egy fokkal konnyebb lesz:) szerintem ne parazz ilyeneken, hogy megbuktal mint anyuka, korai lenne ilyesmit kijelenteni, egy nagyon hosszu ut a gyerekneveles

sziasztok

en 20 es fel evesen szultem a nagyobbik lanyomat es 28 voltam amikor a masodik lany is jott

nem egyszeru de olyan hogy rossz anya csak akkor beszelhetek ha iszakos vagy es drogozol es letojod a fejuket

hidd el senkinek sem konnyu de amit te most belefektetsz energiat az megterul ha nem is most majd kesobb

ez a szereny velemenyem es fel a fejjel

hidd el felnonek es tul hamar

tovabbi szep napot

Na ezt nem írtam,hogy tökéletesek...csak arra utaltam volna,hogy kinőtték ezt az időszakot,aminek ha egy kicsit utánaolvasol,meg vannak az okai.

Én tényleg nem kötözködni akartam,csak a véleményed érdekelt,mert gyermekeim számától függetlenül nagyon sok új dolgot hallok a fiatalabbaktól,amit talán ma már én is másként csinálnék.Nem gondolom,hogy van minden gyerekre érvényes tuti nevelési módszer,egy 21 hónapos gyerek megütésében meg pláne nem hiszek.De én elfogadom a Te véleményed és sok sikert a gyermekeid neveléséhez!

Nekem is ikreim vannak, és higgyétek el, könnyebb velük bánni, mint a különböző korú testvérekkel. Vagy csak visszanézve látom így ?! Egyforma igényeik vannak (alvás, evés, játék), ezért nem kell többfelé szaladni, hogy míg az egyik a kiságyban sír, a másik az udvaron leesik a fáról...

Mi 5 éves korukig soha, egy pillanatra sem hagytuk egyedül őket. A házimunkát akkorra időzítettem, amikor volt segítségem. Szerencsére a férjem első dolga mindig a két gyerek volt.

Szófogadatlanság: valahol már mondtam, hogy a kisgyerek nem érti a NEM-et. Ha rászólsz, hogy ne rángasd a függönyt, visszamosolyog, és újult erővel folytatja. De ha azt mondod, ENGEDD EL A FÜGGÖNYT, akkor el fogja engedni. Tehát nem szabad tiltani, hanem kedves, de ellentmondást nem tűrő hangon UTASÍTANI kell őket. Próbáld csak ki! :))) Szót fognak fogadni.

ezt nem lehet nem kötöszködésnek venni. és igen, ha a fiam olyan lesz, akkor (nem izomból ugyan) de rá fogok vágni a kezére, ugyanúgy a fenekére, ha nem ért meg valamit. félre ne érts, itt nem azt a részt díjaznám ütéssel, amikor felmászik a falra, onnan a konyhapultra a késesbödönhöz, hanem amikor a pofámba röhögve csinálná a marhaságát. mert akkor bizony nem kérném tőle szépen, hogy "ugyan legyél jó kisbaba, bububuúúú".

Tudniuk kell, hogy nem tőlük süt a nap. Örülj neki, hogy tökéletes gyerekeid vannak.

Hát igen, ez életkori sajátosság, amiből neked dupla adag jutott.Következetesnek kell lenned és nagyon odafigyelni...Nem mellesleg a késeket, ollókat elpakolni azonnal, ahogy elhagyod a helyiséget,ahol használtad.Ez nem ez ő hibájuk, úgy ahogy az sem, hogy mindent beáldoztál értük.Te nem ők vagy,hanem TE vagy, van életed, férjed, igényeid.Ha te kiteljesedsz, akkor kiegyensúlyozottak lesznek.Igenis rá kell őket bízni másokra is, nem csak anya van a világon.Ha nem tiszetelnek,akkor ez csak rosszabb lesz.Te vagy a felnőtt, hát élj is úgy.

Én imádom a kislányomat (3 éves),sokáig én is csak neki éltem,de SOhA nem ütött meg. Amúgy a bölcsi csodákra képes...Szabálykövetés, napirend, önfegyelem...