SOHA TÖBBÉ - az internetes társkeresés és én (beszélgetős fórum)

főként szórakoztató cikket szerettem volna írni, semmi "véresen komoly", a legtöbben értették is...

nincs kérdésem...

Sajnálom, ha nem érdekel más jó szándékú véleménye.

Akkor mit szeretnél?

Konkrétan.

Tedd fel a kérdésed!

Szívesen válaszolok, ha érdekel.

a "kéretlen kioktatók" részt Rólad és a hasonlókról írtam...bocs, nem olvastam végig, kinek lenne hozzá kedve? :)

sajnállak...

Hűűű, ennél lemondóbb cikket!

Azért mert találkoztál pár fapofával, sumákkal, általánosítasz?

Ha csak egy ember van, aki feléd hajolna, már azt is elijeszted ezzel a lemondó stílussal.:D

A mai nap is szép volt, és a holnapi is az lesz.

Te felébredsz..., és egy újabb nap, újabb gondolatok, újabb lehetőség...

Hát...nem is tudom, hol kezdjem. Van egy olyan Lao-ce mondás, hogy "ki másokat ismer okos, ki önmagát ismeri bölcs, ki másokat legyőz erős, ki önmagát legyőzi hős."

Na ez utóbbi kellene neked. Önmagadat legyőznöd, mert ez a szörnyen ragadós, nyúlós írás, aminek, midőn a végére értem, már azt hittem az egód és az önajnározásod lefolyik a képernyőről, rávilágít arra, miért olyanok a mostani társkeresők, amilyenek.

Mert mindenki jobbat akar, mint amit megkaphat. Mindenki az elérhetetlent akarja a legjobbat, mert az neki jár. Hát nem jár. Ez a szomorú igazság.

Sokféle ember jár társkeresőre a nők köréből: a kvázi call-girl, akinek nincs mersze nyíltan felvállalni, hogy ő valójában "prosti", vagy egyszerűen álcázni akarja magát, vagy sokallja a díjat, amit egy ilyen lapnál a hirdetésért fizetni kellene és a társkeresés álcája alatt szédíti a jónépet, vagy legalábbis azt, aki vevő erre. Aztán ott van a fiatal, csak éppen egy kicsit jól kinéző tucatpofival rendelkező kiscsaj, aki amiért tudja, hogy kétszer kettő néha öt, már intelligensnek hiszi magát és olyan elvárásokkal felvértezve megy a társkeresőre, hogy egy filmsztár is elszégyellné magát, ha ilyesmit kéne felvállalnia. A 30-as majdnem megélhetési bűnöző hölgyek, akik már pontosan tudják, mit akarnak és rögtön sutba dobják "elváráson alapuló elveiket", mihelyst feltűnik az (akár) pocakos lovag is egy Jaguárban.

S végül a pallettát szinesítendő....ott vannak a kapuzárás előtt álló szépasszonyok pár válással a hátuk mögött és gyerekekkel, akik már felnőttek, néha vagyonnal a bankszámlájukon. Közös bennük, hogy mind sportos, fiatalos férfit akarnak maguknak, mint Te, kedves cikkíró.

Sportos és fiatalos, értsd: legyen 25-35 között (alább azért nem illik menni egy ötven körüli nőnek, aki 38-nak hazudja magát, mert azért fordított pedofília is van a világon és mégsem jó, ha a "szeretett" párunkkal andalogva a folyóparton, az arra lófráló szemlélők anya-fia kapcsolatot vélnek felfedezni), 190 feletti, még akkor is, ha az érintett hölgy 160, kockahas kötelező és főként legyen problémamentes az élete, lévén egy ennyi idős nő az ágyban akarja bizonyítani önmagának és egójának, hogy azért még ő is ér nőként valamit és nem ér rá egy fiatal férfit, vagy fiúcskát pátyolgatni. Hogyisne, akkor örökbefogadna egyet.....

