Meghalt egy csecsemő otthonszülés közben (beszélgetés)
Hol az a törvény, hogy kötelező kórházban szülni????
Nincs, nem létezik. :))
Hátsó szándék.... Jajj, ne! :(((
Amikor én először mentem szülni (naná hogy ugyanabba a kórházba, ahol dolgoztam, protekciós betegként) naná, hogy rögtön vészhelyzet lett!!!
Az egész szülés 14.00 és 18.20 között történt, feküdni nem kellett, sőt nem is lehetett, sétálnom kellett a folyosón. Remek jó bábanéni volt, a legjobb a kórházban... A vészhelyzet persze a köldökzsinór volt 3x a nyakon.
Amit ebből ki akarok hozni: másnap este volt ügyeletes a dokim, a következőket mondta nekem: Mindenki fél a kórházi dolgozókat szüleszteni, mindig azokkal van a baj. A legtöbb szüléshez egyáltalán nem kell orvos! de ha kell, akkor meg nagyon gyorsan.
Két mondatot olvastam:
"G.Á. felvállalta az ügyet! mentesíti a leendő anyákat a szorongástól, de ugyanakkor nincsenek biztosítva a kellő feltételek."
Hát, felvállalta, azt ami tilos, és nincs engedélye. Bocsi, de adót csalni is tilos, mégsem vállalja fel senki, a többiek nemfizetését. Azért mert, adót csalni tilos.És, börtön jár érte.
"Érdekes minősítése ez azoknak, akik nem akarnak vagy nem szívesen szülnek kórházban..."
Akik nem akarnak? Erre törvény van. 26 hetes kórtól az anyának korlátozottak a jogai, a magzat érdekében. Szerintem érthető. Nem?
HA pedig egy olyan helyen akar valaki szülni, ahol nincsenek meg a feltételek, és ragaszkodik hozzá, akkor ahhoz is ragaszkodjon, hogy ne menjen ki hozzá a mentő, és ne vigyék kórházba. Vállalja a következményeket. Ha meghal a gyerek, mert neki kórház undiritisze van, akkor így járt.
Kissé sarkítottam, de nem minden hátsó szándék nélkül.
Lezárult.
Én nem mondtam, hogy hurrá. ;) Csak azt, nem a szülés során hunytak el.
Megint fel lehet tenni a kérdést: kórházi szülés következtében sérült gyerekek közül hány hal meg pl. fél évvel később?? Ők se rontják azt a statisztikát, nem igaz?
látom, hogy parázs vita folyik!
az én terhességem tökéletes volt. nem hánytam, nem keményedett a hasam, a leleteim makulátlanok voltak, azaz ideális alany lettem volna a hüvelyi úton történő szülésre és akár az otthon szülésre is!
mit ad isten, mégis túlordtam 18 nappal a fiamat és bár még a 17. túlhordásos napon is tökéletes állapotban voltam én is és a babám is, mégis császármetszésre volt szükség!
ha nincs körülöttem orvosi team és nem végzik el a császármetszést, akkor soha az életben nem tudtam volna szülni. az ok egyszerű: nem tudtam tágulni annak ellenére, hogy egy hét alatt 3x "indították" nálam a szülést és semmire nem reagáltam.
én örültem annak, hogy orvosi team van körülöttem, mert biztonságban éreztem magam.
nem támogatom az otthon szülést, azért mert nem biztonságos! egy komplikációmentesnek induló szülés közben egyetlen pillanat alatt történhet olyan esemény, amely miatt haladéktalanul be kell avatkozni és ennek elmaradása az anya és a baba életébe kerülhet.
a felelősség a kórházban az orvosé, az otthon szülés esetén az azt választó szülő nőé!
egyébként meg a szülés nem a családi házam hálószobájába való! ott én aludni és szeretkezni szoktam!
Köszönöm, Dodica!
Továbbra is így gondolom, ahogy írtam. És tényleg az lenne a jó, ha olyan születésházak lennének, amiknek a másik szárnyában ott lenne a jól felszerelt műtő, ahova pillanatok alatt át lehetne repíteni a kismamát, ha komplikáció adódik. Akkor biztos, hogy én is oda mennék szülni. Addig valóban meggondolandó, elég biztonságos-e az otthonszülés. De hadd lehessen meggondolni!
