Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
A&B
“Csillagokkal álmodom, de földet ér a lábam – Koppanok is nagyokat, mint bogár a búrában.”
A magány egy érdekes tánc…
nem is gondolná az ember.
Tele van szépséggel, és tele van küzdelemmel.
A magány annyi, hogy csak magadra számíthatsz,
és amikor kell a segítség,
nincs kiben csalódhatsz.
A magány az életben, az igazi nagy szikra,
aminek a tüzét akármilyen szél, ki nem oltja.
A magány semmi más, mint önmagad képe,
és saját magad igazi értéke.
Léria Dipán
Esetleg ez:
„Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.“
˝Mindannyiunkkal ugyanaz történik ebben a világban. Ha egy kicsit is odafigyelünk a másikra, rájöhetünk, olyan támaszok lehetünk egymásnak, mi felbecsülhetetlen érték.˝
/Tormási Vyktória/
„Létezik egy nagyon hatásos gyakorlat, amit évekkel ezelőtt alakítottam ki. Bárkivel is találkozzam, legyen az ember vagy akárcsak egy aprócska bogár, először mindig ugyanazzal az egy mondattal indítok: „Kívánom, hogy boldog légy”.
Nagyon fontos, hogy ne csak kívánjam, hanem valójában úgy is gondoljam. És ez a mondat mindent megváltoztat közted és az illető között.
Tapasztalatból mondom ezt. Néha voltak nagyon nehéz helyzetek, emberek, találkozások. Ám amint kimondtam magamban ezt a mondatot, a negatív gondolatok, érzések, történések helyét egyszeriben átvette a szeretet.
Te se félj azt kívánni a másiknak, hogy boldog legyen!
Próbáld meg, és meglátod, ettől az egyetlen mondattól, mennyire megváltozik a saját életed.”
Ez a szép gondolat Ricard Gere-től származik:)
A 2023. év előtti gondolatok.
Éjfél van a havas utak s az örök Idő országútján. Az óesztendő utolsó éjfele. Tomboló szél nyargal az éjszakában. Nincs, ami útjába álljon, s a dermedt jegenyék suhogva hajolnak délnek, sziszegve panaszkodnak, és gyökereikkel riadtan kapaszkodnak a fagyos földbe.
Éjfél van. A szellemek órája, amikor láthatatlan szánok csilingelnek ismeretlen utakon, s az Úr felhőn túli pitvarában két vándor áll a csillagok ragyogó trónusa előtt. Az egyik tépett, havas szakállú agg, a másik ifjú ember.
BÚCSÚZIK AZ Ó-ÉV
Elvégeztem, Uram - szól az agg -,
bocsásd el szolgádat!
Leteszem a tarisznyát meg a botot,
Januártól decemberig jártam a földi utakat,
és arcod bélyegét mindenre ráütöttem.
Mozgattam az órákat és a napokat,
Csírákat szöktettem életbe,
és érett magokat arattam;
a rügyeket virágba borítottam,
és a gyümölcsöket is leszedtem.
Öreg sírok hátát behorpasztottam,
régi fejfákat eldöntöttem,
temetőket gyarapítottam.
De ott voltam, Uram, a nászágyon is,
és egyformán mértem a szerelem bódulatát
és a vajúdás gyötrelmeit.
A folyók új szigeteket raktak,
régieket hordtak el,
a hegyek hátán megnőtt a hó, de el is múlott,
a völgyek torkában új források fakadtak,
s a régiekre köveket raktam rendelésed szerint.
Öledbe hullott, Uram, minden.
A növekedés,
az épülés is,
meg a romlás is.
Csak Te maradtál, Uram,
változatlan és örök
elejétől fogva.
*
INDUL AZ ÚJ-ÉV
Az ifjú felveszi a botot meg a tarisznyát. Az elnyűtt suháng acélos, görcsös bottá erősödik abban a pillanatban, s a foszlott tarisznya újjá, kövérré dagad a láthatatlan útravalótól.
Elmegyek, Uram - szól -, akaratod szerint.
Útravalómat elszórom majd a földi világban.
Elolvasztom a jeget,
virágba borítom a fákat,
dús kalászokat érlelek,
és megrázom a lombhullató fákat az őszi határban,
aztán meg telet borítok az álmodó ugarra.
Csak egyet kérek Tőled, Uram - ha megengeded.
Add, hogy hosszú legyen a virágos tavasz,
bőkezű a búzaérlelő nyár,
vidám a szüretes ősz,
és nyugodt, telekamrás a tél,
amiket ím, tarisznyámba adtál.
Én leszek az Idő egy évig, Uram, a Te egyik világodban,
engedd meg nekem, hogy lassú legyek,
ha örömre válnak a percek,
és gyorsan múló,
amikor a bánatot mérem,
a könnyet
s a hűvös enyészetet takarom a Te teremtményeidre.
*
Az Úr int: zengőn felragyog a felhőn túli világ. A vándor elindul a csillagerdők úttalan útjain a Földre.
/Fekete István/
Az álom nem az, amit alvás közben látsz. A valódi álom az, ami éjjel nem hagy aludni.
Avul Pakir Jainulabdeen Abdul Kalam
Gyökössy Endre: Csöndben, némán
Sírtál-e már úgy,
hogy nem folyt a könnyed?
Nevettél-e úgy,
ahogy nem fogsz többet?
Daloltál-e úgy,
hogy nem hallotta senki?
Sétáltál-e úgy,
hogy nem kellett elmenni?
Álmodtál-e úgy,
hogy az nem volt álom?
Játszottál-e már
húrtalan gitáron?
Repültél-e már,
fűben hanyatt fekve?
Kószáltál-e már,
csillagtalan este?
Temettél-e már,
sok szép halott álmot?
Tettél-e jót úgy,
hogy csak Isten látott:
csöndben némán?
Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot.
József Attila
˝Legyen az életed ajándék, és mindenkor, mindenütt, minden körülmények között és önmagadat is beleértve mindenki iránt megnyilvánuló kedvességgel, figyelmességgel, elnézéssel és könyörületességgel légy felemelő hatással az emberiség egészére. Ez a legnagyobb ajándék, amit adhatsz.˝
/David R. Hawkins/
"Az ölelést orvosnak kellene felírnia.
Van egy gyógyító erő az ölelésben, amit még nem ismerünk...
Egy ölelés gyógyítja a gyűlöletet.
Az ölelés gyógyítja a haragot.
Egy ölelés gyógyítja a fáradtságot.
Az ölelés gyógyítja a szomorúságot.
Amikor megöleljük egymást, elengedjük a kötelékeket.
Egy pillanatra elveszítjük azokat a dolgokat, amik elvették a nyugalmunkat, békénket, lelkünket.
Amikor átöleljük egymást, leengedjük a védelmünket, és engedjük, hogy a másik közeledjen a szívünkhöz. A karok kitárva, s a szívek egyedülálló módon ölelkeznek.
Mert semmi sem fogható egy öleléshez...
Ölelés a "szeretlek"-ből. Ölelés a "milyen jó, hogy itt vagy" érzésből. Ölelés a "Segíts nekem". Ölelés a "Hamarosan találkozunk"-ból. Vagy átölellek, mert "Hiányoztál!"
Ölelés...
Amikor megöleljük egymást, többek vagyunk, mint kettő; család vagyunk, tervek vagyunk, álmok vagyunk!
Igen, az ölelést orvosnak kellene felírnia, mert megfiatalítja a lelket és a testet."
"A fájdalom csak a miénk. Csak mi élhetjük meg, és ha idővel csillapodik is, elmúlni sosem fog."
Giuditta Fabbro
"Amint minden rossznak gyökere az önzés, úgy minden jónak gyökere a szeretet. Nélküle a gazdag is szegény, vele a szegény is gazdag."
Szent Ágoston
Ebben a mesében részeg a herceg és ronda a királylány
De néha a szemétdomb felett is felragyog a szivárvány.
-Junkies-
˝Karácsony előtt három héttel minden üzletet be kellene zárni, csak pici élelmiszerboltok lennének nyitva. Mindenki otthon üldögélne, s beszélgetnének, játszanának, zenét hallgatnának a családok egy jó pohár bor mellett. Fel kellene készítenünk a lelkünket, hogy befogadja az ünnepet. Egyelőre a legtöbb, amit tehetünk, hogy saját magunkban felépítünk egy ilyen vágyálmot, és próbáljuk követni az útvonalat.˝
/Szentpéteri Csilla/
„A világ ember nélkül kezdődött, és nélküle ér majd véget.”
Tigris a hóban c. film
"A szeretet
kiválaszt
megszólít,
megtart
és
elenged,
de soha nem sajátít ki,
legfeljebb örömmel elfogadja,
ha önként csak neki ajándékozod magad." (Simon András)
Engedd meg magadnak, hogy érezz, hogy fájjon, hogy fájdalmad "otthonra találjon" a szívedben. Legyen egy helye, egy menedéke, az érzéseidnek. Érezz, ne tartsd vissza a könnyeidet. Sírd el a bánatodat, hogy helyet csinálhass később az örömöknek. Hogy megtapasztalhasd, milyen érzés állandó szomorúság és önmarcangolás nélkül élni. Hogy milyen isteni dolog harmóniában lenni a világgal, és mosollyal megajándékozni mindazokat, akik körülöttünk élnek. Boldogan kinyújtani a kezünket a Jóisten felé, és elhinni végre, hogy mi is méltók vagyunk az élet csodálatos kegyelmére.
(Deverdics Éva)
˝Minden reggel megiszom egy csésze napfényt, hogy felderítsem magam.˝
/Debasish Mridha/
"Csodás érzés mikor tudod azt, hogy vannak emberek akiknek az életében fontos vagy. Akik szeretettel gondolnak rád bármennyire is nem épp a legjobb formád hozod. Ott vannak veled minden percben és érintés nélkül simogatják a lelked. Gondolataikkal törlik le a könnycseppeket arcodról és varázsolnak rá mosolyt szavak nélkül."
(Baráth Noémi)