Hogyan győzhető le az alkoholizmus? (beszélgetés)
Igen, igazad van!
Ezt ő is mondja, de mégse tudja megtenni. Így pedig nekem nagyon rossz. Egész héten dolgozunk, ott lenne 2 nap, a hétvége és egy napot elront az ivászattal. :(
Szia!
Ez mindig így lesz?
Soha nem fogja letenni az italt?
Csak hiteget?
MIÉRT?????!!!!!!
Nem érek neki annyit?!
Sziasztok!
Lentebb írtam, hogy a párom hétközben nem iszik. Ez így is van. Csakhogy szombatonként ezt be is pótolja. Ráadásul mindent vegyesen (feles, sör, bor). Addig iszik amíg csak totál hülyére nem issza magát és akkor már kész van. Szombaton nagyon kilőtte magát, én meg nagyon kiakadtam, mert rosszul esett. Már fölöslegesnek éreztem magam. Egész héten dolgozunk, hétvégén együtt lehetnék, de még mindig az ital a fontosabb:((( Ez elszomorít és lelkileg nagyon kész vagyok tőle. Nem veszekszem, nem lázadozom, stb, és mégis ez van.
Előzőekbne sajna úgy érzem elszóltam magam!
Hisz ha nem én vagyok a fontosabb akkor mindig így lesz!:(
Szia!
Egy ideig én is azt csináltam amit Te is leírtál. Egy idő után viszont rájöttem, hogy csak rosszabb és leálltam vele, én is kudarcot vallottam.
Ezek után már nem néztem, nem figyeltem mikor, mennyit iszik. Lehet ez tett, hogy mostmár hétközben egyáltalán nem iszik.
Hónapokig minden nap rögeszmésen gondolkodtam rajta, hogy az alkoholista miért csinál mit, próbáltam azonosulni vele, hátha jobban megértem.
Minden nap néztem, mennyit iszik, meg akartam kímélni a stressztől, hátha akkor nem iszik.
Minden hiába volt.
Kudarcot vallottam: de ez a beismerés indította el a fejlődésemet: és ezen keresztül juthatott el ő is oda, hogy valóban elkezdjen gondolkodni, hogy mi is a következménye az ivásának...
"Egy alkoholistának nem szabad innia, de szabad nem innia. "
Amelyik ezen elgondolkodik és nem tartja hülyeségnek, az már nem reménytelen eset.:)
Egy alkoholista betegtől hallottam, amikor már 10 napja tiszta volt a kórházban és le tudtunk állni a nyugtatókkal is már 2 napja:
"Tudja, doktor úr, hogy miért vagyok most szabad? Azért, mert szabad nem innom."
Ez egy nagyon értékes gondolat és amikor lehet elmondom a függőknek:
"Azt hiszed, hogy attól vagy szabad, hogy neked szabad innod, szabad drogoznod, vagy szabad akármit csinálni? Nem, akkor vagy szabad, ha akkor is jól érzed magad, ha pótszer nélkül vagy.
Egy alkoholistának nem szabad innia, de szabad nem innia."
Ilyen érdekes a mi nyelvünk!:)
Látod, ezzel egy nagyon jó dolgot mondtál:)
Jó lenne, ha a párom letudná küzdeni ezt a gátlást. Én hiába mondom neki, hogy senki se figyeli hogy táncol, de semmit sem ér.
Nem is igazán akarok:)
A szilveszter után azt mondtam, hogy nem vágyom bulizni:) Éjfélig csak ültünk, nem táncoltunk. Ez azért volt, mert a párom feszélyezve érzi addig magát míg nem iszik eleget ahhoz, hogy táncoljon.
Nem, még sose. Most van ilyen először:)
Ezért bízom:)
Nagyon bízom benne, hogy ez így marad!:)
Jó lenne, hisz már 5. éve erre várok és bizakodom, reménykedem. Tudod, a remény hal meg utoljára!:)
Köszi!
Remélem ez így is marad! Nagyon bízom benne!:)
Na, hátha!
Drukk!!!!!
Puszik: Cila
Szia!
Ne szomoríts el, had legyek egy kicsit optimista!:)
Én is félek attól, hogy az csak átmeneti, de hátha mégse.
Szia Szöszi!
Attól félek korai még az öröm ha a párod tényleg alkoholista.
Sziasztok!
Képzeljétek, a párom már 2. hete hétközben nem iszik, csak szombaton iszunk egy kis bort ebéd után és már vasárnaptól semmi. El se hiszem, hogy bekövetkezett ez a változás:) Nagyon örülök neki, és mindezt magától tette meg.
az első lépés az volt, hogy elkezdtem tanulni, hogyan működik az egész.
Hogyan kell szeretettel elhatárolódni.
Mi az enyém, mi az amit őrá kell bíznom.
Neki is van szabadsága, jogai, felelőssége, következmények.
Őneki is van "Istene".
Meg kellett küzdenem (néha még ma is) a bűntudatommal...
Nem ment egyedül... Önsegítő csoportba jártam.
Már az első alkalom után úgy éreztem magam, mint aki egy új világba került át...
Szia Cila!
A párodnak hogy sikerült letennie az italt? Te mivel tudtad segíteni?
Én nem tudom mit kell tennem, hogy a párom letegye végre. Karácsonykor is egy héten át, míg otthon voltunk rengeteget ivott, nem nagyon evett és már este 6 órakor aludt, kiütötte magát.
hosszú dolog ez...
Ahogy múlik az idő, ébredek rá, hogy mennyire csak a felszín látszik... Ez egy társasjáték... Annyira múlik az egyénen is, mint a környezeten.
A párom 3 és fél éve nem iszik: az hagyján, milyen szép látni, ahogy tisztul fel a tudata és küzd a józan gondolkodásért... De nem csak ő fejlődik: ha én nem fejlődnék, simán visszaeshetne a hülyeségeim miatt...
Jól el lehet csámcsogni az alkoholizmuson... De mit tesznek a hozzátartozók, azon kívül, hogy árgus szemekkel figyelik az alkoholistát? Tőle teszik függővé a boldogságukat? Rácsimpaszkodnak egy másik emberre, (az alkira) és tőle várják, hogy tegye széppé az életüket?