Mi az ideális gyermekvállalás ideje, avagy örök harc a tökéletes élet után? (beszélgetős fórum)

Kiscsibém, te aztán tájékozott vagy. Semmelweis nem a gyerekek, hanem az anyák megmentője, mert a gyermekágyi lázban a szülésen, vetélésen átesett nőket sújtotta.

"az ember a természet fölé helyezi magát, de valójában csak gondolatban, s gyakorlatilag a véletlenre bízza magát - az idő majd eldönti". Okoskám, nem az egyén, hanem a faj sorsát fejtegettem, szóval ha meg akarod cáfolni, akkor ne másról írj!

"A természetes gyerekcsinálásnál (ugye, ez igazi nemzés) nem így van? Az ember gyakorlatilag a véletlenre bízza magát - és remélhetőleg a szülész-nőgyógyászra, vérvételre, szűrővizsgálatra (mint a lombikbabák esetében is végül), aztán majd az idő eldönti, hogy a gyerek életképes, teljesen egészséges lesz-e (hiszen minden rendellenességet még ma sem tudnak kiszűrni). "

Öröklődésről hallottál már? Tegyük fel, nekem gyenge a látásom. Már az apámnak, és a nagyapámnak is az volt, ill. másik ágon a nagyanyámnak. Ha én szülök, nagyobb esélyel lesz rossz a szeme a gyerekemnek, mint a sas szemű Tihamérnak, akinek egy szem bajos nincs a rokonságában. Ha sas szemű Tihamér csinál nekem gyereket, akkor kisebb az esélye, hogy gyengén látó lesz mintha a vaksi Guszti csinál fel. (persze most hasamra csapva mondtam egy születési hibát)

"Aki cukros mondjuk, az adott esetben inzulinozza magát naponta. Ne tegye, hiszen nem véletlen, hogy gond van a cukrával, a természetes szelekció szerint hagyjuk meghalni? És ne keresgéljük a rák ellenszerét sem, mert akinek rákja van, az rossz géneket hordoz, jobb ha nem mentjük meg, sőt, irtsuk ki az utódait is, ki tudja, kiben lappang ott még a kór? Elvetemült egy hozzáállás ez."

elfogadod vagy sem, az orvosok nem tudnak mindent megoldani, s egy szint felett nem tudnak beleszólni a természet akaratába. Egyébként látom, csak nem jött át amit írtam. Talán még kicsi vagy ehhez, hogy megértsd. Ne a meglévő, és jó részben a szaporodásban már részt vett egyedek sorsán sajnálkozz, ha a faj egészét szemléled. Az egyéni tragédia és a csoportos boldogulás sokszor szemben áll egymással.

Ha már véleményezted -az ugyan meg nem értett- fejtegetésem, én is megtisztellek hasonlóan: ostoba a hozzáállásod, ami nagy részben a tájékozatlanságodból ered.

Elolvastam a cikket, de minden hsz-re nem volt időm. 22 évesen szültem első gyermekemet, 3 és fél évvel később a másodikat. Megbántam? Nem! Imádom őket, de nem tőlük leszek kiegyensúlyozott. Az vagy jön, vagy nem. Dolgozom? Igen, még! Fősulit végeztem? Igen, viszont ezen a ponton nagyon nem értek egyet a cikk írójával. Én ugyanis gyerek, háztartás, munka mellett végeztem, és h rajtam múlik a gyerekem nem lesz ilyen felelőtlen, mert minden tanulással eltöltött percet tőlük vettem el. Nem ezt érdemli egy gyerek. Gyerek mellett újítottuk fel első lakásunkat, építettük fel a másodikat, hááááááááát voltak napok, mikor alig láttam őket.

Felelőtlenség olyat állítani, hogy egy vállalkozás nem bukhat meg, mert ez vonal még évekig menni fog. És ugye már jól ment, mikor a cikkíró odakerült. Egy színvonalat megtartani nem nagy valami, de azt fejleszteni, továbbvinni....

No mindegy!

Részemről szüljön mindenki amikor és amennyit akar, de aztán mindenki vállalja a felelősséget és ne mástól várja majd a segítséget.

