Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? fórum

Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis kérdés)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
44570. Hencike
szept. 15. 14:43
Sziasztok!segítségeteket szeretném kérni!januárban radikális méheltávolításon estem át,a méhtest rosszindulatú daganata miatt,30 évesen.Jártam endokrinológián,de nem kapok hormonpótlást.Most ott tartok,hogy 7 kilót híztam január óta🙁Tudnátok valami étrendkiegészítőt vagy valamit ajánlani?!Enyhe hőhullámaim vannak,azok elviselhetőek.Nagyon köszönöm előre is!😗
44569. Indigóka (válaszként erre: 44567. - Kataaa123)
szept. 15. 06:37

Kedves Kaata.


Köszönöm szépen. Akkor hétfőn megyek. Gondolom, majd írnak fel valami gyulladáscsökkentőt!

Mit tudnak mást csinálni?

A kórházban gondolom azért nem volt, mert nyomták belém az algopirint, abban meg van lázcsillapító is. Itthon meg már nem szedtem semmit, hiszen nincs olyan fájdalmam, hogy indokolt lenne. Így maradt meg a hőemelkedés. Igazán bosszant, mert nappal tök jól vagyok, de este meg jön a melegség, fázás....fura a pisilés még mindig. A végén van egy kis hasító érzés, nem gáz, de lehet hogy tényleg valami kis húgyuti nyavalya lett nálam. :( köszönöm, hogy írtál. 💕💕💕

44568. epervirág (válaszként erre: 44564. - Katonca)
szept. 15. 02:25
Igen a küret után.Valakinek volt ilyen,hogy elmult 3-4 napra ès újra elkezdett barnázni,vèrezni?
44567. Kataaa123 (válaszként erre: 44555. - Indigóka)
szept. 14. 23:40
Nekem is hetekig hőemelkedésem volt műtét után. Minden áldott délután ill. este. Semmi más tünet nem kísérte. Sem a nőgyógyász, sem a háziorvos nem találta az okát. Kb 4 hétig volt. Aztán egyik napról a másikra elmúlt.Azért lásson orvos.
44566. Katonca (válaszként erre: 44563. - Indigóka)
szept. 14. 21:42
Ez nem vicc, biztos oka van. Inkább lásson orvos!
44565. Katonca (válaszként erre: 44562. - Bibi64)
szept. 14. 21:38
Köszi a tippet.
44564. Katonca (válaszként erre: 44560. - Epervirág)
szept. 14. 21:37
Mármint küret után?
44563. Indigóka (válaszként erre: 44559. - Katonca)
szept. 14. 19:56

Szia Katonca!


Semmi más bajom nincs. Csak ez az esti rossz közérzet, a hőemelkedés miatt. Nem láz még, de bosszant nagyon és azt mondta a doki, ha hétvégén is ez lesz hétfőn menjek be. Semmi kedvem orvost látni! 😢😢😢😢

44562. Bibi64 (válaszként erre: 44557. - Katonca)
szept. 14. 19:56
Biatorbágyon van egy otthon, demenseket is fogadnak, és jó szakértelemmel bánnak velük. Gondozás, foglalkozások stb. www.gizella.hu
44561. yallah2 (válaszként erre: 44560. - Epervirág)
szept. 14. 19:53
Orvos?
44560. epervirág (válaszként erre: 44558. - Katonca)
szept. 14. 19:51
Most már nagyon el vagyok keseredve mikor egy hete hivtam öket azt mondtá,hogy ez termèszetes.most fehivtam őket most meg azt mondták 6 hètig lehet ilyen,hogy elmulik ès utána visszajön ez a folyás,hát nem tudom.
44559. Katonca (válaszként erre: 44555. - Indigóka)
szept. 14. 19:50
Igen, többen jártak itt már így, de mindig kiderült az oka. Volt akinek a sebe gyulladt be, volt aki a katétertől húgyúti fertőzést szedett össze. Stb... Más tüneted nincs?
44558. Katonca (válaszként erre: 44554. - Epervirág)
szept. 14. 19:45
Nagyon sajnálom... Csak kiderül mi a baj és tudnak akkor majd segíteni.
44557. Katonca (válaszként erre: 44553. - Fürjecske)
szept. 14. 19:43
Remélem mi is találunk ilyen tuti helyet. Szeretném ha emberként bánnának vele.
44556. yallah2 (válaszként erre: 44554. - Epervirág)
szept. 14. 19:35
Kapod még a vérhígító szurit?
44555. Indigóka
szept. 14. 19:28

Sziasztok lányok!


