Nem lehet, hogy jobban jár az aki marad a magánnyugdíjpénztárban? (beszélgetős fórum)

továbbra is várom a FEKETELISTÁVAL kapcsolatos véleményeket, főleg olyanoktól, akik nem csak gondolnak, hanem esetleg tudnak, sejtenek, hallottak valamit ezzel kapcsolatban, esetleg akik maguk is kormánymegbízottak :-D

az eddigi véleményeket pedig köszönöm

Hát ez nagyon durva lenne. Én nem hiszek az összesküvés elméletekben.

Ezt csak Te tudod eldönteni.

Mindenestre nem irigyellek:-(

itt most nem rólam van szó.

az egyik kolléganőm, két nagy gyerekét egyedül nevelő, jól kereső, iszonyú nagy hitelt maga előtt görgető fideszes ma gondolta meg magát, hogy mégsem mer maradni. azt mondja, már kész a szoftver, csak egy kattintás, és kunkorodik ki a nyomtatóból az állami szektorban dolgozó mnyp-ban maradók (fekete)listája.

de ehhez még központi szoftver se kell, a munkahelyén mindenki saját maga jelenti fel, ja, bocs, be :-) magát, mert egy példányt ott is le kell adni a nyilatkozatból. csak kér a kormánymegbízott egy listát a munkaügyistől a nyilatkozattevőkről, és föléírja címnek, hogy az azonnal, indoklás nélkül kirúgandók listája.

vagy szerintetek ez elképzelhetetlen? nem lenne fair? vagy jogosulatlan adatkezelés?

Nem bízol? :) Mióta? Eddig azt hittem, optimista vagy.

Nem, szerintem nem érhet hátrány emiatt, ennek munkaköri hozadéka nem lehet. Mondjuk ez idáig eszembe sem jutott... te tudhatsz valamit :)

sziasztok!

a témával kapcsolatban kérem a véleményeteket, mert tanácstalan vagyok.

a közszférában dolgozom, és jól érzem magam a munkahelyemen, és nem bánnám, ha maradhatnék még jó sokáig. a kérdésem: ha maradok a magánnyugdíjpénztárban, szerintetek érhet-e emiatt hátrányos megkülönböztetés, elbocsátás stb.

tehát szerintetek lesz-e a közszférában FEKETELISTA a mnyp-ban maradóknak?

egyébként maradni szeretnék a magánban, nem politikai állásfoglalásként, hanem mert nem bízom abban, hogy megérem a nyugdíjkorhatárt, tehát a várható nyugdíj nem izgat, sokkal inkább az örökölhetőség.

de ha elvesztem a munkámat, és több évre munkanélküli leszek, akkor ugyanúgy nincs megtakarításom, az öröklési kilátások is romlanak.

Teljesen korrekt. Így gondolom nagyjából én is. És több lábon kell állni ez biztos.

Köszi ezt még nem olvastam egyébként.

Mindenkinek szép estét!

Ezt is érdemes átfutni:

[link]

Ez érdekes:

[link]

Én megyek az államiba, mert három gyerek mellett a gyes, gyed és anyasági miatt nagy megtakarításaim nincsenek, és habár mielőtt babát vállaltunk vezető beosztásban dolgoztam, viszonylag jó fizetéssel, arra nem számítok, hogy majd pár év múlva bárki is kapkodna egy három gyerekes anyuka után a munkaerő piacon, sajnos.

A férjem marad a magánba, ő az átlag felett keres, de csak egy kicsivel és önkéntese is van, amit a cég kiegészít, így neki jelenlegi álláspontunk szerint ez éri meg. No meg, ami neki egy fő szempont, soha ne legyen rá szükségünk, de a magánban a megtakarításai örökölhetőek, ez sem utolsó szempont, mert hol van még a nyugdíj, és ki tudja, hogy megérjük-e..

A nyugdíjjal kapcsolatban pedig úgy gondolom, hogy pár év és szerintem meghúznak egy nyugdíjhatárt, egy bruttó nyugdíjat, ami felett már nem fizetnek, mert nem is lesz miből.

Apukám 57 éves, két éve munkanélküli, asztalos a szakmája, alkalmi munkákból él. Képtelenség ennyi idősen elhelyezkedni, sajnos.. Akkor mi mire számítsunk??

