Fogház, börtön, fegyház (beszélgetés)
Szia,
Szerintem intézettől függetlenül mindenhol vannak olyan helyzetek, amikor ki kell állniuk magukért. Az én párom egy békés természet, nem áll bele senkibe, de neki is már egyszer ütnie kellett, mert egész egyszerűen nem volt más választása. Becsicskulni azért nem fog, ennyire már ismerem. Egyszer Liza írta még jó régen, - amivel mellesleg tökéletesen egyetértek -, hogy nem kell őket faggatni, mert lehet nem akarnak mindenről beszélni nekünk sem most, sem a későbbiekben. Felnőtt emberek, nem kislányok. Tudják kezelni az adott helyzetet így vagy úgy...
Újra próbálkozhat, ha lehetősége adott a telefnálásra! :)
Ha pl. 3*10 perc az adott keret egy héten, akkor úgy ossza be ahogy ő szeretné! Szóval akár hívhat 2*5 percre is egy nap! :)
Szia!
Kérdésedre válaszolva, én négy és fél éve várok rá és még mindig van 2 hónap hátra, összesen 4 év 8 hónap lesz. Az első hónapokban úgy éreztem sosem jön el ez az idő, sosem lesz vége és most mégis itt vagyunk a finisben.:-) közös gyerek nincs, neki egy, nekem három, de őket úgy szereti, mint a sajátját.:-)
igen, nekem is az volt, mert én is azt hittem, hogy kézbe kell adni a levelet, de ugye nevelője válogatja, hogy mit csinál valójában
ebben az esetben ő egy foglalkozáson volt és mikor visszaért ott volt az asztalon a levelem, majd telefonált nekem, hogy a megbeszéltekkel ellentétben miért kevesebb borítékot küldtem a levél mellé, mire én közöltem, hogy annyit küldtem, amennyit kért, szóval útközben köddé vált a hiányolt db szám :-(
(mondjuk ez nem Baracskán volt, hanem másik börtönbe)
a csomagküldésnél pl. én szoktam most már azt mondani, hogy ha olyat küldök be, amit az épp aktuális szabály szerint nem lehetne beküldeni és nem tudják letétbe helyezni, hogy később (ha kijön) megkaphassa, hanem meg kell semmisíteni, akkor inkább mondja azt a börtönőröknek, hogy ha tudják és van rá lehetőség, akkor a "megsemmisítés"kor inkább nyugodtan egyék meg, vagy vigyék haza (még mindig jobb mintha tényleg darabokra törik és a kukában végzi a termék (mégha ez is a törvényi előírás) mert ezt meg pazarlásnak érzem és ha már ő nem kaphatja meg, nekem nem küldheti vissza, akkor legalább ne értelmetlen legyen a pénzköltésem amit arra a termékre beáldoztam)
Mindenhogy nehéz. De bent sem könnyebb. Egy ilyen helyzetben pl. dönthetsz úgy, hogy önmagadról küldesz be natúr képet, de nem tudhatod, hogy a későbbiek folyamán ki és mire fogja felhasználni, értem ez alatt, hogy nem is biztos, hogy eljut a címzetthez (nálunk pl. régebben rendszeresen eltüntek a levélhez küldött üres borítékokból, beküldtem a levelem mellé mondjuk 4 db üres borítékot, abból csak 3 jutott el a kezébe, mert mondjuk a nevelő akkor hozta oda a levelet a zárkába, amikor ő bent sem volt, és csak letette az asztalra, mire ő beért a zárkába ugye már nem volt benn annyi boríték, mint amennyit én küldtem, mert a zárkatársak elcsaklizták) szóval bármi bárki kezébe kerülhet…aki bontja a levelet, csomagot (az esélye megvan, hogy bárki fénymásolatot készíthet róla vagy elveheti) vagy a zárkatársak is simán elcsenhetik (aztán, hogy mit csinálnak vele az már más kérdés…) és én magamnak a későbbiek folyamán nem akarok olyat, hogy zsaroljanak mondjuk egy-egy képpel vagy bármi más tett szenvedő alanya sem szeretnék lenni……
így is rendszeresen zrikálják azért az egy fotó miatt amit beküldtem magamról (egy egyszerű fotó az arcomról, teljesen átlagos, még csak nem is nézek ki szépségkirálynőnek), hogy úgyse várom meg, úgyis megcsalom, hogy én mekkora egy k…. vagyok, mit csinálhatok idekinn míg ő odabenn van, stb., stb. - azok akiknek nincs barátnőjük, párjuk vagy olyanok akiknek van, de a bentlét miatt döcög vagy kimúlt a kapcsolatuk, szóval idegelik odabenn a többiek, hiszen elvileg idekinn sokkal nagyobb a kísértés, úgyhogy épp elég emiatt lenyugtatnom, hogy engedje el a füle mellett az ilyen megjegyzéseket és ne arra figyeljen, hanem örüljön, hogy ő nem ebben a helyzetben van és értse meg, mert lehet, hogy ha ő lenne azok helyzetébe ő is ezt tenné (ugye a féltékenység, irigység, egyedüllét sok mindent kihozhat bárkiből…)
úgyhogy én egy-egy ilyen lap beküldése során nem szoktam ezen ennyit agyalni (még akkor sem ha az újságban szereplők százszor különbül néznek ki külsőre mint én), mert az csak látvány……én meg a testi valóm vagyok az érzelmekkel, az érintésekkel, amiben valójában hiányt szenved és amire meg emlékszik és amit igazából tőlem akar majd megkapni, mert azt ismeri, annak a hiányát érzi és amit csak én tudok nyújtani neki….
meg egy ilyen újság másnak is nagy „kincs”, amivel meg már ő tud gazdálkodni, előnyt szerezni és ha én tudok idekintről segíteni, hogy ő odabenn jobban tudjon boldogulni, akkor küldök neki ilyen újságot…
ráadásul amikor először szóba került ez a téma, akkor én elmondtam, hogy én magamról miért nem küldök ilyen jellegű képet, utána meg amikor ugye értelemszerűen szóba került más lehetőség, akkor meg még ő volt zavarba, hogy egyáltalán kérhet-e ilyet, küldenék-e ilyet, gondoltam-e már egyáltalán rá……..és utána meg talán még nőttem is a szemében, hogy nem háborodtam fel ezen, hogy nem dühöngtem, hogy mit képzel magáról, stb., stb……….most meg már szinte poénkodunk ezen, átlapozom az újságot, megmondom, hogy szerintem melyik a legjobb csaj és hogy ő egyetért-e ezzel :-) …persze nem havonta küldök ilyen újságot, fél-háromnegyed évente szoktam, szóval nem vészes….
ráadásul én már úgy vagyok vele, hogy igyekszem inkább mindenben a jobb oldalt megtalálni és arra gondolni, így sem neki, sem magamnak nem okozok (olykor feleslegesen) nehéz pillanatot, nem akarok már feleslegesen agyalni, ami a legtöbbször csak negatív irányba vinne el és az senkinek nem jó….
egyszerűen helyén kell kezelni ezt a dolgot :-)
meg én azért is szoktam küldeni, mert így másoknak is tud osztogatni belőle lapot és ugye ki tudja, hogy neki odabenn ebből milyen előnye származik, hogy tud segíteni másoknak
A végén még féltékeny leszek egy ujságra :D
Gondoltam küldök Neki mert nem lehet könnyű ilyen szempontból sem...
én igen :-)
ha akarsz akkor a Cica magazint tudom ajánlani, szinte csak fotó van benne, tehát a célnak megfelel :-)