A lombikprogramot a természetes szelekció meggátlásának tekinteni olyasmi, mintha azt mondanánk, hogy Semmelweis miért kezdte el fertőtleníteni a kezét a boncolás és a szüléslevezetések között, mikor csak arról van szó, hogy ott a megfertőzött, ám életképesebb egyedek valahogy csak túlélték, ugye nem halt meg mindenki csecsemőkorban, ez a dolog csak természetes szelekció volt, kirostálták vele azokat, akik egyébként is fogyatékosak vagy gyengék, könnyen megbetegedőek voltak.

Hölgyeim, fejlődik az orvostudományunk, miért ne használnánk ki ezt?

A másik meg: Dita, "az ember a természet fölé helyezi magát, de valójában csak gondolatban, s gyakorlatilag a véletlenre bízza magát - az idő majd eldönti".

A természetes gyerekcsinálásnál (ugye, ez igazi nemzés) nem így van? Az ember gyakorlatilag a véletlenre bízza magát - és remélhetőleg a szülész-nőgyógyászra, vérvételre, szűrővizsgálatra (mint a lombikbabák esetében is végül), aztán majd az idő eldönti, hogy a gyerek életképes, teljesen egészséges lesz-e (hiszen minden rendellenességet még ma sem tudnak kiszűrni).

Aki cukros mondjuk, az adott esetben inzulinozza magát naponta. Ne tegye, hiszen nem véletlen, hogy gond van a cukrával, a természetes szelekció szerint hagyjuk meghalni? És ne keresgéljük a rák ellenszerét sem, mert akinek rákja van, az rossz géneket hordoz, jobb ha nem mentjük meg, sőt, irtsuk ki az utódait is, ki tudja, kiben lappang ott még a kór? Elvetemült egy hozzáállás ez.

Nem feltétlenül szervi oka lehet csak annak, ha nem jön össze a baba, van olyan is, hogy pszichés. Én hallottam olyan házaspárról, ahol 10 évig sikertelenül próbálkoztak, majd "haza" költöztek, és összejött a baba. Egyébként ha tudomány elérte azt a fejlettségi szintet, hogy lombikban is lehet "csinálni" gyereket, akkor akinek szükséges élni is "kell" vele. Nyilván nem véltlenül alakult így.

Továbbra is úgy gondolom, hogy az ideális az az idő, amikor megtaláltad azt a személyt, akivel vállalkozol arra, hogy onnatól egy életen át együtt küzdj és örülj, akivel érdemes vállalkozni az élet reprodukciójára úgy is mint gének átörökítése és úgy is mint az új nemzedék együttes erővel törtnő felnevelése.

Hű, de bonyolult!

Azt hittem eddig, hogy egy gyerek megszületik és kész.

Pár ezer évvel ezelőtt erről nem tudott az emberiség, mégis valahogy elszaporodtunk.

Amúgy van fogalmad arról, hogy mi a természetes kiválasztódás?

Ezt a beavatkozást én a több generáción keresztüli vérfertőzéshez tudnám hasonlítani. Vagyonos körökben sok helyen többször is előfordult, de vegyük a híres egyiptomi példát. A családnak célja volt a vérvonal továbbvitele, ill. a jó létre való törekvés, ami szintén az emberi természetből adódik. Legpuritánabb példa, hogy az ősember is rögtön raktározott, töbet akart magának amint megtehette.

Mielőtt valaki felvetné, hogy a luxus nem alap lét: a meztelenül gyűjtögetéshez képest luxus a bőrruha, az elvégzendő feladatok eszközökkel történő lerövidítése több szabadidőt eredményez, ami rögrön maga után vonja a több "henyélést", dínom-dánomot, meg karperec fonást (és a további fejlesztéseken való agyalást is). Szóval a luxus kell az embernek, az eltérés csak annyi, mit veszünk magától értetődőnek, és mit elengedhetőnek.