Viszont amit arról írtam, hogy jó lenne nem vagdalkozni és egymás meggyőződését sérteni, azt úgy látszik, hiába írtam. És itt nem rád gondolok…
Kedves nyubold! Nem lehetne a másik meggyőződését tiszteletben tartani? Itt is, ott is adódnak megfontolandó érvek. De biztos vagyok benne, hogy az nem megoldás, ha lehülyézel valakit. Az ő felelőssége. Tudom, azt fogod mondani, a gyerek miatt nem dönthet - de a gyerek őrá van bízva, igenis dönthet, legjobb tudása szerint. Dodica nem a kukoricaföldre ment szülni, és nem a szalonnás bicskával vágta el a köldökzsinórt, hanem szülészorvos segítségével szült, bár otthon. Lehet vitatkozni, helyes-e a dolog vagy nem, de ne így! Mire mentek ezzel a feszült hangulatú vitával? Ki fog sülni ebből egyáltalán valami olyan, ami miatt érdemes volt ennyi hozzászólást megírni?
Ha meg továbbra is úgy gondolod, ahogy eddig, akkor én is vállalom, hogy hülye vagyok. De nem akarom én se feszíteni tovább a hangulatot, mert szerintem így ennek a vitának lassan semmi éretelme.
Most viccelsz? Csak fél év után haltak meg? Hurrá!
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint szerint Gerég Ágnes nem csinálhatná...remélem börtönbe zárják.
Persze, nem lehetett bizonyítani. Remélem most sikerül. Egyébként nem vagyok benne bitos, hogy az ikres ügyben lezárult már a büntetőeljárás.
Felelős lehet. És te? Te nem?
Könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint felvállalni.
Én meg úgy gondolkodom, az én testem, én lelkem, én gyermekem, s elsősorban, mindenekelőtt én vagyok magunkért a felelős.
A másik két baba élt a szülés után. Nem számítanak bele a szülés során elhunyt babák sorába, mert (ennek is van határa, meddig számít annak) fél-fél évet (ez nem pontos adat) éltek még. Ettől még persze tragédia mindegyik eset.
Viszont Ági felelősségét egyik esetben se lehetett bizonyítani, talán, mert nem is volt??? Amekkora ellenállással szemben harcol, gondolod, ha bele lehetett volna kötni valamibe, s el lehetett volna ítélni, nem tették volna meg???
Matematika: ha 3 tragédiával számolok, akkor 3000 szülést véve alapul még mindig 1 ezrelék.
De ezek csak számok.....
Kórházban évente hány baba hal meg??? A halálozási ráta nem 0, 001, hanem 8,2. :(((
Persze ebben minden eset benne van, de nem sok ez mégis egy kicsit?? Dehogynem, vizsgálják is, miért!
Akkor mégis mivel akarod nekem bebizonyítani, mennyivel veszélytelenebb kórházban???
Hát nem. Felelős lehet az orvos, bába stb. is.
Egyébként nem ez az első baba (mint ahogy a másik fórumon írod) pl. Geréb Ágnes esetei közül már a 3. halott baba.
Hagyjuk...
Mindenáron hajtod a magad igazát.
Nekem viszont sérült lett a gyerekem. most én írom: gondolom, ha a te gyerekeddel történik mindaz, ami az én fiammal, akkor te se így beszélnél. :)))
Próbáld meg mások véleményét elfogadni, még akkor is, ha gyökeresen ellentétes a tiéddel! Vagy lásd be, értelmetlenül vitázol.
Nem véletlenül indítják a szülést. Lepény problémák meg ilyenek. Szerintem tudod Te ezeket.
Biztos többször is volt ügyeletes a Te orvosod is, nem biztos, hogy azért indította meg.
Nagyon fogok örülni annak, ha ezt a hülyeséget öröklik tőlem! :)))
Sokkal nyugodtabb leszek majd. Meg ők is.
Na, pontosítok.:)))
Egyik gyerekem se volt tervezett a szó mai modern értelmében. :) (Lehet ezért is szapulni...)