Azt szeretném kérdezni, hogy kórház utáni lábadozás alatt valakinek volt hőemelkedése?

Meddig tartott, ha volt?

Nagyon bbosszant, mert estére mindig ez van. Nem magas, 37,2 - 37,5.

Köszönöm, ha válaszoltok! 💞

44554. epervirág
szept. 14. 14:13
Sziasztok! Ugy látszik nem tartott sokáig az örömöm csak 4 napig,megint kezd barna folyásom lenni ès mèg a ham is görcsölget.Mèg 2 hèt van a szövettanig,addig izgulhatok.
44553. Fürjecske (válaszként erre: 44550. - Katonca)
szept. 14. 13:33
Egy nagyon fontos dolgot nem írtam le ami megkönnyíti a döntésedet. A mama határozottan fejlődött az otthonban. Hallgatja a többi nénit. Mosolyog, igaz nem reagál rájuk, de látjuk, hogy nem viselte meg az otthonban elhelyezés. Egészen más mint a kórház, itt sokkal jobban foglalkoznak az állapotukkal is, mert erre vannak berendezkedve. Ha majd ezt látod Te is sokkal jobban elfogod fogadni.
44552. Katonca (válaszként erre: 44549. - Astra12)
szept. 14. 11:41
Valóban próbálod megérteni, hogy a demencia mit tesz az emberrel. De a napi életben nagyon nehéz, hogy ne érezz a gondozottad iránt haragot. Mikor összerágja az ételt, aztán rá köpdösi a bútorokra. Mikor napjában négyszer lehúzza az ágyneműjét, mikor kipakol a szekrényekből a szoba közepére, mikor ollóval szétvagdossa a ruháidat, mikor a vércukor mérőmet szétdarabolta, és sorolhatnám. Mindig azt hallom az emberektől: - De szeretnék magas kort megélni! - na most már hozzá gondolom: - Jaj Istenem, csak ne így! :(
44551. Katonca (válaszként erre: 44548. - Yallah)
szept. 14. 11:33
Fél évembe tellett, mire elfogadtam, ezzel a betegséggel szemben nem győzhetek... :( Választás elé állított az élet. Vagy Anyukám, vagy a gyerekeim. Igen, elértünk a határra... Segítség kell!
44550. Katonca (válaszként erre: 44547. - Fürjecske)
szept. 14. 11:30

Istenem Fürjecske, mintha én írtam volna ezeket a sorokat!

Sajnos mi is így jártunk. Reggel a szobájában feküdt a földön, kapkodta a levegőt, mindene csurom víz volt, annyira verte a víz, estében megfejelte az ágy sarkát, lila lett a szeme körül, a lába, a válla. Bevérzett az agyhártyája az esés következtében. Igy vitettem be mentővel. Hiába van a kórházban, én még mindig nem tudok aludni, ki vagyok borulva. Már én sem bírom ezt a szenvedést nézni!

44549. Astra12 (válaszként erre: 44545. - Katonca)
szept. 14. 11:04

Drága Katonca!

Jól döntöttél, megtetted amit lehetett, erőn felül is! Most már magatokat kell védened, akik előtt még ott az élet, nem mehettek rá mindannyian! Eddig küzdöttetek, és a gyerekeknek már megmutattad példaként, hogy a végsőkig kitartasz. Anyukádnak is sokkal nyugodtabb lesz az a környezet, ahol folyamatosan tudnak rá vigyázni, nem kerül állandóan konfliktusba. Puszi neked!

