Válságban gyereket? Nem könnyű ebben a szituban...nektek mi a véleményetek erről? (beszélgetős fórum)

Nagyon sajnálom. Részvétem. És sok erőt Neked és örömöt a gyermekeidben!

Egészséget, boldogságot valóban nem, de hozzátehetünk mindkettőhöz nem is keveset a pénz által.... sajnos... de így van.

Na de mondd, hogy nincs igazam. Az első fele magánvélemény, de a második fele színtiszta igazság......

Nekem ez nem durva. Én nem élem meg traumának, vagy úgy, hogy lemaradok valamiről. Sőt!!! :) Nekünk így jó!

Nem mondtam, hogy azt beszélsz :-)

Valahol kiokosított egy gazdasági szakértő, mi a kiegyensúlyozott élet pénzügyileg: az ember a havi bevételeinek 4X10%-át tudja félretenni. Ebből menjen 10% a nyugdíjalapba, 10% váratlan kiadásokra (mosógép tönkremegy pl.), 10% a rövid távú spórolás, pl. nyaralás és 10% a hosszú távú spórolásba, pl. autóvásárlásba vagy lakásfelújításra.

Ez persze manapság millióknak elérhetetlen, sajnos, és ez nagy baj. Viszont az is tuti, hogy egy ilyen anyagi helyzetet kevés válság tudna tönkretenni :-)

És gondoljatok bele, még ők sem élnek luxusban.

Hát sajnos ez van , egyik hónapban van munka a másikban nincs:(

Lehet én se lennék ilyen nyugodt kismama, ha munkába kéne járnom... a könyvelés elég idegbeteg munka:(

Tudod, ezen a magamtól vonom el-dolgon sokat gondolkodtam már.

Nyilván minden szülő így tenne, ha megszorulna, de: a gyereknek joga van a minél tovább élő, minél egészségesebb szüleihez. Aztán meg a nélkülözéstől ledőlnek a lábukról (hány ilyet láttunk már, persze, Cippora, nem rád utalok) és a gyerek nyakába szakad a gondozásuk idő előtt.

Ezért hurcolom a szülőket is minden évben kivizsgálásokra, amiért morognak, morognak, de jól esik nekik, látom :-) Csak nehogy bajuk legyen, ez a fontos :-)

Na ugye, hogy nem beszélek én hülyeségeket?! :)

Pl nekem jelenleg az is "luxus" lenne, ha lenne munkám, és a páromnak is. És végre összeköltözhetnénk.

Aztán meg majd meglátjuk hogy alakul. Ha lesz megtakarításunk, ha nem, a gyerek akkor jöhet majd, amikor csak akar. Valahogy majd csak felneveljük.

Semmi nincs ezen a földön, amiért érdemes lenne egy lelket iderakni. . . . . Meg kéne már érteni az embereknek, hogy túl sokan vagyunk.

Konkrétan ezt tartom durvának:(( Ez olyan szomorú,hogy így beszélsz:(

Ha arra vártam volna,hogy pénzügyileg stabilak legyünk,akkor sose szülök :) Mikor terveztük a babát,még minden rendben volt.Már 2 hónapos terhes voltam,mikor a páromnak megszűnt a munkahelye.Ennyit az anyagi biztonságról...Aztán mégis talált másikat (Kelet-mo-n,és ez nagy szó errefelé) megszületett a lányunk,és élünk boldogan :) nem vagyunk gazdagok,de megvagyunk,és nem panaszkodok.

Hitelmentes ház van,manapság ez az érték,szerintem a legnagyobb!

Nekem nem lesz hova visszamennem dolgozni,de azt is megoldjuk.Fiatalok vagyunk,erősek,és nem félünk a munkától...síránkozhatnék,hogy inkább nem szülök,mert nincs több százezrem félretéve (nincs is) de attól boldogabb leszek?És igenis,inkább elvonnám magamtól a dolgokat,hogy a gyerekemnek jusson,és szó,panaszkodás nélkül.Aki nem így tenne,az tényleg ne szüljön!

Ha így fogjuk fel, akkor igazad van.

De szeretném hinni, hogy ez azért nem így van.

Nem a szó szoros értelében luxus!

Gondolj csak bele, a mai világban lassan már az is luxusnak számít, ha valaki nem a létminimumon él, és nincs 1 vagy több hitele.

de nem is halsz bele ha nem mész...szóval valld be, hogy dúskáltok:)

trinidadra meg menjen a hóhér:D

Én is boldog vagyok, szeretetben élünk, álmaink házában :-)

De ennek semmi köze a luxushoz. Nem tudnék holnap elutazni Trinidadra, ha eszembe jutna ;-)

hiába a vágy az élet megrontója...

nincsenek extra bútoraink, sőt alig van,mert én sose szerettem a zsúfolt lakásokat..de én boldog vagyok.

Persze vágyhatnék mindenfélére, de az kinek jó.Inkább hálás vagyok azért ,amink van.

Mindenki másra vágyik és mindenkit más tesz boldoggá, kiegyensúlyozottá.

Az már a boldogság egy foka, hogy felismered: mi az, amire vágysz.

Respect.

Én is remélem! Sok sikert!

Bár, azért mosolygok ezen az önző dolgon. Mert én csak a közvélemény szerint vagyok az, magam szerint nem.

Engem az blokkolt anno, hogy semmiképp nem akartam panelba szülni, egy éve vagyunk kertes házba, és annyira nem számítottam a babára hogy már elmúltam 12 hetes mikor először látott orvos.

A kertes ház feloldotta a blokkot:)

Értelek. Szerintem az a jó, ha lehet menni szerető családtagokhoz a gyereknek meg világot is lehet látnia szülőkkel. Az is fontos dolog, szélesíti a látókört, ráadásul közös dolog a szülőkkel.

Luxusban? Ki él manapság luxusban? Én nem ismerek luxuséletű embereket :-)

Ha elmondod mit tartasz durvának szívesen válaszolok.

Maximálisan boldog vagyok és elégedett. Nekem mindenem megvan ahhoz, hogy tökéletes életem legyen, és nekem személy szerint ehhez nem kell gyerek.