Az elsőt vártam a legjobban, hiszen anyává váltam általa. magammal sose volt gond elfogadtatni. Szó nincs arról, hogy a párom és köztem valami gondot okozott volna, úsztunk a boldogságban! A szülőkkel ugyan kínlódhattunk, bántottak épp eleget, de ez egy másik történet. a második gyereknél én voltam megijedve, mégis ez lett a legkönnyebb szülésem. :) A harmadik volt a legkevésbé várt baba, a párom sokáig nem dolgozta fel a jövetelét, ez beárnyékolta kissé a várandósságot, de mire eljutottunk a születéséig, már túlvoltunk minden rossz érzésen.
Nem aznap akartam szülni. Miért akartam volna, ha még nem indult be??? Én akkor akartam szülni, amikor eljön az ideje!
De tény, részese voltam a lassú menetnek, a testem akaratlanul is tiltakozott a szülés ellen, hiszen még nem kellett volna. Írom is, mikor, hogyan engedtem el magamtól...A baj ezzel az, hogy az aznapi szülés egy külső döntés eredménye lett, egy vadidegen emberé. :(( Nem a mienk! Nem a természeté. Hát már akkor lázadtam ellene, mégha nem is tudatosan.
Az első gyereknél még nem vártam, hogy szüljek. Még élveztem az időt közösben.... Tudtam, hogy el fog jönni az ideje, de nem, siettettem! (Őt nagyon korán, a 40. hét után indították! Bezzeg a csajok maguktól a 42.-43. héten jöttek! A fiammal is így lett volna, érzem.)
Az indok nélküli szülésindítás számomra továbbra is hiba.
Pontosan. Biztos jó a gyereknek. Enyémnek, a másodiknak nagyon jó volt! Nem lett hiperaktív, mint a bátyja, s másféle sérülést se szenvedett. Az 5 perces Agparja (mindenütt ezt kérik, ezért írom ezt) ugyanúgy 10/10-es volt.
A saját ütemében jöhetett világra, s abban a pózban, amit ő választott nekünk! ;)
Nem "ezek", hanem helyesen: ők.
Nem vagyunk tárgyak.
Senki se vitatja az orvostudomány fejlődését, s a nagyszerű elért eredményeit.
Annak meg pláne tudok örülni, ha valakinek kórházi szülésről jó véleménye van. Nagyon helyes! Ez mutatja a fejlődést.
De ettől még mindig lesznek, akik az otthonszülést választják, s egy demokráciában a társadalomnak kutya kötelessége ezt elfogadni, s a biztonságukat segíteni, nem ellehetítleníteni!
IGEN!!! Minden további nélkül!
Nekem alapvetően - sajnos nem voltam elég körültekintő - semmiféle szorongásom nem volt a kórházaktól, fehér köpenytől. De lett! S mégcsak nem is elsősorban magam miatt, hanem a gyerekem révén. Érte/értük bármire képes vagyok, s bizony fenntartással kezelek minden orvosi döntést. Ez nem azt jelenti, hogy elutasítok védőoltást, gyógyszert, de utóbbit pl. csakis akkor adom be nekik, ha.... (Jajj, ezt hosszú lenne körbemagyarázni.... Szerencsére sikerült olyan dokinénit találnom, aki csak legvégső esetben ír fel gyógyszert. Ha ő ad, akkor nyugodt lelkiismerettel bevetetem, de nem ezzel kezdünk.)
Borzasztóan sajnálom, hogy a fiam születésének körülményei ébresztettek rá arra, hogy merni kell másképp gondolkodni (amit amúgy már éreztem én előtte is magamban, de én marha, mentem a szokásos, "államilag" előírt úton), fel kell vállalni a másfajta szemléletmódot, kiállni mellette, s nem törődni azokkal, akik emiatt bántanak. Ez az én sorsom.....
Az otthonszülést én az alapján értékelem, amit tudok róla. A bürokrácia meg sok mindenben akadály lehet, de az ezt választók gondolkodásmódját befolyásolni nem tudja.
Ha van törvényi szabályozás, ha van legalitás, ha van ... akkor ez a baba most szerintetek élne????????? Nem ezen múlott... :(