44548. yallah (válaszként erre: 44545. - Katonca)
szept. 14. 10:47
Megértem a problémádat. De amit leírtál, hogy a családod is hogy éli meg ezt, be kell látnod , hogy jól döntesz az otthont illetően. Mert egy ember betegségére megy rá 5! Ember! Iszonyatos érzés amit átélsz de hidd el hogy tényleg nincs más megoldás és ne is vádold magad. Van egy határ. A családod is fontos.
44547. Fürjecske (válaszként erre: 44541. - Katonca)
szept. 14. 10:32

Szia Katonca!

Amikor 2 évvel ezelőtt az anyósom háziorvosa azt mondta, hogy "megutáljuk" a végére a mamát, teljesen felháborodtam. Ha nem adtuk volna be egy ápolási otthonba miután már senkit nem ismert meg, letarolta az udvarban az összes paradicsomot, mert kukoricát kell törni a nem létező csirkéknek, elzavarta a férjemet aki az ő fia, mert idegeneket nem engedünk be a házba, hozzám vágta az összes ételt amit próbáltam belediktálni, a székletével kikente az egész fürdőszobát meg még sok minden, de azt mondtam amig én élek nem mehet semmilyen otthonba. Aztán egy reggel két hónapja a fürdőben találtuk hanyattfekve, mert elesett valamikor az éjszaka közepén és nem tudott felkelni, akkor meghoztuk a döntést, hogy a saját érdekében be kell mennie valamelyik otthonba ahol éjjel- nappal ápolni tudják és vigyáznak rá. Nem tudtam, hogy az esések a szélsőséges evési szokások már az alzheimer utolsó stádiumát jelentik, ezért borzasztó volt szembesülni a hihetetlen gyors leépüléssel. Már nem beszél, nem tud járni, alig eszik valamit csak vegetál. Jó, hogy már nem velünk van, mert már nem tudnám napi 24 órában nézni, hogy mit tett vele ez a betegség. Azóta végig alszom az éjszakákat, újra tudok törődni a családommal és elmúlt a lelkiismeret furdalásom, mert amíg emberi életet tudott élni addig velünk volt. Már rajta nem tudunk segíteni, de magunkon még igen. Kívánok sok-sok erőt Nektek és csak azért írtam le mindezt hátha segíthettem vele a döntésedben.

44546. Katonca (válaszként erre: 44544. - Epervirág)
szept. 14. 08:45

Kedves Epervirág!


Minden nap ülök mellette a kórházban, hol megismer, hol meg nem. Küzdenek vele a nővérek, próbálják életben tartani. Nagyon nehéz valakit etetni itatni, ha nem akarja. Közben menne világgá, a rég halott szüleihez. Ma reggel bementem az orvossal beszélni. Meglestem Anyut. Reggel 7-kor már kepesztett, hogy kimászik a felrácsozott ágyból. Szépen be is szorult a lába.


Nagyon sajnálom, hogy a mamáid ilyen gyorsan követték egymást. Egy halálesetet is épp elég kibírni, nem még kettőt. :(

44545. Katonca (válaszként erre: 44543. - Marikati)
szept. 14. 08:33

Kedves Marikati!


Ha valaki, hát én aztán a legnagyobb ellenzője voltam mindig is annak, hogy otthonba dugjuk szerettünket. Ez idáig... Van az a helyzet, ami már vállalhatatlan. Három gyermekem van. Két huszonéves fiam, meg egy 14 éves lányom. Példát akartam mutatni nekik. 11 éve velünk él Anyukám. Mindig is mozgékony volt, estig le sem ült. Februárig... Eluralták a betegségei, meg a demencia. Hol alszik egész nap, hol meg két napig pakol, rakodik, szétvágja a ruháinkat, mindent kukába dob, és közben már folyik a pisije, széklete. Általában kétszer naponta végig kellett domestosozni a lakást, ahol járt-kelt. A pelenkát leszedte magáról ha ráadtuk. Aztán elkezdődött az újabb küzdelem, nem akar se enni, se inni. Tönkre mentünk. Mindenki! A nagy fiam úgy éli meg, meggyűlölte a mamát. A kisebbik fiam sír, meg dadogni kezdett. A lányom menekül a barátnőihez. Én nyugtatót szedek, sírok. A férjemnek már szóltak a munkahelyén, hol jár gondolatban, mert nagyon lelassult az utóbbi időben. Szétestünk. A mi szép házunk kertünk egy nagy kupi, felfordulás lett. Nincs erőnk semmihez. Mint akiből kiszívták az erőt...