Bár, ez utóbbi kritérium a kor előrehaladtával egyre kevésbé lesz fontos, mivel csak legyen valaki, aki kellőképpen fiatal és megfogja a nő öregedő, kissé már ráncosodó kezét. Na igen,a kéz mindent elárul, azt nem lehet plasztikázni...

Ha egy jól kinéző 40 körüli férfi letagad öt évet és a nő megtuzdja, el van ájulva. Te 48-nak mondod magad, lehet 50 felett vagy és 38-nak hazudod a korodat, hogy a keresőkben előrébb légy és kidobjon még a harmincasok között valahol, s ne kerülj be az öregedő nyugdíjasok klubjába. A szomorú hír az, hogy a fériak később öregszenek, a nők sokkal hamarabb. Hacsak nem kötöttél százezreket magadra, az első TALÁLKA ALATT kijön a hazugságod. Te vársz őszinteséget, amikor te is hazugsággal indítasz?

Ja persze, ha nem ezt tennéd, esélyed sem lenne egy fiatal pasast kihalászni. Mert ugye a te korodbeliek mind elhízottak, ostobák, ocsmányak és nem a te szintedet képviselik. Itt érhető tetten, hogy képtelen vagy letörni az egodat és megérteni, hogy KÖZÉPKORÚ LETTÉL.

Nincs ebben semmi szégyellnivaló, csak sajnos, ahogyan az IGÉNYEIDET előadod, az arcpirítóan alpári, s úgy gondolsz magadra, mintha még 20-as éveidben lennél. Ráadásul még képmutató is vagy (a legtöbb nő az, úgyhogy ebben legalább beálltál a sorba), mert nem válallod fel, hogy egy jó karban lévő 40-es évei végén járó nő vagy, aki így keres társat, hanem saját magadnak is hazudsz, aztán ezzel a hazugsággal mentegeted magad, hogy hát te nem találtál senkit, mert a férfiakban volt a hiba.

Aztán persze előkerülnek az évezredes sztereotípiák, hogy a férfiak csak a Sportgézát olvassák, azt is havonta egyszer. Elképzelem a szituációt, odamegy a kissé megtestesedett, de még jó karban lévő 45 éves férfi entellektüell a randira és rögtön Sartre filozófiájával, az egzisztencialista irodalommal és Spengler Nyugatról vallott elképzeléseivel kezdene untatni. Akkor az volna a baj, hogy túlzottan intelligens, de hát a szikra....

Na itt álljunk meg. Vallom, hogy valaki eléri a 70 évet, mégis hülyén hal meg. Te elérted majdnem az ötvenet (hacsak nem túllépted) és még mindig ezzel az ócska r*banc szöveggel traktálod magad és a környezetedet? (A cikk végére azt hittem megszólalnak a fanfárok és egy animált gif banneren beúszik a képbe, hogy a "külső megfog, a belső megtart, a jó szex hozzáláncol" szöveg is.) Nem létezik "szikra", legfeljebb az öngyújtóban, ezt azok a nők találták ki, akiknek valamiért nem tetszik a férfi háttere és kénytelenek megindokolni, miért adják ki az útját. (Érdekes, hogy aztán ezeket a magukat orvosi estig ajnározó nőket látjuk egy előnytelen külsejű vagy nagyon is átlagos "úriember" oldalán, aki viszont mindenben megfelel a társadalmi elvárásoknak, hogy eltartson egy kvázi "megélhetési bűnözőt".)

Napestig lehetne ragozni, hogy mi a hiba a rendszeredben, de mit szépítsük: te magad vagy a hiba. Gondolkodtam, mit írhatnék jó tanácsként, mert soraimat nem a megalázás szándéka vezette (nem mintha te nem aláztad volna meg a korban hozzád illő férfiakat), de nem tudok mit mondani. Adassék bölcsesség.

Hello, én a férjemet társkeresőn ismertem meg, igaz épp már törölni akartam magam arról az oldalról kb 8 hónap volt, de nem egészen 1 év. Már szinte feladtam,hogy valaha találok egy normális srácot, és akkor jött ő. Úgy mentem oda az első randira,hogy minden mindegy alapon, nem készültem rá, nem érdekelt, gondoltam,hogy élőben ő is egy gyökszi, de azért meg akartam nézni, annyira voltam kíváncsi:)) Az első randi még semmilyen nem volt, dumáltunk, lazán,.. és azóta már eltelt 8 év :DDD

Jaj, találkoztam pár kreténnel, szerencsére egyik sem volt pszichopata :DD

Amúgy nemcsak férjet kaptam online, hanem barátnőt is, haverokat is :) Sőt, több barátunk is neten ismerte meg jelenlegi párját, nejét,férjét.

Szerintem aki alapvetően könnyen barátkozik, annak online sem nehéz ismerkedni. Ha valakivel személyesen ismerkedünk meg, arról is kiderülhet,hogy elmebeteg, idióta..neten legalább lehet szűrni valamennyire.. Azokat nem tudom megérteni, akik másnak adják ki magukat, ha az illetőnek komoly ismerkedési szándékai vannak, akkor úgyis bukta van, ha meg brahiból, akkor meg hamar lekopnak. Persze hallottam durva eseteket is, amikor a fickó erőszakoskodott, meg meglopta..stb..

Ne add fel!Nekem is bejött.:)Twoo-n ismertem meg a páromat,akkor amikor már elegem lett az egész társkeresősdi játékből...írsz,írnak..ugyan azt a szöveget megírod 123.-szor..itt élek..dolgozom..kit keresek....levelezgetés csetelés,aztán kiderül csak a szexre hajt..nős...albérletet keres ingyen....de az ingyen numera se rossz hozzá..munkája nincs..és sorolhatnám....Találkozás..meg se ismered..10 évvel ezelőtti a kép..azóta elhízott,vagy ha nem akkor bunkó..és stb...stb....

Én is eljutottam addig most belépek és törlöm magam...nos ez a twoo-n nem egyszerű kattintottam már mindenhová és nem bírkóztam meg vele..talán a sors akarta így,de véletlenül a társkereső fényképek közé keveredtem..és megláttam a párom...annyira idétlen kisfiús képe volt fent..(mint kiderült beállította a fényképezőt és odarohant le tudja fényképezni magát)annyira édes volt gondoltam megnézem magamnak..Megnéztem..és gondolkodtam...nem akarok megint levelezgetni...csetelgetni..de ez a pasi naaagyooon bejön...írtam neki ennyit -Szia!Egy mosoly jellel..gondoltam..ha akar válaszol ha nem hát nem....ki is léptem..és nem is foglalkoztam az egésszel..na nem húzom..nem sokára írt..kb 15-20 mondatot váltottunk és megírtam neki,én nem szeretnék órákat vele csetelni,levelezni..nekem erre nincs időm..találkozzunk..és ott meglátjuk..

Forróság volt kegyetlenül mikor június 20.-án találkoztunk.A megbeszélt helyre korábban érkeztem,és bemenekültem a Plázába mivel ott van légkondi(meg egyébként se én várjak rá.. onnan rá lehetett látni a megbeszélt helyre..)közben bambultam ki a fejemből és agyaltam,ha meglátom ,hogy vár rám akkor menjek..Csak nem terveztem be ő még bejön a Plázába pisilni..mert Ő is korábban érkezett..én ott álltam..és nézegettem ide oda..és egyszer csak megláttam..s belesajdult a szívem..úristen..ez a pasi..nem lehet ő ..de ha mégis..akkor elvesztem..

Persze ő is elmesélte x idő múlva , rögtön felismert és első gondolata az volt Ő kell nekem..nos azóta eltelt 4 hónap.és egyre inkább szeretjük egymást..Fiaim szeretik,ő fia kedvel engem..szülei egyenesen imádnak..mert sosem látták még ilyen boldognak a párom..

Nem tudok mást tanácsolni nem szabad feladni..Csak nézzetek be az adatlapomra..két boldog ember képét láthatjátok ott.:)

Szerintem akkor van baj, ha túl komolyan veszi az ember. Nekem 2 éves kapcsolatom lett a netről, és sok új, érdekes embert ismertem meg, akikkel amúgy sosem taliztam volna. Igen, voltak vicces randik is, de azokkal utána mindig jól elszórakoztattam a barátnőimet :) Az tuti, h lesz mit mesélni az unokáknak:)

Vannak komolytalan emberek, de egy kis tapasztalat után hamar ki lehet szűrni őket. Csak nem szabad túl hamar feladni.

Most már ténylegnekem is meg kell néznem. Biztosan egyről beszélünk. "Személyiség teszt" alatt (az adatlap/személyes adatok tré lenne):

Az alábbiak közül MI JELLEMZI az Ön családi állapotát?

Nőtlen / hajadon vagyok, még nem voltam házas

Elvált vagyok

Házas vagyok, de nem élünk együtt

Özvegy vagyok

Jellemzően házas vagyok, de néha inkább nem. Vagy jellemzően hajadon vagyok, de ha béna pasik zargatnak inkább házas :D

Csak egy rövid megjegyzés:

köszönöm a pozitív hozzászólásaitokat, aranyosak vagytok egytől egyig, persze kicsit sarkított a cikkem, de az alap teljesen igaz.

Tudom, hogy kevés volt két hónap, mégis úgy érzem, ez nem az én utam, ezért szálltam ki, sőt, kezdetben sem éreztem úgy, hogy jó ötlet, csak rábeszéltek, miért ne-alapon próbáltam ki. Valószínű, hogy ez is a kudarc oka:)

Nem, nem fogom még egyszer kipróbálni, a pozitív tapasztalataitok ellenére sem, ha egyszer nem az én utam akkor nem az és ennyi:))

Egyébként nem érzem magam magányosnak, teljes az életem, persze jó lenne egy társ, de nem mindenáron; rossz kapcsolatból kijutott, rossz házasságból is, tudom, mi nem kell még egyszer.

Szerencsére boldog kapcsolat is volt, sajnos nem tartott örökké...van ez így, jobb házaknál is megesik:)))

Örülök, ha jól szórakoztatok olvasás közben, végülis ez volt a cél:))

Ebben szerintem nincs igazad. Idővel szűkül az a tér, ahol megfordulnak korunkbeliek, és annak a kevésnek is jórésze foglalt.

Szerintem nincs semmi baj a netes ismerkedéssel, csak helyén kell kezelni, és pl. nem úgy tekinteni rá (ahogy már más is írta), mintha egy megrendelőlapot töltöttünk volna ki, ami után záros időre meg kell jönnie a csomagnak.

sziasztok!

én csak mellette tudok nyilatkozni..lassan 8 éve ismerkedtem meg a kedvesemmel az egyik ilyen oldalon..lassan 3 éve vagyunk házasok...és minden rendben!

persze,nekem is volt csalódás ottani ismeretséggel...de a végeredmény számít!:)

Ahogy leírtad magad, elég "dekoratív" és intelligens csajszi vagy, nem értem, miért gondolod, hogy a netet meg kellett próbálnod mint társkereső?

Bár igaz, hogy csalódni az életben is lehet, de eleve megfordulsz egy csomó helyen, ahol összetalálkozhatsz te valakivel, aki hozzád hasonló érdeklődésű is, nem egy régi netes fotóját kell a valósággal összehasonlítani, rögtön tudhatod, hogy szimpi neked vagy sem:)

Egyáltalán, mire volt jó ez az egész? Szerintem az élet elénk hozza azt, akivel dolgunk van, régen nem volt net, mégis egymáshoz tudtak keveredni azok, akiknek össze kellett találkozniuk, bízz ebben te is!

Amúgy meg jó testű, fiatalos pasi kell? Nézz körül ott, ahol edzel! Ha nincs pasi, válts termet! Intellektuálokra buksz? Menj el könyvtárba (és válassz egy kigyúrt könyvmolyt:DDD), stb.stb. Szerintem ezeregy módja van, és instant az ismerkedés, az igen vagy a nem, látod, hogy valójában mennyi idős, hogy valójában úgy néz ki, ahogy neked tetszik (és van-e foga...)egyáltalán, hogy van-e dolgod vele, nem??:)

Amúgy a cikken én is sokat nevettem:D

Sziasztok.

Szerintem nem rossz oldalak azok, DE nem szabad komolyan venni valakit ameddig nem érzed hogy társadnak tudd tekinteni a másik félt, és megtudj benne bízni teljes mértékben!

Én páromat a l.ve.hu oldalon ismertem meg 2 éve. Már kezdtem teljesen feladni a dolgot, törölni is akartam magam. Egyszer keresgélve lettem rá figyelmes. Irtam neki, visszaírt, s mivel 20km-re lakunk egymástól rá 2 napra taliztunk is. Bármennyire hideg volt, majd 2 órát sétáltunk akkor. Utána én mentem el hozzájuk, megismertem anyukáját, aki szerencsére elsőre elfogadott, azóta is jó vele a kapcsolatom aminek szívből örülök. Nagy bajba voltam mert bizonytalan voltam; bennem volt a mi lesz ha... kérdés. Hát adtam a dolognak egy esélyt, és nem bántam meg! Nagyon lelkiismeretes emberke, és jó a tudat hogy szívből szeret és szerethetem őt. A bátyja akadékoskodott volna egyszer és elkezdett engem ba..ogatni a megjegyzéseivel, de kiállt mellettem, tudta is hogy nincs igaza a tesójának, nem foglalkozott vele. Szerencsére nem is hallgat az anyukájára sem.

Most a közös lakást és bébit tervezzük, de első a lakás és úgy a bébi. Vagy ki tudja ;-)

Én is cáfolnék, bár tény, hogy nem egyszerű. Bár még mindig sokkal egyszerűbb, mint a való életben (legalábbis nekem). Rengeteg 30-as ismerősöm van, aki így találta meg a párját, de most elgondolkoztam rajtad és 48 éves valahogy egy sem ugrik be (legalábbis nőben).

Szerintem az nagyon jó, hogy ennyien írtak neked, volt miből szelektálni, bár a 3 hónap édeskevés. Akiről az elején látod, hogy nem felel meg, azzal nem kell találkozni, levelezésbe bonyolódni, ennyi. Csak szimplán meg kell várni azt az egyet, aki megfelel, ha esetleg kompromisszumok árán is. Én jópár normális embert ismertem meg, pedig csupán egy vidéki városon belül válogattam és nekem is kitétel volt, hogy ne legyen túlsúly, sőt én az izomagyú, "sportosnak" nevezett egyéneket is kizártam (úgysem vagyok az esetük), sőt az összes dohányost:-) Legtöbbükkel baráti kapcsolatban maradtam, voltak, akikkel évekig, persze miután ki-ki társra talált, lazultak a barátságok.

Tény, hogy ez régebben volt, nem tudom, manapság milyen a felhozatal, pláne korban hozzánk illő pasikból. Lehet, hogy be is regisztrálok egyre nosztalgiából:-)

Ez nagyon szép, ahogy leírtad. De ha tovább gondoljuk a dolgot és mondjuk lesz egy kicsi is a családban, aki miatt te már nem tudsz a hobbidra annyi időt szánni, amennyit szeretnél. Viszont a párod továbbra is ragaszkodik a megszokott saját időhöz, akkor mégiscsak azt fogod érezni, hogy ő "túl sokat" foglalkozik a saját hobbijával. Nem?

Szóval idejekorán nem szabad ítéletet mondani.