Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetés)

Én úgy tudom, hogy a 60% feletti emelt nyelvi érettségi középfokú nyelvvizsgának számít. Ebben a kérdésben nekem sem egyértelmű a táblázat, máshol oda szokták írni, hogy ezt is elfogadják. A matek-fizika emeltért egyenként jár 60 pont, ha 40% feletti. Ez a 2 tantárgy ugyanaz, amelyik a 200 pontot adja egyetemi pontként, ha emelt akkor 100%-ban számít, ha közép akkor 67%-ban.

Ha megvan 1 emelttel is a 100 intézményi pont, azt érdemes mérlegelni, inkább csinál egy szuper közepet és veszít az egyetemi pontoknál min.33-at, vagy nekimegy az emeltnek, ami ugye mindig rizikósabb. Idén az új rendszerben lehet többen 1 emelttel mentek csak, ill. elég rossz pontok születtek a fizika emelten, ezért is csökkentek nagyon a ponthatárok.

Szerintem ez a nyelvvizsga kérdés is egyéni. Van aki inkább több nyelvet tanul, a másik egyet, de magasabb szinten. Nyilván a céloktól, de az irányultságtól is függ. A fiam inkább az utóbbi, ő maradt az angolnál, viszont abból CPE/C2 a target.

Mondjuk ebben az is közrejátszik, hogy két éve kezdte a németet és ezalatt két tanáruk volt, egyikkel se igazán találták meg a hangot és többek között emiatt is hanyagolja. Pedig, amikor gimi előtt nyáron elment a helyi nyelvsuliba, akkor nagyon tetszett neki és jó ütemben haladtak. Úgyhogy, ha kelleni fog neki és lesz valami motiváció, akkor biztosan meg fogja tudni tanulni. Csak jobb lett volna, ha még gimi alatt elér egy B2 szintet. Az angol annyiban más, hogy már nyolcadikban megvolt a B2, a gimiben ugyan nem sokat tettek hozzá, de sokat beszél anyanyelvi gyerekekkel, többször volt anyanyelvi környezetben és így motiváltabb tökéletesíteni, mint egy viszonylag későn kezdett új nyelvet megtanulni.

Nagyon jól hangzik, hogy valaki külföldön tanul és amennyiben tényleg érett rá, plusz ami még nagyon fontos, a megfelelő szakot sikerül kiválasztania, akkor valóban megérhet már az alapképzésre kb. 25-30 millió forintot költeni. Nyilván ezen lehet finomítani, ha valaki dolgozik közben, de az csak menet közben derül ki, hogy sikerül-e valami munkát vállalni tanulás mellett. Ha valamelyik rész nagyon bizonytalan, akkor inkább hazai alapképzést választanék, lehetőleg olyan helyen, ahol elérhető az Erasmus és a mesterképzést, specializációt csinálnám valahol külföldön. Már csak azért is, mert addigra várhatóan biztosabb lesz az ember abban, hogy valóban jó irányt választott-e, mit is akar csinálni.

A magyar BME nagyon jó és (legalábbis még pár éve, míg anyukám ott dolgozott most már picit elszakadtunk) nagyon elismert diploma volt külföldön is.

Az más, hogy alacsony pontokkal is be lehet kerülni, annak a kereslet/kínálat speciális alakulása az oka, nagy a lemorzsolódás és a nem odavalóknak nehéz elvégezni. De aki felkészülten és megfelelő érdeklődéssel érkezik, az jól jár majd vele.

Summa summarum, csak azért, mert nem tűnik jónak, ne menjen sehová. Külföldre akkor menjen, ha az vágya, ott vmi speciális dolgot lehet tanulni. (Nem mindenkinek való, hogy 18-20 évesen külfödre menjenek. A lányomnak pl. igen, a fiamnak nem.)

Én nagyon nem vagyok kollégista alkat, pont ezért az a tény, hogy csak kétágyasak a szobák, fel van újítva, normálisak a fürdőszobák máris élhetőbbé teszi a szememben azt, ahová került.

(Nem kötözködök, segíteni próbálok, hogy a jó oldalát nézzétek.)

