Középiskolai felvételi (beszélgetés)

már majdnem megcsíptem a röcögöt:

1. nyikorog, nyekereg, herseg (tájnyelvi), korcog (tájnyelvi), roszog (tájnyelvi), (hó) ropog, nyiforog (tájnyelvi), recseg

2. reszeg Vt röszög ↓ ↓, rëszëg ↑ ǀ tn i <Fém vagy fémes tárgy> éles, bántó hangot

ad <munka közben>. ǀ Reszög a fürészlapom, mer élletlen

[link]

Köszönöm, hogy annyi jó könyvet ajánlottatok ma. :-) Olvasni támadt kedvem.

A Csoda és Kósza történeteken kívül mi van még, ami élvezetes nagyobb gyerek és felnőtt számára is?

Hát, hogy egy kedvencemet idézzem: "Ez igaz, de nem ismerem el."

Ez a sok definíció közül az egyik, hogy... "A köznyelv a mai szóhasználatban a közérthető és a tájnyelvi jellegzetességektől mentes beszéd- és írásmódot jelenti"

E 12-edikes defi mellett van még jó sok meghatározása a köznyelvnek. Plusz az se mindegy, hogy az adott definíció az írott vagy beszélt nyelvre értendő(bb)-e inkább.

De magam állítom továbbra is az előbbi mondataimat, miszerint abban a kontextusban (javítókulcs), hogy "Stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a köznyelvi normának" nem lehet a minél közönségesebb, a minél semmilyenebben átlagos értelmében a cél.

Kivéve, perzse, ha éppen ez a cél a lepontozhatóság miatt.

Szerintem a "a köznyelvi norma" nem jelentHET megszorító értelmezést. Vagyis, nem jelentheti azt, hogy nem fejezheti ki magát a gyerek eredetien, a közönségesség-szintet nem jól eltalálva. Azaz a "köznyelvi norma" egy bizonyos alsó - még elfogadható - szintet jelent a megfogalmazásban, nem pedig az ennél eredetibb, jobb minőségű szöveg tilalmát (beleértve ebbe az eredetiség akár eredetieskedésbe nyúló változatát is).

"Stílusa, szóhasználata megfelel a témának, a köznyelvi normának" - igazság szt az ennyire ritka tájnyelvi szavak sajnos nem felelnek meg a köznyelvi normának. Többszörös rákereséssel sem találtam meg a röcögnek az általad írt jelentését én sem. :)

...két tyúkom tavali, három harmadévi

...édes Gergelem, kedves Gergelem

stb

1) A magyar nyelvben egyetlen olyan szó van, amely ly-nal kezdődik. Ez a szó a lyuk. A lyuk szót toldalékos alakjaiban is ly-nal írjuk.

2) Ha a j hang a szó végén helyezkedik el, akkor

- Az egyszótagú szavak esetében a következőket írjuk ly-nal: hely, folyik, boly, moly, súly, gally.

- A többszótagú szavak esetében pedig azt mondhatjuk, hogy ha a szóvégi hang j, akkor ezt általában ly-nal írjuk.

Például: bagoly, harkály, fogoly, mosoly, pehely, kristály, akadály, osztály, tavaly, tartály, ragály, zsindely, csekély, kevély, ragály, Gergely, Mihály

Kivétel: papagáj, lakáj

3) Az -aj, -ej végű szavakat leggyakrabban j-vel írjuk.

Például: óhaj, robaj, karaj, sóhaj, olaj, talaj, duhaj, tolvaj, zsivaj, zörej

Kivétel: karvaly, tavaly

4) A -lya, -lye végződésű szavak pedig leggyakrabban ly-nal végződnek.

Például: gereblye, boglya, csigolya, ibolya, pocsolya, korcsolya, pólya, skatulya, nyavalya

Kivétel: bója, cserje, héja, perje