Megértelek, nehéz döntés valóban, de én is intézem az otthont. Hogy megéri-e még, ki tudja... Most kórházban van, az orvosok is pártolják a döntésemet. Én is gondolkodtam már azon, hogy talán a sok feszültség miatt lettem beteg. A stressz képes hormonálisan összekuszálni az embert, aztán már jön is a ciszta, a mióma.

44544. epervirág (válaszként erre: 44541. - Katonca)
szept. 14. 07:10
Kedves Katonca!Nagyon együtt èrzek veled ez rettenetes,de legyèl erős ès kitartó.Nekem a kèt nagymamám 1998- ban 2 hèt külömbsèggel halt meg a nagymanáiim.Mindig arra,gondolj,hogy anyukádnak most nagy szüksège van rád.
44543. marikati
szept. 13. 20:58
Szia Katonca! Pityeregve olvasom amiket írsz anyukáddal kapcsolatban. Én tudom mit érzel! 3 éve aludt el anyukám 77 évesen ugyanilyen betegség miatt.Alzheimer. Megszámlálhatatlan mini sztrok érte az agyát és teljes mértékben leépült. Így visszagondolva lélekromboló volt az az 5-6 év. Apukámmal ketten ápoltuk, gondoztuk, ameddig az erőnkből futotta. Utolsó 3 hónapját a hospice osztályon töltötte. Nagyon nehéz volt meghozni a döntést, de nem bírtuk már se fizikailag, sem lelkileg. Én dolgoztam mellette. Apukám, pedig szív műtött és prosztata rákos. Így erőlködtünk ketten. Nagyon nehéz, de meg kell hozni az ésszerű döntést, mert sok esetben a beteg mellett lévő hozzátartozó megy tönkre. Az orvosom szerint ez az élethelyzet is hozzájárult a nőgyógyászati betegségem kialakulásához.Édesanyám júliusban ment el és engem következő év áprilisában műtöttek. Kitartást és sok erőt neked!
44542. viva70 (válaszként erre: 44541. - Katonca)
szept. 13. 20:32
Istenem..., de szomorú dolgok ezek...😢 Nem is tudom mit írjak...😢
44541. Katonca (válaszként erre: 44537. - Bözsike007)
szept. 13. 20:21
Maga a pokol ez a demencia. Mintha nem is az én Anyum lenne. Vannak tisztább pillanatok, de a zavaros a több. Bámulja a falat. Mondom neki mit nézel ott Anyu? Válasz: - olvasok. Minap kiscicákat látott futkározni. Nem tudja milyen év van, hol van, és miért. Hónapokig kérdezte a gyermekeimtől, ki az a nő a konyhában? Mármint én. Nem hitte el senkinek, hogy a lánya vagyok. Úgy gondolja egy nővér a kórházból. Míg mi alszunk, ő pakol, rakodik, bele próbálta a létező összes kulcsot a zárba, hogy megszökhessen. Mert ő szerinte mi vagyunk a világ legaljasabb emberei, mert nem engedjük haza a szüleihez. Nem tudja, hogy már ő maga is 82 éves. Ez mellé nem érez szomjúságot, se éhséget. Most már úgy el van gyengülve, pelenkázzák a kórházban. Senkinek nem kívánom azt, amit érzek!!! Rettegek az otthonba adástól, de egyszerűen nem maradt más lehetőség. Nem bírom tovább!
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook