Középiskolai felvételi (beszélgetés)

A férjem is csak ilyesmiket olvas mint Elon Musk élete. Ezért csak ilyesmiket veszek neki:

John F. Love: A McDonalds Birodalom

Guy Kawasaki: Szabályok forradalmároknak; Elmés kezdés; Elbűvölés

stb.

Mert nálunk nem a gyerekek jelentik a kihívást :).

A gyerekeknél pedig addig kell pecázni, míg horogra nem akadnak. Legalábbis nálunk ez vált be. A nagynál (most 9.-es) anno a Geronimo Stilton volt a csali. Én magamtól rá se néztem volna erre tipográfiai agymenésre, de neki tetszett, horogra akadt. Azóta könyvfaló. De előtte számos kudarcos próbálkozásom volt, amik másnál tuti befutók.

A lányomnál (most 6.-os) dettó. Már olyan is volt elsős korában, hogy azt hittem megvagyunk (Holdas Hanna sorozat), aztán sokáig csak a kínlódás volt. Kb 3.-os volt, amikor Clarice Bean (áldassék a neve az írónőnek) bevált.

De nagyon sokat próbálkoztam. Könyvtárba járunk (már amikor lehet), én sokat olvasok, szívesen mesélek is a könyvélményeimről. De elsődleges szempont volt, hogy mindegy mit, csak olvasson. Nem könnyen, de bevált.

Nem gondolom rossznak a logikámat, meg olvasott is vagyok, de a piktogramos feladatba beletört a bicskám.

Mivel az egész feladat 2 pontot ér (és ha 2-nél többet hibázol, már egyet SEM!), szerintem ez lenne az, amit érdemes lenne kihagyni - ha csóringer felvételéiző tudná, hány pontot hagy a levesbe menni.

De nem tudhatja. mert nincs odaírva.

Így lehet, hog olyanra pocsékol időt, ami helyett ugyanennyi erőfeszítéssel simán megszerezhetne több pontot is.

Na, ha valami, a súlyozás képessége igenis fontos kompetencia. De információk nélkül nem megy.

Ezt tapasztalom. A kőszívű ember fiait most úgy dolgozták fel, hogy nem kellett előre elolvasni. Szerintem ez nem baj. Az igen, hogy a gyerekek nem olvasnak. Erre nem tudom, hogy milyen gombot lehetne varrni.

Nálunk baba kora óta volt esti mese apával, ha nem ért haza, akkor velem egészen második osztály végéig, amikor már felváltva olvastunk. Mármint fél oldalt olvasott a férjem, egy bekezdést a fiam és hasonló. Aztán voltak egyszerű könyvei, amit ő olvasott magának. Jöttek a kötelezők, azokra már kötelezni kellett és valahogy nem állt át a saját olvasásra.

Tényleg nem tudom, hogy mit kellene tenni a kötelezésen kívül, mert az se tűnik úgy, hogy működne.

Könyvei vannak, rengeteg, háromszázvalahánynál abbahagytam a számolgatást. Persze, ennek jó része már nem neki való, kiskorában kivesézték esti meseként az apjával. De azért bőven akad olyan, amelyiket olvashatná, mert a korosztályának való. Meg persze ott vannak a mi könyveink is, nem csak szakkönyvek. :)

A téli szünet környékén elolvasott egy könyvet, arra nem kellett kérni, hogy olvassa. Elon Musk életéről szólt.

Ha van bevált ötletetek, szívesen olvasom, hátha valamelyik nálunk is működhetne.

Bocs véletlenül elküldtem.

Szóval én becsempészném a modernebbet kötelezőnek általános iskolában, pl. Jókait középiskolában olvastatnék.

Korábbi hsz-mel ellentétben én nem tartom felesleges "rossznak" és azt is gondolom, hogy rossz tendencia hogy manapság a humán műveltség mennyire háttérbe szorult.

Kötelezők kapcsán szinte pont azt írod amit férjem szokott mondani. Szokott is vita lenni itthon, mert én hamarabb "engednék" a régiekből és becsempéd

A piktogramosat sokféleképpen lehetett megoldani, de csak annak adtak pontot, aki eltalálta, hogy "mit gondolt a költő".

A közmondásoknál idén tudni kellett a közmondást, mert különben nem tudtad kitölteni a hiányzó részt a pótnapon még annyi eséllyel sem, mint az első napon.

