Milyen érzés szeretőnek lenni? (beszélgetés)

Fontos leszögezni, hogy szeretőt elsősorban a közép- és felső- osztályba tartozó férfiak tartanak. A többieknek nincs sok esélyük: adott időpontban járnak dolgozni, nem tudnak az irodából, a munkahelyről kimenni, anyagilag sem engedhetik meg maguknak ... a szerető fogalma majdnem azonos a prostituált fogalmával,sok embertársam véleménye szerint is.A szerető általában alkalmatlan feleségnek,anyának, háziasszonynak!Csak " arra " a dologra jó.

Nagyon megalázott státuszban szenvedve éli életét.

Az attól függ.

Ha olyan nőről van szó, akinek csak alkalomadtán van ideje, akkor nagyon jó szeretőnek lennie, mert akkor van is párja, meg nincs is.

De ha valaki társra vágyik, akkor nem ajánlatos az ilyen kaland. Mindenesetre jobb szeretőnek lenni, mint egyedül keseregni.

"a poklok pokla"

ez tényleg így van

:(((((((

hát igen

Én nem szeretnék senkivel sem osztozni a pasimon (ki is adnám az útját, ha megtudnám, h szeretője van!). Éppen ezért én sem lennék senki szeretője!

Tinikoromban jöttem össze olyan pasival, akinek volt már barátnője, de vagy engem választott,vagy hagytam inkább őket békén. Aki csak szórakozik a csajokkal, és félrekacsintgat, olyan nem kellett sosem! Egy pasi legyen CSAK az enyém!!! :-))

Titkosvallomás is azt írta, amit "fiatal korában" csinált, azóta már biztos benőtt a feje lágya! ;-)

(Bocsi, ha sértő volt!)

Sziasztok!

Tapasztalatból tudom, hogy kegyetlen. Mégegyszer nem vállalnék ilyen kapcsolatot. Inkább legyek egyedül örökre, de szerető többet nem leszek. Megalázó helyzetben hogyan lehetne tiszta érzelmekről beszélni? Karácsonykor kihez szólnál? Szilveszterkor kivel kívánnád a Boldog Új Évet? Vagy csak egyszerűen, kihez bújnál éjszaka?

Szeretőnek lenni? Nos volt hasonlóban részem. És mit mondjak. Azok a pillanatok feledhetetlenek. Mert nem számításból/muszályságból van együtt a két fél, (mivel nincs közös ügyük-gyerek, hitel, család)

Tehát a pillanatok azok jók, de ha az ember belegondol az egészbe, az eléggé padlóra tudja vágni. Legalábbis velem így van.

De még mindíg jobb mintha nem lenne az embernek semmilyen sikerélménye:) És ki tudja, bárhogyan alakulhat.

A jó munkához idő kell, a jó kapcsolathoz meg "áldozat" ??

rossz érzés!velem egyszer nagyon kicseszett a sors,mai napig bánt a dolog!

én 19voltam ö 22volt,mindketten szabadok!egymásba gabajodtunk,de rendessen,sehogy nem jött össze a dolog,én tul büszke voltam a kezdeményezéshez,ö meg hogy könyörögjön!fél évig csak rezegtem a jelenlététöl,szinte rosszul lettem ha rám nézett,istenem mennyire szerettem....

egy este utánnam jött autoval,kérte hogy száljak be,erre én nyomatékossan megkértem,ha beszélgetni akar jöjjön gyalog,ugyis hazafelé mentem!benne volt,de elöbb haza vitte a vidéki rokonát,mire vissza ért már nem voltam a megbeszélt helyen,vagyis ott elbujtam,hogy miért?én sem tudom,talán megijedtem!másnap a munkahelyemen fenhangon meséltem a storyt,mivel a bejáratnak háttal áltam nem láttam hogy ott áll és hallgatja:(itt neki szakadt a film,még az este a szemem láttára össze jött egy kis békával,én meg marha csak néztem!késöbb elmondta várta hogy közbe lépjek!másnap a csajszi megjelent nála,neki nem kellett,de egynek megtette,megakarta mutatni,hogy nem csesztem ki vele!pár nap mulva meghalt a fiu apja,a csaj vigaszképp éjszakára vele maradt:(pár hét mulva bejelentette hogy terhes!pedig akkor hazudott,ez meg bevette,ugyhogy nála maradt a lány,ekkor még jobban vonzodott hozzám mint valaha,de a hir hallatán én totál össze zavarodtam,ugyhogy elküldtem,pedig oda voltam érte!szenvedtem,de elakartam felejteni,nemhagyta,ahogy nézett,ahogy hozzám szolt...kénytelen voltam elviselni,mert, boltban dolgoztam,ö meg a szomszédban lakott,akaratlanul is tudtam mi zajlik náluk!elkezdett kerekedni a csaj pocakja,igen de elég késön,két honapnak utána maradt terhes,ez a végén derült ki,amikor nov.1 volt a termin és dec.23-án szült!

egy este bulin voltunk a barátnöimmel,én a sebeimet gyogyitgatva elégjol beittam.felkerestem a drágát,még az este össze jöttünk,soha nem felejtem el azt a pillanatott.5-honapig találkozgattunk,boldog voltam,pedig tudtam ,tölem máshoz megy haza,bántott hogy nem lehet az enyém,pedig csak egy szavamba került volna,de nem tudtam elvenni egy gyerek apját,inkább lassan toltam el magamtol!végig néztem az esküvöjét,majd át szenvedtem a kislánya születését,aki az én nevemet kapta!és sirtam,sirtam.....majd kiadtam az utját.a vesztes én voltam!

"szeretem, de inkább elengedtem"

hát igen. ez van most bennem is. egy ideje. de mikor lesz már vége ennek?