Ex-candidások tapasztalatai (beszélgetés)

Mióta diétázol?

Nekem elvileg januárig kellene.

Ma fogy el a protexines candidás kapszulám, tehát 30 napja csinálom. Tehát a szigorú 2-3 hét már lement.

Alapban tartom a tiltott dolgokat, de minimális dolgok becsúsznak: vendégségben egy-két süti, nem több...

Hát én a hétvégén egyfolytában bűnöztem, mert hazautaztunk, a kajás táskám meg itthon maradt, így azt kellett ennem, ami volt....sajnos a visszaállással gondok vannak...

Karácsonykor már nem akarok diétázni.

Helló Csajok!

Egy kis jókedvet plííííííííííííz!!!

Tudjátok, sosem késő újrakezdeni, vagy egészen másba kezdeni!!!

Egy nagy kérdés mindenkihez:

a közelgő karácsonyi ünnepeket hogy fogjuk kajázás szempontjából túlélni?!?!?!?!

Én tegnap sajnos este bűnöztem: a gyerekek csokis párnácskás reggeliző pelyhéből ettem :-(((((

Nem vagyok túl büszke magamra :-(((( Sőt!

Mérges vagyok! Eddig olyan jól bírtam...

Hmmmm... Háááát, igen... Az elszúrt iskoláról, diplomáról sajna nekem is van tapasztalatom...

Szerintem a könyvek leginkább abban tudnak segíteni, hogy fel tudsz fedezni magadban olyan dolgokat, amiket nem is sejtettél, hogy vannak. Vagy észreveszel dolgokat, amiket addig nem... Vagy nem néztél szembe problémákkal és a könyv hatására megteszed... Esetleg megvilágíthatja, hogy mások miért olyanok, amilyenek...

Én is azt gondolom, hogy (túl) jól ismerem magam, de az ilyen könyvek azért mindig elgondolkodtatnak, mindig találok bennük újat...

Nagyon szép gondolatokat írtál, köszönöm, magamra ismertem.

Tudod, úgy vagyok az Avonnal, hogy muszáj csinálnom, mert nincs más. Ha ezt is abbahagyom, azt a kevés pénzt se kapom, amiért sok-sok év alatt küszködtem...hogy legyen egy csapatom. Néha cikinek is érzem, főleg ismerősi körben...néha házalós-érzésem van, és ha kérdőívezés közben pl. ismerőssel találkozok, kellemetlen. Ha nem cseszem el a sulimat és az életemet, most már lenne diplomám és állásom, és nem 30 évesen kuncsorognék munka után, pályakezdőként...

Önismeret: nem hiszem, hogy 1-2 könyv elolvasása után nőne az önbizalmam, vagy valami megváltozna. Ismerem magam, szerintem. Az első, döntő pillanatban nem tudok talpraesett lenni, sajnos az nem derülhet ki egy beszélgetésből, hogy az a típus vagyok, aki éjszakázás, túlórázás árán is megcsinálja a feladatát. A legutóbbi interjún olyan béna voltam, hogy nem találtam a gépen a programot, amit meg kellett volna nyitni...nagyon gáz volt.

Így van. :o)

Nem is tudom, hogy én most éppen pihenek, lassítok vagy leginkább kerülőutat teszek. ;o)

Na, erről van szó! Ez a lényeg!

S mindenkinek ezt sulykolom: ha valamit valóban akarsz, akkor eléred. És senkit nem okolhatsz semmiért! Ha távolinak érzel egy célt, akkor kezdj el közelíteni. Ha fáradt vagy pihenj, de a célod mindig ott lebegjen előtted! Ha valóban jó irányba mész és valóban MÉSZ, akkor nincs az a körülmény, nincs az a betegség, ami visszatarthatna!

Ezt most nem egészen értem...

Mármint a megsértés részét...

Mindenkinek meg van a története :-)

Én minding azt éreztem, h a családom igazából nem áll mgöttem... ennek voltak konkrét megjelenési formái is...

De itt vagyok, küzdöttem, köszönöm, jól vagyok minden hátráltató tényez ellenére is :-))))

Sajnos én még nem tartok ott, hogy nyilvánosan is megfogalmazhassam az életemet, úgy, hogy senkit ne sértsek meg vele, emiatt nem tudom nektek leírni, de higgyétek el, ha tudnátok, hogy jutottam idáig, azt mondanátok, bármit meg tudtok tenni az életben.

Nem azt kell csupán nézni, hogy miben nincs önbizalmad, hanem azt is, hogy miben van, s ezt kell erősíteni, ez majd segít abban, hogy a többi is elkezd fejlődni. Ezt elhiheted nekem:)

Natessék! Akkor tudod miről beszélek :-)

Nincs is ennél szomorúbb :-(

Én is ezért vagyok a leghálásabb, h egészség adatott a családban mindenkinek.

És most magamat is azért nyúzom ezzel a diétával, hogy még jobb formában legyek, ne forduljak be évente 2x a magammal való elégedetlenség miatt.

Eddig jól-rosszabbul viselte a párom, de mi van, ha ő is belefárad?!?!?!?

Úgyhogy most nagyon erőt vettem magamon!!!!!

Pontosan.

Ezt én is tudom... Pont ez a bajom.

Itt nem érzem, hogy a nyelvtudásom bármihez elég lenne...

Otthon meg általában olyan munkát kerestem, amit tényleg szerettem volna csinálni (írtam lent), és így aztán fel is vettek mindig azonnal...

Csak sajnos itt egyelőre ilyenre nincs esélyem...

Hümmm... Én sosem akartam külföldre menni... ;o)

A páromnak ajánlottak egy munkát itt...

És be kell valljam, a legnehezebben azt viselem, hogy a mai napig nincs munkám, és itthon ülök. :o(

De ettől még boldog vagyok, és igyekszem azt élvezni, ami van. :o) A friss házasságomat, a szép lakást... meg a hazameneteleket. ;o)

Lehet, hogy olvastam, de cím alapján nem tudom, mire gondolsz...

De azt hiszem, ahhoz, hogy tudjam, milyen szerencsés vagyok, nincs szükségem ilyesmi emilekre...

Otthon legtöbbet értelmi sérült, állami gondozott gyerekekkel dolgoztam, de voltam gondozónő csecsemőotthonban, és személyi segítő mozgássérült felnőtteknél is...

Mára csak a ritka táboroztatás maradt mozgás- és értelmi sérült fiatalokkal...

Azt hiszem, nem kell részleteznem, mire gondolok...

Mi pl számtalanszor szerettünk volna elmenni külföldre dolgozni, lakni, de valahogy a csillagok együttállása sosem volt olyan...

Akkor ehhez képest neked tökjó!!!! ;-)

A napokban kaptam egy nagyon megrázó emailt:

úgy érzed, h car az életed? lehetne a mottója, lehet h már ti is olvastátok...

Hát volt mit szégyenleni, úgyhogy el is csendesedtem és hálás voltam azért, ami adatott. És azt gondolom ez nem megalkuvás, hanem próbálok azzal boldog lenni, ami jutott.

Ha azt nézem, másnak mennyivel jobb vagy több van, attól még nekem, nem jobb...

Nemigaz?

Azt hiszem, én tulképp szerencsés vagyok, mert leginkább a plusz kilóimat nem szeretem...

Azon meg lehet változtatni, még, ha nem is könnyen...

Ezen kívül nem szeretem a melleimet amik fejlődési rendellenesség miatt aszimmetrikusak... :o/

De eldöntöttem, ha túl leszek a gyerekeken, szoptatáson, megműttetem. :o)

Amit még nem szeretek, az nem magamon, inkább magamban van...

Az önbizalomhiány. Ez mostanában nagyon kijön pl a némettudásom kapcsán...

Mindig úgy érzem, nem tudok. Holott tulképp mindig megértetem magam, ha kell. Jó, mondjuk ez tényleg kevés pl a legtöbb álláshoz sajna...

Ez a németországi élet amúgy is elég sok szempontból jó kis erőpróba...

Sziasztok,

lehetne valami amit célul tűznél ki magadnak, hogy eléred és akkor elégedettebb leszel a külsőddel, nem ?

De lehet, hogy butaságot írok. Én szerencsére jóban vagyok magammal, általában szeretek tükörbe nézni, s gondolom emiatt is, hogy ez látszik rajtam, másoktól is ezeket a visszajelzéseket kapom, ez meg még inkább ösztönöz... Persze túlzásokba én sem esek, de a megszokott formámat azért igyekszem hozni.

Mindenkin van szép is és csúnya is, ez így van rendjén. Nagy a lábam, jó nagy helyen foltos a bőröm, de így vagyok én, egyáltalán nem zavarnak ezek a dolgok, s ezt komolyan mondom. Van egy csomó dolog, amire büszke lehetek, hogy elértem, szeretek tanulni a mai napig, ha valami érdekel, utánajárok.

Ti mit nem szerettek magatokon ?

H.

Nem is a legjobbra gondoltam...

De pl alkalmatlan vagyok arra, hogy úgymond eladjam magam... Tehát pl, hogy meggyőzzek egy munkáltatót, hogy én kellek neki...

De amúgy nekem is nagy szám van... ;o)

Pont az a baj, hogy nem mások véleményével van gondom, hanem a sajátommal.

Magamnak nem tetszem általában...

Persze, vannak pillanatok, mikor egész elégedett vagyok azzal, amit a tükörbe látok.

Pedig ugyi nyilván ugyanaz a kép, csak épp valami miatt más kap hangsúlyt...

Mindenben nem is kell, h legjobb legyél, olyan úgysincs.

Nagy a szám, de én sem vagyok olyan nagyra magammal. és van bőven plusz kilóm is... :-(

De igaza lehet a páromnak, h nem kéne mások véleményével annyit törődni, csak Te magad érezd jól magad a bőrödben.

Mondtam neki, h legszívesebben sokszor összetörnék minden tükröt és kirakatot, akkor nem kéne látnom, hogy nézek ki :-(

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én van, amiben teljesen önbizalomhiányos vagyok, de azért van az életemnek olyan területe, amiben biztos vagyok, hogy jól csinálom. :o)

Egyébként szerintem a túlsúly is egyfajta védekezés...

Nálam pl az van ragyák "helyett"...

Teljesen egyetértek Cszsukával!!!!

Én is kifelé hárító vagyok, belül meg csupa-csupa bizonytalanság :-(

Nehezen kezelem le a stresszt, vagyis inkább sehogyse, csak magamban rágódok...

De valóban a lélek tüskéi megjelenhetnek fizikálisan, pl a bőrön...

Amúgy most én is ragyásodok, az államon lett egyik oldalán két hatalmas, talán a méreg távozik...

Ma fogyott el a béltisztítóm, tehát 4 hete csinálom....

Talán választ kaptál?

Vagy csalódást okoztam?

Most melyik?

:)

Azt ne feledd el soha, hogy a pattanások nagyban összefüggnek a "ha"-kkal. Amíg elégedetlen vagy, addig mindig pattanásos leszel, s amíg pattanásos vagy, elégedetlen és csalódott vagy. Ráadásul még itt van a saját hangod is, ami zavar. Az első feladatod a candida terápia mellett megismerni és megszeretni önmagad. Amíg ez nem sikerül, mindig lesznek pattanások, mert a lelkedben forrongó indulatokat a szervezet így adja ki.

Férjemnek egy unokatestvérének nagyon magas fejhangja van - emellett három diplomája és egy jól kereső állása-, soha senki nem gondolkodott azon, hogy miért. Egyszerűen magabiztos és úgy is viselkedik, ennyi. Meg kell ismerkedned magaddal, ami arról szól, hogy elő kell venned egy csomó önismeretfejlesztő könyvet és dolgoznod kell magadon. Tudnod kell -tudatosan-, hogy minden embernek vannak hibái és erősségei egyaránt- ugyanúgy, mint neked. Tudnod kell, hogy a gondjaiddal nem vagy egyedül, s akivel beszélgetsz, bármilyen magabiztos is, semmivel sem több vagy kevesebb nálad. Egyszerűen csak más. Ha ő lehet magabiztos, akkor te miért ne?

Én pl. rájöttem, hogy aki a legmagabiztosabbnak látszik, az valójában tele van tüskével, s csak így leplezi a félelmeit- amit sok esetben nem is ismer be. Ebben különbözöl te tőle: te nem tüskékkel vagy tele, hanem pattanással, mert egyáltalán nem akarod eltaszítani az embereket, hanem inkább közeledni szeretnél hozzájuk, de közben tele vagy önmagaddal szembeni bizalmatlansággal és emiatt gátlásaid vannak. Valamit nem akarsz megtenni, valamit nem csinálsz szívesen, a pattanások megvédeni akarnak, hogy ne sűrűn kerülj ebbe a helyzetbe, hiszen valószínűleg szégyelled magad, ha vannak. Csakhogy te meg valószínűleg magadra erőlteted azt a helyzetet, mert úgy érzed, nincs más választásod. Akkor azonban megintcsak ott vagyunk: barátkozz meg a legjobb barátoddal- önmagaddal :)

Szia!

Csak egy helyen hullik, de egyre nagyobb foltban.Még hátra van az urológia.Fogászaton voltam már.Mást egyenlőre nem találtak.

Szia!

Igen, lehet a candida a hunyó, de addig ne hidd el, amíg minden idevágó vizsgálat nem történt meg!

Nem szabad mindent a candidára fogni!

Mindenhonnan hullik a hajad, vagy csak egy helyen hullott ki?