Visszatérve a vérfertőző egyiptomi uralkodó családra: a rövid távú céljaikat helyezték előtérbe nem foglalkozva mással. Pusztán jót akartak, és bizonyos szempontból feltételezhetjük -mentségükre szólva- nem tudták mit tesznek. Bár én erősen kétlem, hogy abban a társadalomban, ahol a mai letőségeinkhez képest távoli megfigyelések alapján, kevesebb felhalmozott tudásra építve ilyen tudományos szintre jutottak (véve csak a bolygók mozgáshoz igazított építészetet), ne lett volna húsos fazékhoz közeli ember, aki azt mondta, a követett út helytelen. Az eredény látványos és drasztikus volt: erős korcsosulás, ami egy ponton a kihalásig vezetett. Torz, értelmi és/vagy testi fogyatékos utódok, az evolúció szempontjából zsákutca. Nem a teljes népességre nézve, csak a vérvonalra.

De hadd hulljon a férgese...

Közös a két módszerben: az ember a természet fölé helyezi magát, de valójában csak gondolatban, s gyakorlatilag a véletlenre bízza magát - az idő majd eldönti.

A mesterséges megtermékenyítés esetében ragadjuk ki azt az esetet, amikor a spermiumok "sebessége" nem megfelelő. Az adott férfit tekintve egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy nem lehet hasznos része a társadalomnak, vagy akár a populációnak, fajnak. Véghez vihet nagyszerű tetteket, amik sok társát segítik, de szaporodásra nem alkalmas.

Bekerül a Perti-csészébe, az utód csinálás (nem nemzés) sikeres. Mi lesz a végeredmény? Nem tudjuk. Lehet, hogy a nemzési probléma nem jelentkezik többé, vagy mielőtt a nemzőképtelen utód létrejönne, egy falka "elengedhetetlen" utód gyarapítja valami igen hasznossal az emberiséget. Jó esetben minden happy.

De van a rosszabb verzió: a terméketlen leszármazottak egyre nagyobb arányt vesznek fel. Esetleg a külső beavatkozás idővel lehetetlenné válik, mert az ivarsejtek idővel teljesen életképtelenné válnak. A mai formában nem lehet azt mondani, hogy bárkinek a terhére lennének. Önköltséges a beavatkozás. Ha nagyobb méretet öltene, és az idegenkezűség elvárt lenne (fizessék meg mások, mert ez nekem jár), akkor már számomra erősen megkérdőjelezhető a létjogosultsága. Persze lehet, hogy a rák ellenszerének felfedezője innen kerül ki, de erre apellálni vakmerőség (vagy inkább mondva csinált ürügy).

A túlnépesedő Földön nem kell attól sem tartani, hogy holnaptól átveszik az uralmat a "selejtesek". A létszámnövelés azokban az országokban jellemző (és érkeznek hozzánk), ahol nem kell a művi megtermékenyítést reklámozni. Inkább a fogamzásgátlást kellene promotálni, vagy még inkább elérhetősé tenni.

Globálisan viszont abszolút baromság kepeszteni "az enyémért". Értem én, az ösztön, hogy szüljek... Ha érteni akarom a nők ezen vágyát, akkor értem a partner személyének idővel elenyésző szerepét is. Vagy értem a mesterkélt hűséget, a mindenáron kizáróságot (ami nem a természet ajándéka), de akkor a közös gondoskodás a logikus, és elenyéső a mag honnan jötte. Vagy értem, hogy vannak az ösztönök, van a szociális konvenció, és a kettő összeegyeztethetelensége miatt kialakult káosz, ami miatt valaki megfeszül.

Már elárultam, hogy MOST hova teszem a voksot. Aztán az "élet?", a "sors?" az "az/egy isten?" végigmegy rajtam, és talán az agyongyötört valaki egy nap másért sikítozik, mint ami neki jutott. Volt már ilyen... De épp ezt gondolom.

Így igaz.

De szerencsére csak egészséges ilyen gyerekek szaladgálnak körülöttem:))

Megismétlem, hátha leesik... Én nem tudok szelektálni. Hogy a szád íze szerint fogalmazzak, majd a "sors" dönt. Nem minket kellene kikezdeni, hanem mondjuk Darwint. Nem én vagyok a szemét köcsög, hanem a természet (vagy neked sors, másnak meg a teremtő, életről-halálról döntő akármi).