Mármint a költők-írók élete, művei? Az kedvezne csak igazán a magolós kitűnőknek.

Mert amúgy azért kérdez tényanyagot a magyar, főleg nyelvtani jelenségeket, verstant is, és a szövegértés feladat pedig kimondottan sok pontos. Nekem inkább pont azzal szemben vannak fenntartásaim, mert annyira hosszú szövegeket szoktak adni, hogy egyszerűen nem marad idő rendesen végigolvasni, és még utána ott a fogalmazás is...

Énfiam sem érdeklődött ez iránt a műfaj iránt különösebben, de a magyar feladatsorokban anno puszta logikával mindig megtalálta a jó megoldást.

Az oroszlán és szamár közmondást természetesen én sem védem, mert azt tényleg nem hiszem, hogy használja ma élő ember Magyarországon, de az is simán kitalálható volt a szövegkörnyezetből.

Én sem vagyok ellene és némelyiket rendszeresen használom is, de gyerekeimre nem "ragad".

Fiam kilogikázta (néha rosszul) az eddig látott feladatsorokban a közmondásokat.

😄😅

Pont tegnap volt egy ilyen feladat az egyik felkészítő feladatsorban. Az üres helyre olyan mássalhangzót kellett írni, amelyiket megkettőzve is értelmes marad a szó. Volt hozzá meghatározás is segítségképpen. "ka...a" volt az egyik példa. Mondanom sem kell, hogy a kassza mentette meg a helyzetet, nem pedig a "mezőgazdaságban növények levágására használt eszköz". A kassza után, persze beugrott a kasza is.

Akár elővehetnénk a régi szakmák neveit és eszközeit is. Szerintem még a lányok is pilláznának a szemfelszedő láttán, nemhogy a fiúk. Aztán jöhetne a vinkli, a furdancs és a görbe vonókés, hogy a fiúknak is kedvezzünk! :D

Igen érdekesnek találom különben, hogy a nyolcadikos matek felvételi jórészt tananyagot mér, a magyar inkább a készségeket.

Szövegértés feladatok alsóban általában "kihalnak", marad a nyelvtan, meg néhány költői kép, de amit irodalomban tananyagként megtanulnak az teljesen fölösleges, nem kerül elő a felvételin.

Én alapvetően preferálom a humán alapműveltséget is, de azt tudomásul kell venni, hogy a népi szókészlet és vele a közmondások kikerültek a napi szóhasználatból.

Egy sor vicces, megtörtént sztorit tudok mesélni erről, pl. amikor a fiam ovis csoportja elment vmi népi helyre és kérdezték a kicsiket, hogy tudjátok, mivel vágták le régen a füvet? (A kaszára gondoltak), mire a kertvárosi oviscsoport kórusban: fűűűűűnyíróval.

A másik, amikor a köcsög szó előkerült elsőben a suliban és irult-pirult az osztály, hogy az egy nagyon csúnya szó.

Nálunk az ötödik utáni nyári szünetben volt esedékes. Augusztus közepéig halogatta, kb. az 50. oldalnál tartott. Akkor én kiszámoltuk, hogy minimum mennyit kell elolvasnia naponta, hogy egy hét alatt "kivégezze" és utána megnézhette a filmet. Persze, nem volt elég átlapozni, mert kikérdeztem minden nap, hogy éppen mit olvasott :D

Aztán jött a film.

Őszintén szólva én úgy emlékeztem, hogy az egy nagyon jó film. Bekapcsoltuk. Úgy terveztem, hogy együtt megnézem vele, csak még gyorsan kellett ezt azt csinálnom, de úgyis egybe nyitott a földszint, nem maradok le semmiről. Elindult a film, vonultak a török katonák. Kipakoltam a mosogatógépet, még mindig vonultak a török katonák. Bepakoltam pár mosatlant a gépbe, még mindig vonultak a törökök. Kivittem a szemetet, tovább vonultak a katonák. Adtam a kutyának enni. Na, végre letáboroztak a törökök, azt hiszem, mert itt már nem volt kedvem nézni se. A fiam viszont végignézte, mert vadászta, hogy mi volt másképpen a könyvben. A Harry Potter első kötete után is ezzel szórakozott.