Válságban gyereket? Nem könnyű ebben a szituban...nektek mi a véleményetek erről? (beszélgetős fórum)

Vagy inkább szépen lassan el is fogunk fogyni..

Én láttam..

Egyik-másik érthetetlen.

Pl a fiatal 30körüli házaspár, akik még 4-5év múlva akarnak gyereket, mert nem élték ki magukat. Lehet, hogy majd akkor is azt mondják, hogy még várni akarunk x évet. Szépen tolják maguk előtt a gyerekvállalást. Addig-addig, hogy ott meg már a biológiai óra fog közbe szólni. Csak erre meg még nem gondolnak.

Nekem az egyik legnagyobb félelmem már most is, pedig még csak 24éves vagyok, hogy a természet közbe szól, és nem lehetek anyuka.

És akárhonnan nézzük, a gyerekvállalás lemondással jár. MINDIG!! akár 20, akár 25, akár 30, akár 35, akár 40 évesen szül az emberlánya. Csak annyi a különbség, hogy mindenkinek más az értékrendje, mást és mást hajlandóak feladni azért, hogy gyerekük lehessen.

Néztétek a műsort a gyermek témakörben?

Szomorú...ha így haladunk megáll a népesség növekedés:((

Ez nagyon kényes téma.

Egyelőre ezzel nem akarják kockáztatni a pozíciójukat.

Szeretnem ha igy lenne:)

Ez talan nem baj?;)

Kicsit visszatérve a fórum eredeti témájához, egy szomorú hír:

"A születésszám a január-áprilisi jelentős 10,9 százalékos csökkenést követően májusban 3,7 százalékkal maradt el az előző évitől, júniusban viszont 1,9 százalékkal, júliusban pedig 2,8 százalékkal több gyermek jött világra, mint az előző év azonos hónapjaiban" - közölte a KSH.

Sajnos ezek valóban rémisztő adatok, sokan gondolják úgy, hogy ha válság, akkor nincs gyerek. Ennek szomorú vége lesz :(

Szia,

Ez igaz, de Ők akkor még nem tudták azt amit ma mi már látunk.....

Tudod egyenlő munkáért egyenlő bér bárhol. Értem itt ezalatt, hogy a 8 óra munkaidő akkor még 8 óra volt nem volt ledolgozandó ebédidő fizetés nélküli túlóra és az otthonuktól pár méterre volt a bölcsi, ovi, suli, és a munkahelyük is! Nem kellett órákat utazni, mert munkahely mindenütt volt és nagyjából ugyanazért a bérért! Meg aztán nem nagyon látott más "jobb" példát, mert nem volt ezer tv, rádió csatorna, újság, telefon, az internetről meg ne is beszéljünk... külföldre nem igazán mehettek és ha igen max.ide a közelbe és max. 150 $-os évi kerettel..... szóval nem volt igénye, mert nem tudta mire legyen.....

meg nem is csak az, hogy a gyerek párjával is együtt kell élni.

de gyerek és szülő közt is korosztálybeli különbségek vannak. mert hiába az ő kicsi lánya vagy fia, hiába ő nevelte fel, attól még más az értékrendje, más a fontossági sorrendje, mint neki, egy idősebb embernek, és ebből rengeteg konfliktus adódhat.

tényleg jobb, ha távolról segít a szülő, és hagyja élni a fiatalokat. mert ők tudják, mit hogyan szeretnének, együtt kell felépíteniük az életüket. de ha a szülőkkel élnek, akkor korlátozva vannak az álmaik megvalósításában. esélyes, hogy "egyedül" fognak hibázni, de meg kell élniük, a saját hibájából rengeteget tud tanulni az ember.

Szerintem sem. Pl. Nővéreméken is látom, mennyivel másabbak mióta külön élnek. (Mondjuk náluk más gondok is voltak, de az egy más kérdés.) De a szüleink irányítani akarták őket. Mert ők ezen már átmentek, tudják milyen ez, majd ők megmondják a frankót, és nem hagyták, hogy maguktól jöjjenek rá a dolgokra. Illetve nem is biztos, hogy ami anno nekik bejött, az nem biztos, hogy ma is működik.

Szóval én csak nagyon az utolsó, végső esetben, mennék bele, amikor már tényleg nincs más választásom, csak akkor élnék a szüleimnél a saját (még nem létező) családommal. :)

Pláne , ha az én és a párom családját vesszük.

Mi már tuti nem lennénk együtt, ha az anyám itt élne...

Viszont én el tudnám képzelni, hogy a gyerekem családja és mi együtt lakjunk.