Anyukám pedig a napokban adta be a kérelmet, mert ő már több, mint 40 éve dolgozik, az ügyintézők mondták neki, és mástól is hallottam, hogy rengeteg nyugdíjazási kérelem érkezett, nem számoltak ennyivel..

Hát én arra nagyon kíváncsi leszek, hogy hogy fog kinézni valaki 72-74 éves dolgozni. Most bármilyen szakmát felsorolhatnék. Az irodistától kezdve a péken át a bolti eladóig, s a gyári szalagmunkásig. Gondolom azért a rendőr meg 45 évesen röhög a markában, hogy elmehet nyugdíjba. Semmivel sem külömb, mint 65-70 évesen dolgozni, bármit is.

A sok korkedvezményt kellene megszűntetni, meg az ál rokikat, persze most is csak milyen eseteket látni a tv-be? Végtaghiányosoktól elveszik a nyugdíjat, mer tud ő dolgozni.

És arra is kíváncsi vagyok, hogy ki fog alkalmazni 60-65 év felett valakit, olyant már nem is merek mondani hogy 70 éves dolgozót????

Igen:-)

Annyi mindig legyen, amennyi kell:-)))

Meg legyünk optimisták, azért még sok idő van a nyugdíjig:-)))

Még nyerhetünk is:-))))

Nekem is. De az államit elvesztettem. Kettőből is megoldom:-)))

Én továbbra is bízok magamban. Remélem jól alakul majd a dolog:-)))

Nekem teljesen megfelelt volna, ha kiállnak és azt mondják: nincs pénz, 3 évig elvesszük a pénzeteket, hogy rendet tudjunk tenni. Oké, semmi probléma, nekem is nyugdíjasok a szüleim, értem a másik oldalt is. De aztán hirtelen egy hónap is alig maradt a döntésre, ráadásul teljesen más lett az elképzekés, plusz igen erős lett a nyomás (elveszik az eddigi szilgálati időmet pl).

Így már nem tetszik a dolog annyira. Ez van:-(((

Egyébként az is megfontolandó még, hogy például mekkora hitellel vagyunk terhelve. Mert akik lakás-, kocsi stb tartozást fizetnek még évtizedekig esetleg azért másként kell, hgy mérlegeljenek, mint akik mondjuk 40 év körüliek, de semmilyen hitelük nincs. Ők egész más dimenziókban gondolhatják át ezt a kérdést is. Mert ők tudnak félretenni más forrásokból is.

Igen, az nekem is van.

Remélem a 3-ból együtt azért valami lesz velem.

Főleg, ahogy Neked is még önkéntes tagságuk is van.

Együtt a kettő már nagyon jó lehet.

Akinek meg nincs annak marad az állam biztonsága.

Veled szintén egyetértek.

Azt már nem is akarom firtatni, hogy az OTP mnyp-nek legnagyobb a taglétszáma és ki is a vezére az OTP-nek? És kinek a feleségével jótékonykodik folyamatosan? Vagy ő nem lop csak mások? Hagyjuk ezt. Én megnéztem a saját hozamomat és a tőkémet, lopásnak nyomát nem látom.

Ezen a vonalon értelmes vitát nem is lehet folytatni.

Nikkei jól írta és én így gondolom szintén: teljesen egyedi, hogy kinek mi jobb választás (jelenleg): több milliót senki nem hagy bent.

És 38000 ember tegnap délutánig szintén így döntött.

Vizont pár százezerrel biztonságosabb az állami vonal.

Teljesen egyetértek. Csak info miatt másoltam be a cikkeket:-)Hogy lássuk mindkét oldalt.

Én maradtam a mnyp-nál.

Tulajdonképpen ha megszűnnek a mnyp-ak, akkor is ugyanott fogok járni, ahol most. Elveszik a pénzem.

Ha most átlépek az államiba, akkor teljes egyenlegemből kapok 100-200 ezerig terjedő összeget jobb esetben. Ezért adjak oda milliókat?

Lehet, hogy nagyon sarkosan nézem a dolgokat, de ha egyetlen pénztár marad fenn erre a 30 ezer emberre, aki marad, a pénz akkor is az enyém.

Elherdálni pedig az állam is el tudja, el is fogja. Nem csak a pénztárvezetőknek kell Audi, hanem az állami muftiknak is. Ezt is megtapasztaltuk már.

Bocsi, ez kicsit hosszú lett :)

Jó éjt!

ha hosszútávon akar valaki gondolkodni, akkor nem sok választása van: amennyiben jelentős összeg gyűlt össze a magán számláján, maradni kell!ha csak pár 100 ezer, max 1 milliója van, akkor vissza kell lépni, és várni a csodát, hogy 20-25 év múlva az állami ígérvény ér-e valamit még...személyes véleményem szerint semmit, és ezt a demográfiai folyamatok támasztják alá.

aki pedig arra számít, hogy az állam úgy is fizet majd nyugdíjat, annak rossz hírem van: nem lesz miből..jelenleg kb 100 aktívra jut 38 nyugdíjas, ez 2030-ra kb 80, 2050-re több, mint 100 lesz, és a rendszer most is deficites.egy megoldás van csupán: a nyugdíjkorhatárt felemelni az átlagéletkor értékére (kb 72-74 év)...

1998-óta kétfajta nyugdíjrendszer van érvényben. A hagyományos állami rendszerben elküldik az államnak a bruttó fizetésünk 32%-át, amiből kifizetik a mostani nyugdíjasok nyugdíját.

Aki középkorú volt az választhatott, de aki fiatalabb volt annak kötelezően a másik rendszert kellett választania. Itt csak a 32% háromnegyedét utalták az államnak és a maradék 8%-ot egy szabadon választott üzleti alapon működő magánnyugdíjpénztárba került. Itt ezt befektették és igyekeztek (mérsékelt sikerrel) növelni. Nyugdíjba vonulásunkkor a nyugdíjunk háromnegyedét az államtól kapjuk, negyedét pedig életjáradékként a magán nyugdíjpénztárból – a saját összegyűlt tőkénkből.

A második rendszerrel több probléma adódott egyrészt a résztvevők, másrészt az állam részéről.

* A magán nyugdíjpénztári hozamok rendkívül csekélyek lettek és a pénztáraknak csak egy része tudta azt a minimális elvárást is teljesíteni, hogy reálértékben (az inflációt is figyelembe véve) megtartsa a pénzünk az eredeti értékét – és akkor a hozamokról ne is beszéljünk. A nyugdíjkerekasztal számításai folyamatosan azt mutatták, hogy a nyugdíjpénztárban lévők nyugdíja kevesebb lesz, mint akik annak idején a csak állami rendszert választották.

* Mivel a befizetések negyede az állam helyett a biztosítókhoz folyt, az államnak nem futotta jelenlegi nyugdíjak kifizetésére – ezért kénytelen volt erején felül eladósodni.

* Az Európai Unió a nyugdíjpénztárakba befizetett pénzeket nem ismerte el a költségvetés részeként.

* Az Európai Unió szakértői kihozták a Zöld Könyvet, ami az Unió jövőbeli nyugdíjproblémáival foglalkozott. És ahogy kiváló kollégám dr. Farkas András fogalmazta a Figyelőben: "Az Európa Bizottság tudtunkra adta, nem hullajt majd krokodilkönnyeket, ha egyes tagállamok a Zöld Könyvet lóbálva huszáros rohammal visszaállamosítják a magánnyugdíjalapokat."

Mindezek után a kormány úgy gondolta, hogy (gyakorlatilag) felszámolja a magán nyugdíjpénztári rendszert. Ezért aki külön nem nyilatkozik, az automatikusan visszakerül a teljesen állami rendszerbe. Aki mégis ragaszkodik a magánnal kombinált rendszerhez, annak külön, személyesen és sok irattal felszerelkezve nyilatkoznia kell.

És most jön a feketeleves. Aki meg akar maradni a magán rendszerben, az innentől kezdve nem szerez további nyugdíjjogosultságba beszámítható éveket. (Ezt sokan zsarolásnak tekintik.)

Megjegyzem ezzel egyidejűleg a korábbi nyugdíjjárulék nevét megváltoztatták és mostantól (nagyon helyesen) nyugdíjadónak hívják. Senki se gondolja, hogy magának gyűjt belőle járulékra valót, ezt elvonják, és ebből fizetnek nyugdíjat a mostani nyugdíjasoknak.

Ezek tükrében nézzük meg, kinek érdemes maradni – merthogy, ha nem csinálunk semmit, akkor automatikusan visszakerülünk az állami rendszerbe.

Első látásra két olyan kisebb csoport van, akinek érdemes maradni.