A Politecnico és Como állomás egy óra kombinált közlekedéssel a Politecnicotól délután 4 körül legalábbis. Én elfogadnám. Egyébként Como és környékén is mindig van meló, mert hihetetlenül frekventált a belföldi és külföldi turisták által, mivel a Comói-tó gyönyörű bármelyik szegletébe mész. Imádom azt a tavat, rengeteget voltam Bellanoban (az egy pici falu, egy nagyon intenzív életet élő vitorláskikötővel), de Como sokkal nagyobb és még annál is szebb. Olyan 80-90 ezren élnek ott, viszonylag sok az ott élő külföldi, nagyjából minden hatodik ember.

Szerintem imádná a tó környékét. Menjen! Mindenképpen foglalnék ott egy helyet neki, aztán ha nem tetszik vagy talál jobbat, akkor vált. Én ezt csinálnám. De ugye nem én megyek :D

Orvietohoz hasonló városkából még nagyon sokat fog látni. Persze, még az is lehet, hogy végül tényleg marad az eredeti szerelménél :)

Melyik az a kollégium, ahol még van hely? Hol van pontosan? Miért gondolja, hogy a leendő munkahelye is az egyetem körül lesz? Praktikus lehet akár a kettő közötti útvonalon munkát keresni vagy éppen a szálláshoz közel. Nem akarom rábeszélni a kollégiumra, de amit tapasztaltatok a neten elsőre, az csak a jéghegy csúcsa. Lakást bérelni neten keresztül diáknak Olaszországban óriási lutri, ahhoz oda kellene menni. Most.

Milánó kis túlzással olyan, mint Budapest. Persze kisebb, kb. a harmada (elővárosaival szerintem van akkora, de nem ellenőriztem), viszont majdnem annyian laknak Milánóban, mint Budapesten és az infrastruktúrája sem rosszabb. A másfél órás út valószínűleg úgy jön ki, hogy valamelyik külvárosában vagy elővárosában van a kollégium. De ha így van, akkor is kezdésnek azt választanám. Persze, ha korlátlan anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre, akkor biztosan van ennél sokkal jobb megoldás is valahol a közelben.

Gyorsan megnéztem, anno 20 percre laktam a Politecnicotól, de nem emlékszem, hogy valaha bóklásztam volna a Campus körül.

Orvieto a kisváros, aminek a hangulata megbabonázta.

Egyébként elképesztő mennyiségű csaló jelentkezik a különböző szálláskiadó- és fórumokdalakon. Nem is gondoltam volna! A 1,5 óra elvileg nem lenne sok, de dolgozni szeretne a tanulás mellett és így egy kicsit tart a távolságtól. Sajnos a támogatásról lecsúsztunk, ma van a benyújtás határideje és tegnapelőtt tudtuk meg, hogy felvették. Nem gondoltuk, hogy ezt még azelőtt kellett volna intézni, hogy megtudjuk a bejutást. Így sajnos muszáj neki is hozzájárulni a költségekhez.

Az Universita Cattolica kommunikációs szakembere az őszi tájékoztatón emlegette azt a tesztet az orvosira, azt mondta, hogy még az olaszok is külön készülnek rá, mert az alapján dől el, hogy felveszik-e őket és elég nehéznek találják. Kár, hogy nem sikerült legalább valami ízelítőt kapnotok. Ahogy kivettem nem kifejezetten a magas színvonala jelent annak nehézséget, inkább az, hogy összetett, rengeteg kérdés van és viszonylag rövid idő áll rendelkezésre. Valószínűleg a fiad is elég felkészült lett volna rá, ha ismeri a felépítését és rutint szerez a teszt kitöltésében.

Szerintem nagyon jó ötlet egy itthoni képzést kiegészíteni a külföldivel.

Angol nyelvű képzés? Vagy beszél olaszul? Vagy fog? Ezek szerint szívesen élne ott később, ezt nagyon megértem, szerintem velem is irányt tévesztett a gólya. :-)

A fiam is szemezett a milánói orvosi egyetemmel, fel is vettük a kapcsolatot egy céggel, akik (állítólag) felkészítenek az olasz orvosi bemeneti tesztre, de két levélváltás után eltűntek.... Így végül itthon kezdi majd, de nagyon jó nemzetközi PhD programjuk van, talán majd azt megpróbálja...