Szerinted az evolúció smafu. Ám legyen... Én bekajálom ezt a gyerekmesét. Ha viszont valaki nem bír szembemenni vele, az ne nekem ríjon, mert én csak egy gyerekes kis hülye vagyok, akinek a szava nem számít. Nem tudjuk, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, de azt tudjuk, hogy előbb volt a gyakorlat és abból jött az elmélet.

persze,ez igaz is.. azért az is kompenzálás,hogy ez a cikk megírodott,és ennyi szuper reagálás írodott itt.bár a cikk szerzője szerintem korához képest a legérettebb itt egy "ekkora vállalkozásra",mint a gyereknevelés.

mitől lennék felsőbbrendü.max.többet éltem,láttam.

Pen80,igen az én lelkembe is gázolt 1-1 vélemény..(mielőtt 1.-nek ideírtam,a többi az....várakozásnak megfelelő)

megeshet hogy én is néha tajparaszt módon tudok reagálni.. de azt nem megbántásból teszem..

Rendszerint ha tudatosan írok esetleg nagyon nyers véleményt akkor odaírom hogy, előre is bocsi stb

no mindegy.. lehet ezen évekig vitázni, beszélni. akik itt megszólaltak és ellentétes a véleményük kompromisszumra nem vagy nehezen jutnának az 100 :)

ja, valahogy így.

:)

Igazából mindegy melyik, attól még nincs birtokában az abszolút igazság, bármennyire is próbál úgy tenni.

Legyen mindenkinek saját véleménye és adjon is neki hangot. DE ne oly módon, hogy közben mások lelkébe gázol gondolkodás nélkül. Utána meg úgy tesz, mintha felsőbbrendű lenne. Közben valószínűleg csak kompenzál valamit. Na. Csak leírtam. :)

na én meg azt mondm hogy aki ilyeneket ír az A, kereszülment ilyesmin vagy valakije és felhúzta

B, igazából halvány lila gőze nincs ki min ment keresztül azalatt a 20-on éve alatt eddig..

kiegészítem azzal hogy szeretem a szólásszabadságot és a saját vélemény kimondását :))

"milyen gondolkodás, hogy szelektálta a természet?"

erre meg annyit.. ma már nem a természet hanem a várólista szelektál.. mondhatnám hogy az a képzeletbeli tajgetosz..

no, ez egy vélemény egy ilyennel érdemes kezdeni.

Lombik témában én nem értettem egyet a szelekcióval, úgyhogy áátadom a szót azoknak akiknek más véleménye volt.

értem én,hogy megállapodtatok,annyi sértő megjegyzés után.mindenki akkor szül,amikor érzi,hogy eljött az udeje nála.ez így helyes(persze nem mindenki jutott el ide) de aztán,most komolyan,miket írtatok a lombikosok küzdelmeiről pl.

20 év körül fogalmatok nincs a szenvedéseikről.milyen gyerekes felfogása van itt pár embernek.milyen gondolkodás,hogy szelektálta a természet?akinek mondjuk szívátültetésre kell várnia,azt is szelektálnátok?stb.stb.

nem tudhatjátok mit hoz a sors még...

sziasztok

A cikknek nem ez volt a lényege, elég árnyaltan tálalta a kérdést, a vicces tényleg az, hogy most főleg olyan anyukákkal hadakozol, akik bőven nem tizenévesen szültek..én meg mégcsak nem is szültem.

Bocs, de személyeskedés, a nulla értelmezés, és az információk tudatos félreértése nem éppen arról árulkodik, hogy te bölcslkednél ama szellemi javakban, amit te itt számonkérsz.

Te tényleg ennyire nem értesz semmit vagy direkt értesz félre?

Hihetetlen.

pedig mindkét tulajdonság megvan hozzá!:)))

hajrá lányok,csak 20 alatt!:P

a többiek a hülyék,mert nem melegváltásban cserélték le a játékbabájukat!

sok sikert!!!

Figyi! alapszabály:

Ne áll le vitatkozni hülyékkel, lesüllyedsz a szintjükre és legyőznek a rutinjukkal!

:))))