1. Aki már most megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati éveket, és nagyon sok pénz van a nyugdíjkasszájában (becsléseim szerint minimum 5 millió kell), és nagyon jó pénztáruk volt. Csak egyszerűen ilyenek nem nagyon vannak, hiszen akik ilyen helyzetben vannak, azok még nem választhatták a magán rendszert.

2. Akik nagyon fiatalok és nagyon sok pénz van a kasszájukban és könnyű szívvel legyintenek az állami nyugdíjra. Ugyanis ha erősen 1970 után születtek, akkor a második nagy demográfiai hullámon túl mehetnek csak nyugdíjba. Számukra szinte kizárt, hogy az uniós Zöld Könyvben felemlegetett európai alapnyugdíjon (várhat értéke 200 euró) felül bármit is kapjanak. Az meg remélhetőleg Uniós állampolgársági alapon fog járni. Ha ezen kívül bármit félrerakhatnak, az csak jól jön.

Csakhogy, el kell gondolkozni a következőkön: lesz-e egyáltalán még bármilyen magánnyugdíjpénztár? Várhatóan nagyon kevesen maradnak a magánrendszerben. Érdemes lesz ilyen kevés embernek főzni? Hogyan fogják kitermelni a pénztárvezető Audijának az árát? És az új rendelkezések a pénztárak elszámolható költségeit drasztikusan csökkentették – érdemes lesz egyáltalán pénztárat üzemeltetnie bárkinek? Nehogy aztán a végén kiderüljön, hogy két szék közt a pad alá esünk.

(tothandras.hu)

Megnézném azt az embert ,akinek ennyi pénze összejön a manyupban....

egy ismerősömnek másfél millió jött össze 12 év alatt, 3 év gyessel. Még csak minimálbéres sem volt.

lehet számolni, hogy még 30 évig fizeti, mennyit fog megkapni.

Na jó már tényleg az utolsó:-)))

[link]

Jó éjt mindenkinek!

Még 2 cikk, két különböző véleménnyel:

[link]

[link]

Mai:(az atv.hu-n jelent meg)

A szakértők szerint hosszútávon érdemes gondolkozni.

Mintegy 110 ezer forint: ennyi lehet a reálhozama annak, aki átlagbért keres és 1998-óta tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak. Ezt az összeget kaphatják meg azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjpénztárba, nem a teljes, több százezres, vagy akár milliós hozamot. A reálhozam ennek átlagosan csak a mintegy 15 százaléka.

Eddig egyébként több mint 31 ezren, egyes információk szerint már 38 ezren döntöttek úgy, hogy maradnak a magánnyugdíjaknál.

„Ha nagyon egyszerűen meg akarjuk fogalmazni, akkor megnézzük az egyéni számlaértesítőt, amit már megkaptak a pénztártagok, azon kötelezően szerepelni kell egy hozamnak, ha sokat voltunk aktívak, nem voltunk sokat betegek és sokat fizettünk be, akkor annak meg lehet kapni a hatodát, hetedét, vagy az ötödét”- mondta Szabics Zsolt, a , Portfolió.hu nyugdíj szakértője.

Ez pár ezer forinttól akár egy-kétszázezer forint lehet. Arról egyébként februárban lehet nyilatkozni, hogy mi legyen a pénz sorsa: felveszi-e az állami rendszerbe visszalépő, vagy átutaltatja egy önkéntes nyugdíjszámlára.

A Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára szerint a reálhozam felvételéért nem érdemes átlépni. „Ez egy nagyon hosszú távú döntés egy hosszú távú befektetésről, a magánnyugdíjpénztárról, most egy egyszer igénybe vehető összeg alapján ne döntsünk a 10-20 év múlva bekövetkező nyugdíjunkról” – tanácsolta Juhász Istvánné. A pénztárszövetség egyébként arra vár, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse a visszaléptetésről szóló törvénymódosítást.

A módosított nyugdíjtörvény ki fogja állni az alkotmányosság próbáját az Alkotmánybíróságon – mondta ugyanakkor a miniszterelnök szóvivője. Nagy siker, hogy a befizetők alig több mint 1%-a nyilatkozott csak a magánnyugdíjpénztárban maradás mellett – tette hozzá. „Aki a saját járulékát is az állami rendszerbe fizeti, az joggal számít arra, hogy az állami rendszerből nyugdíjat is kap” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Még csaknem egy hétig azonban mindenki számára fennáll a nyugdíjpénztár-választás szabadsága – tette hozzá a miniszterelnök szóvivője.