Mi lehet a gond? Tanácsokat, javaslatokat kérnék.... (beszélgetés)

A türelem nagy úr lesz most neki. Rendbe kell jöjjön teljesen, majd aztán vissza kell nyernie azt a formát, ami a sérülés előtt volt.

A saját korosztálya (U16*) holnap kezdi a szezont. Annyira érezte az edzők támogatását, hogy az elmúlt két hétvégén (szombaton) már az idősebbek (U19) között is játéklehetőséget kapott csereként, míg a saját korosztályába a legutóbbi 4 felkészülési meccsen kezdő volt, ebből kettőt végig játszott.

Remélem, ezzel a nehezén túl is jut. Megértette, felfogta a helyzetét.

Szegény, nagyon sajnálom! De tőle függetlenül azt hiszem, mindennek oka van.

Talán neki most pihennie kell. Vagy türelmet kell tanulnia.

Szűk félórája ért haza a tesóm. Nagyon le van törve. Sokkal jobban, mint azt anyuék (vagy én) gondolták(tuk) volna.

Ezt ő fogalmazta így:

"Úgy érzem, hogy a sors ellenem van. Végre úgy éreztem, hogy az edzőm teljesen mellettem áll és stabil kezdőjátékosnak tekint a jobboldali csatár poszton. Aztán most meg elszakad a bokám és ezzel a csapattársam, akivel eddig küzdöttem a stabil kezdőjátékos posztjáért visszakapja ezt. Ráadásul úgy látszik, hogy a teljes őszt kihagyom majd, mert mire 100%-os állapotba kerülhetek, addigra jön a téli szünet."

Még reggel sem volt ennyire ennyire elkeseredve. Szerintem még valamiféle csodába reménykedett.

Még kb. 20 perc és itthon lesz öcsi is.

A szüleim nem sokkal negyed 8 után értek haza. Az öcsém meg nagyjából negyed 10 körül fog. Ez amennyire bosszantó, annyira jó, mert azt látom, hogy az orvos itt öcsém érdekét nézte, amikor azt mondta, hogy betegszállító hozza haza őt, mert a gipszsínnel kimerevített lábbal fizikailag lehetetlen, hogy betudjon ülni egy személyautóba, még akkor is, hogyha az anyósülést a lehető legjobban hátratolják a szüleink. Hátul pedig megint veszélyes lett volna úgy utazni, hogy lényegében az ajtónak kellett volna támaszkodjon, hogy a gipszelt lábát feltudja tenni az ülésre.

Öcsémet még várjuk. kb. 5 perce beszélt vele anyu. Elvileg egy 10 perc múlva indul a betegszállító, amivel őt is hazahozzák.

Könyökmankót a kórházba már kiváltották anyuék. A járókeretet pedig apu holnap veszi meg egy gyógyászati-segédboltba. (A tulajt apu régről ismeri, így tudott vele már most este beszélni, és van náluk a boltba ilyen eszköz)

Akár könyökmankó, akár járókeret: hol tudjátok kiváltani?

Öcsédet még várjátok? Vagy már hazaért?

Ficam vagy rándulás volt?

Ahogy tegnap utánaolvastam, a rándulásnak is hasonlóak a tünetei, viszont a rándulás akár tünetmentesen is elmúlhat 2-5 nap alatt.

Az a helyzet, hogy már a 12-14 éves gyerekek meccsét is általában stoplisba játsszák a hivatalos meccseket (legalábbis öcséméknél már kb. 2 éve ajánlott a stoplis cipő)

Azért az, hogy stoplissal valakinek a lábát eltalálják szerintem nem összekeverendő azzal, hogy valakinek egy rossz tánclépésnél esetleg kificamodik a bokája.

Bár tapasztalat megosztás miatt persze most is megköszönöm, hogy megírta.

Aug. 16-án pénteken csúnyán kificamítottam a bokám: bő fél méter magasról leugrottam, de rosszul landoltam. Nagyon fájt, megdagadt. Ünnep előtti hétvégén eszembe se jutott orvoshoz menni. Jegeltem, polcoltam, fásliztam. Másnap reggel üvöltöttem a fájdalomtól; aztán jól belilult. Pár napi kímélés után semmi bajom nem volt; lehet, hogy az öcséd is megússza gipszelés nélkül.

36 órai ébrenléttel nem életbiztosítás vezetni.

"Hát pedig most jól beleesett szegény. De ha kipiheni, nem lesz baj."

Anyu előbb beszélt a faterral. Az elmúlt 2 órába addig jutottak, hogy még mindig 4-en vannak előttük, vagyis még mindig nem kezdődött meg az öcsém vizsgálata. A bokája viszont egyre jobban vissza van dagadva, ami ijesztő egy kicsit.

Lehet ez ettől, hogy folyamatosan lógatja vagy max. a könyökmankóra tudja feltenni, de ez nem ugyanaz, mint hogyha fekszik és úgy van felpolcolva.

Azért itt én megjegyezném, hogy a fociedzés egyesületeknél vannak. Van, aki a helyi (városi) csapatnál játszik, míg vannak olyanok, akik a saját szülőfalujuk csapatában játszanak.

A cselgáncsozók edzhetnek az iskolánk tornatermében. A birkózók egy másik iskola tornatermében, a kézilabdások a helyi sportcsarnokba, az atléták és a vívók a helyi sportegyesület színeibe, az úszok a helyi (városi) strandon edzenek.

Szóval tényleg csak annyival segítenek, hogy szükség esetén elengedik a gyerekeket 5-10 perccel előbb vagy éppen az átlagnál több szülői igazolást fogadnak el.

Azért egy akrobatikus tánc edzést és egy fociedzést sem szabad összehasonlítani. A két sportág teljesen eltér egymástól. Ajánlanám neked, hogy amennyiben van alkalmad rá látogass ki egy U13-as/U14-es korosztályú foci meccsre és nézd meg milyen becsúszások, egyéb odalépések vannak (persze nem szándékos vagy durva, viszont akaratlanul is komoly sérüléseket lehet okozni)

Azért ahogy a fémstoplissal eltalálják egymást nem egy kényelmes dolog. Tudom, mert 24-25 éves koromig magam is fociztam.