Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Kedvenc idézetek fórum

Kedvenc idézetek (beszélgetés)


2010. jan. 10. 16:37

Tudom, milyen érzés könyörögni a fényért, hogy maradjon, és árasszon el, ugyanakkor végignézni, ahogy kisétál az ajtón.


Evelyn Lau

2010. jan. 10. 16:37

"Ha már semmi nem használ, tégy úgy,

mintha álom lett volna."

2010. jan. 10. 16:36

Vannak néhányan, akiknek lelkében hatalmas tűz ég,

és soha nem jön senki, hogy melegedjék annál .

2010. jan. 10. 16:35
Az emberek nem egyszer és mindenkorra születnek meg azon a napon, amikor az anyjuk a világra hozza őket, hanem az élet újra meg újra rákényszeríti őket, hogy megszüljék magukat.
2010. jan. 10. 16:35

A síráshoz nemcsak a könny kell, ami kibuggyan csillogón a

szemszöglet táján, a síráshoz nemcsak a fájó, nehéz hang kell, - ami

zokogás - a síráshoz hangulat kell. Valami kínzó, gyötrő, szívet

szorító hangulat, ami úgy lepi meg az embert, mint váratlan baj.

Védelem nélkül találja, aztán belevész abba a hangulatba minden ami

vidámság, minden, ami mosoly, ami jó... Elszorul a szív,

keresztülvágtat az idegeken valami fájó érzés, ami a könnyhöz

igyekszik, aztán kifakasztja...

Ez a sírás.

Utána megkönnyebbül az ember, mintha a fájdalmat szépen kivették,

kisimították volna a szívéből, lecsendesedik, megpihen, s nemsokára

újra tud mosolyogni, nevetni.

Jaj annak, aki sírni nem tud...

Jaj , akinek kellene, és nem bír...



Borisz Vasziljev

2010. jan. 10. 14:50

Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti. Vagyis a szeretetnek behunyt szemmel is érezhető jelenléte.

Müller Péter

2010. jan. 9. 18:36

Szárnyakat adtam. Megtanult repülni. Először örömmel néztem, ahogy szállt a magasban. Később féltem, hogy messze megy, szebb tájakat lát és az én egyszerű otthonomat kopott viskónak tartja majd. Rettegtem, hogy elhagy a távoli vidékek hívogató szellőiért.

Régen hittem szavainak és ő mindennap mellettem tért nyugovóra. Majd egy nap a bizalmatlanság hintette el magját bennem. Kikérdeztem, ellenőriztem, követtem, kutakodtam, végül már láncot akartam tenni törékeny testére. De mielőtt magamhoz köthettem volna, ő végleg elment. Néha még elrepült felettem, de hangját már soha nem hallhattam, ölelését nem érezhettem és álmát sem őrizhettem többé.

Ez már rég volt. De néha, ha a tükörbe nézek, könnyes lesz a szemem. Mert látom a szárnyaimat, melyeket sose használtam.

2010. jan. 9. 18:34
Néha még hiányzik, de már csak néha. Vajon egyszer ez is elmúlik? Lehet évek múltán már a nevét se tudom majd? Félek ettől azért. De talán pont ez a félelem az, ami nem engedi, hogy elfelejtsem.
2010. jan. 9. 18:33
…őrizlek, mint rögeszmét a csendes eszelősök.
2010. jan. 9. 18:33

Nem kérek semmit. Nem panaszkodom.

Csak tenyered helye üres az arcomon.

2010. jan. 9. 18:32

"S botlasz újra sok rögös, buta úton. -

De mindegy. Egyszer fenn voltál a csúcson. "

2010. jan. 9. 18:31

Nem ellágyulás, merengés, semmi. De harag. Néha üvöltő harag. Mert meghalt. Harag az orvosra, mert nem tudott segíteni. Harag az Istenre (ha van), mert nem segített és harag az Istenre (ha nincs), mert miért nincs, mikor segítség kell. Harag az emberekre, mert nem segítettek. És magamra, mert nem tudtam többet tenni. Harag reá, mert meghalt .


Márai

2010. jan. 9. 18:31

Beletörődni, hogy ember nem tud segíteni. Nincs az a nő és nincs az a barát.Belenyugodni, hogy talán nem is kell segítség: ez a vergődés, ez a reménytelenség, ezek a pillanatnyi megoldások, ez az örök megoldatlansága mindennek, ami emberi, ez éppen a feltétele annak, hogy ember maradjál és emberi módon fejezd ki magad a világban.


Márai

2010. jan. 9. 18:30

Örömtelenség, hó és csönd köröttem,

határtalan.

Olyan vagyok, mint téli fa az erdőn,

madártalan.


Kosztolányi Dezső

2010. jan. 9. 18:29

Álmodtam én már sokszor égiszépet

És mindig fájó szívvel ébredék.

Elég! Álmodni nem akarok többet.


Kaffka Margit

2010. jan. 9. 18:29

Szívem, a nagy és bánatos gyerek

Zokogva kérdez, és nem felelek.


Juhász Gyula

2010. jan. 9. 18:29

Mindent kibír ez a húsból való szív az ember mellében.

Ha kőből lenne, biztos megrepedt volna már ....


Szép Ernő

2010. jan. 9. 18:27

Ha visszamehetnél és megváltoztathatnál valamit az életedben,

Megtennéd?

És ha igen…

Jobbá tennéd az a változás az életedet?

Vagy összetörné a szívedet?

Esetleg másét?

Teljesen más utat választanál?

Vagy csak egyetlen dolgon változtatnál?

Csak egy pillanaton?

Amit mindig is vissza akartál kapni?

2010. jan. 9. 18:26

"Képzelőerőnket

kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk,

humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk a felett, amik lettünk."

2010. jan. 9. 18:25
"A szív törékeny műszer, ezért is óvjuk olyan erőteljesen, ezért adjuk oda olyan ritkán és ezért jelent olyan sokat, ha mégis megtesszük. Vannak szívek, amelyek törékenyebbek másoknál, valahogy tisztábbak, mint a kristály az üvegek között, de még összetörve is gyönyörűek."
2010. jan. 9. 18:24
Két kéz adatott nekünk hogy szorítsunk. Két láb hogy járjunk. Két szem hogy lássunk és két fül hogy halljunk. De miért csak egy szív? Azért, mert a másikat egy másik embernek adták - nekünk csak meg kell találnunk ezt a másik embert.
2010. jan. 9. 18:23

"..Az a legszebb a boldogságban , hogy az ember már azt

képzeli, hogy soha többé nem lehet boldogtalan..."

2010. jan. 9. 18:23

"Nem kaphatsz meg mindent. Hova tennéd?" / Steven Wright/



"Amit nem kapunk meg,azt örökké szeretjük." /Jules Renard/

3320. Angyalka20 (válaszként erre: 3318. - Alexandracska83)
2010. jan. 9. 18:21
Köszönöm:)
2010. jan. 9. 18:19

Minden nap

S minden óra perctöredékében

Itt vagy

A fejemben, a lelkemben

Minden szavamban, tettemben és gondolatomban

Nem tudom, mi ez…

Nem tudom, mit hozhat a holnap még…

De bennem élsz

És senki nem létezik

Ki ezt tőlem elvehetné!"

2010. jan. 9. 18:17
Szépeket írtál Angyalka20.Nagyon tetszenek:)
2010. jan. 9. 17:50

Lehet, hogy többé már vissza sem jövök - ha nem talállak, ha nem beszélhetek veled, ha nem mondod, hogy éljek tovább a kedvedért, a szívedért, a gyönyörű­ségedért, a szerelmedért... Ha nem lelem fel a hangodban a reggeli falevelek illatát, a kezed szorításában az álom ölelését és a szemedben a fényt, amely a kelő napé, amint fénylő, fehér kócsagmadarakat küld előre a borongós felhők közé, míg alant hidegen, szigorúan hullámzik az éjszakai tó.


Krúdy Gyula

2010. jan. 9. 17:46

Miért van az, hogy mindenki olyan boldog rajtam kívül?' 'Mert ők megtanulták mindenben a jót és a gyönyörűt látni.' - mondta a mester. 'Én miért nem látom mindenben a jót és a gyönyörűt?' 'Mert nem láthatod a gyönyörűt magadon kívül, ha nem veszed észre önmagadban.



Anthony de Mello

2010. jan. 9. 17:45

Emlékek.

Ezek határozzák meg gondolataim,

döntéseim,

mindennapjaim,

az édes és keserű emlékek

egyaránt.

Olykor

kétségbeesetten kapaszkodom beléjük

Máskor bármit megtennék,

hogy kiírthassam

magamból a fájdalmas képeket.

2010. jan. 9. 17:43

A szó csak szó :

és hogy gyógyítanád az összetört szívet a fülön át?



Shakespeare

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2025, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook