Nem lehet, hogy jobban jár az aki marad a magánnyugdíjpénztárban? (beszélgetés)

Ezzel viszont a helyzet még rosszabb lesz. :((

Az a baj, hogy ebben az országban már zsigerből keresik az emberek a kiskaput az esetek jelentős részében. Így aztán nem is tudom, hogy mennyire reális elképzelés az, hogy ha ésszerűek lennéek a terhek, akkor többség megfizetné.

Azt hiszem itt ez nem segítene, maximum az javítana a helyzeten, ha valami drasztikus retorziót helyeznének kilátásba azokkal szemben, akik feketednek, szürkülnek. Passz.

A magánynyudíjpénztár vonatkozásában mondtam.

Ha a kedvezőbb szja-ra gondolsz, abban igazad van.

Pont arra.

Azért, mert mindenkinek megéri, mivel, akinek olyan nagy a fizetése, hogy magánnyugdíjpénztárban elég sokat tud összegyűjteni, az bizony még annál is többet tol bele a közösbe.

Ezért kellene megtalálni a határt, ameddig lehet a húrt feszíteni. Mert, ha azok az emberek, akik legálisan, bérszámfejtve jóval átlagon felül keresnek tovább lesznek szivatva, akkor egy idő után megkeresik a módját, hogy hogyan tegyék ők is láthathatatlanná (legalább részben) a fizetésüket és a vége ennek az lesz, amit írtam. Mégpedig, hogy még kevesebb jut majd a közösbe, de a szétosztáskor nem lesz kevesebb a sorban állók száma.

"Idáig is csak annak érte meg, aki friss pályakezdő volt, soha nem ment betegácsiba, és 500 ezer forint körüli fizetése volt /hó. "

A manyupos befizetésekre írtam, kinek éri meg.

Te mire is válaszoltál?

"az államiba legalább valami lesz."

Ezt miből gondolod? Én nem lennék ebben olyan biztos.

Ez már nonszensz ami itt megy, tegnap már megint azt mondta a nyugdíjvédő nőci, hogy csak jan. 31-ig lehet átlépni, és utána többet nem nyitják ki a kaput. Előtte 2 nappal meg arról volt szó, hogy mégis febr. 28-ig.

Most megint azt mondják hogy minden nyugdíjbiztosítási üf.szolgálaton el lehet intézni a papírozást, eddig arról volt szó hogy csak a regionális igazgatóságokon. Vajon ez még hányszor fog változni?

Nem néztem meg, hogy mi a helyzet általában a pénztáraknál.

De, hogy lehetne könnyen elhitetni az emberekkel, hogy rosszul gazdálkodtak a pénztárak, ha reálhozamot termeltek még azután is, hogy elég zűrös volt a helyzet két évvel ezelőtt, amikor mindenki vesztett?

Értem de akkor ez mindenkinek van igaz?

Akkor miért ugy mondták, hogy akinek van reálhozama?

Mit jelent az ha valakinek van reálhozama felveheti?

Ez az az összeg amit a kötelező részen felül fizet?

Én úgy látom, hogy egy csomóan együtt fognak sírni, egy kisebb csoport, meg ismét jó nevet. A nagyobb pénzűek és/vagy ügyesebbek most méginkább ösztönözve vannak arra, hogy feketén tartsák a pénzt, mint eddig.

Egyébként meg nem lehet csak a kifosztó-kiosztó államira alapozni hosszú távon, mert egyszerűen nem lesz ki befizessen és a tömeg hiába fogja tartani a markát... :(

A három pillér közül az első (aminek a legerősebbnek kellene lennie!) az ÁLLAMI ami a jelenlegi befizetésekből a mostani nyugdíjasokat látja el az évtizedek alatt megszerzett nyugdíj-jogosultságuk alapján. Nos ezt gyengítették meg hogy a kezdőknek kötelező belépni a "magán"-pillérbe. Egyszerűen átviszi a pénzt a magánba és otthagyja a fizetési kötelezettséget az államinál.

És a nyugdíjkifizetésre kötvényeket bocsájt ki, ami eladósítja az országot. A 3 millió pénztártag nagy részének komoly összeg nemigen szerepelhet a számláján, (pályakezdő, épp-hogy valamennyit dolgozott sokrésze, és a kiskeresetüek bekényszerítése a magánpillérbe demokrácia-konform?-szerintem nem!), az intézkedések pedig visszaállítják az együtt sírunk vagy nevetünk állapotot.

Tőlem kérdezed?

Tedd fel a kérdést egy picit jobban bontva, mert nem biztos, hogy azt értem, amit kérdezel. Vagy csak elbeszélünk egymás mellett.

Adott az állami és a magán nyugdíjpénztár, meg az önkéntesek. Van aki csak egynek tagja, van aki kötelezően kettőnek és vannak olyanok, akik mind a háromba fizettek.

Szerintem kellene legyen egy állami mindenképpen, pont azért, mert nem mindenki képes a helyzetéből adódóan öngondoskodásra. Ezen túl pedig kell, hogy az emberek gondolkodjanak és gondoskodjanak a jövőjükről. Hogy aztán az nyugdíjpénztár vagy befektetési arany vagy valami találmány, ami után életjáradékot kap az már legyen az ő dolguk eldönteni.

Csakhogy mivel a legtöbben a mának élnek, ezért, ha nem kötelezik őket befizetésre, akkor nem gyűjtenek.

Ezért volt kitalálva a 3 pillér. Az első, hogy legyen mit azonnal szétosztani, a második, hogy az is öngondoskodjon magáról, aki magától nem tenné és a harmadik, hogy akik többet akarnak az átlagnál, de nem nagy befektetési szakértők, akkor egyszerűen nyugdíjra gyűjtenek.

Legalábbis így látom.

Ezen nem biztos, hogy kellene változtatni, ha mégis, akkor meg nem ilyen durva módon.

Az elmúlt 60 év befizetéseire az államtól(elqrt) privatizált vagyon kellene hogy garanciát biztosítson. Szép gondolat az öngondoskodás de akkor mi legyen az elmúlt rendszerben évtizedeket dolgozott emberekkel, nincs megtakarítása de 40-45 évig fizetett nyugdíjjárulékot, a háború miatt elpusztított nemzedékek hiánya miatt a '90-es évekig a nyugdíjasok száma is igen alacsony lehetett, tehát a befizetést nem volt muszáj nyugdíjkifizetésre fordítani.

Hogyan lehetne megoldani, hogy ne nőjön tovább az államadósság (mert az államcsőd kivédésére talán sokkal drasztikusabb adók betét/jövedelem-befagyasztások +adóztatás lehetséges ha továbbra is felelőtlen a gazdálkodás), és a befizetések elegendőek legyenek a kifizetésekre, én nem tudom szerintetek?

"A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani.

Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva

Lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus megszületéséhez vezet."

Karl Marx, 1867

Na akkor félig megvolnánk....

Miért nem kell senkinek nyugdíj?

Felmérésünk szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%-ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme. Itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán frissnyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket. Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk.

Ezen sokat töprengek: mit gondol ez a maradék 98%? Miben bízik? Miért nem tesz semmit? Végül aztán megkérdeztem őket, és a következő válaszokat kaptam:

1. Én ezt úgysem érem meg...

A dolgok igen csak változnak. Amikor 18 éves voltam, akkor temettem el a negyedik nagyszülőmet is. Ma a legidősebb fiam 25 éves és mind a négy nagyszülője életben van és egészséges.

Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Jelenleg a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 82 év, férfiaknál 78 év. Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig...

2. Ez még olyan messze van!

Két reptéri biztonsági őr beszélget:

- Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni?

- Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!

Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: úgy gondolja, az a gond, ami sokára lesz, az nem fontos, jelentéktelen ügy. Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így.

Ez a téveszme, azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez. Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez 40 év alatt havi 2 ezer forint kell, 30 év alatt már havi 6 ezer forint, 20 év alatt havi 20 ezer forint és végül 10 év alatt havi 80 ezer forint szükséges. Ezért ez a halogató taktika rendkívül veszélyes. Egyszer egy korábbi cikkemben kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 360 ezer forint veszteséget okoz!

3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam vele magam?

Kedves olvasó, szomorú szívvel közlöm, hogy hatalmas pechje van! Ugyanis az elmúlt 1.000.000 év emberi történelmében sikeresen beletrafált pont abba a generációba, ahol az emberiség legnagyobb fordulata történik. Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. Most viszont a következő évtizedekben fogjuk elérni a maximumot és innen beindul a csökkenés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban, nálunk ez a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: pont az elmúlt hónapokban léptük át lefelé a tízmilliós számot.

Amikor a növekedés csökkenésbe csap, akkor minden társadalmi szabály megváltozik. Korábban egy nagyszülőnek volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül az egy szem életben maradt nagyszülőt. Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és nekik egy unokájuk. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen.

Nyilván, minden kormány, mindig azt fogja mondani: az állami nyugdíj bombabiztos. Különben hogyan tudná elfogadtatni az emberekkel, hogy a fizetésük több mint egy negyedét minden hónapban önként és dalolva odaadják a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd ők nyugdíjba mennek akkor az akkor dolgozóktól a mostani jövedelmüknek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rájuk jutni nyugdíjként. Ez nem mese – ez sima matematika.

Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ez a mi feladatunk kidolgozni mindenkinek.

4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom

Amint láttuk az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés. Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak?

Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy szoba, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból. Aztán ennek a szobának a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak.

Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a szobába. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni (például úgy, hogy felszámolja a magán nyugdíjpénztárakat és mindenkit az államiba kényszerít). De a nyugdíjjárulékok (bocsánat, most már nyugdíj adó) tovább már nem növelhető, mert elveszik az ország versenyképessége. Így hosszútávon csak két megoldás marad: a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár növelése.

Ez a dolog sokkal fontosabb, semmint az államra hagyjuk. Ezért kell magunknak lépnünk.

5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció

A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is. Korábbi cikkeimben megmutattam, hogy a megfelelően megválasztott hosszú távú befektetésekkel komoly 12% körüli hozam érhető el. Ezzel szemben bankbetétbe, ingatlanba fektetve már a 0%-os reálhozam eléréséhez is nagy szerencse kell.

Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az elmúlt évtizedben váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban már a most nyugdíjba lépő generáció az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a formákban gyűjtötte a nyugdíjra valót. És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály.

"A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlen maradni" – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében.

Viszont ezek adtak/adnak is bele elég sokat a közösbe. Úgyhogy nem kellene őket agyonszivatni, mert ha ezek nem lennének, akkor nem lenne annyi pénz a közösben sem!!!!

Gondoljunk csak bele, a minimálbéresek, kiskeresetűek alig tudnak mit adni a közösbe. Igaz, hogy sokan vannak, de még több ember között kell elosztani, mivel vannak sokan olyanok, akik nem tudnak és sajnos sokan olyanok is, akik nem akarnak dolgozni vagy éppen feketén dolgoznak, kikerülve a közösbe adást (de aztán megtalálják a módját, hogy amikor a kivételről van szó, akkor számításba kerüljenek).

Úgyhogy szerintem örülni kellene, hogy vannak akik papíron is(!) sokat keresnek, akármilyen keserű is azoknak, akik közel sem keresnek ennyit!