Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
Kevésre
tartlak,
hogy ne kelljen túl nagyot
csalódnom benned.
Fodor Ákos
„A legrégibb emberi kérdés:
a miért...
Ezen a kérdésen még eddig mindenfajta logika, minden filozófia és tudomány hajótörést szenvedett.”
Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem. Sok-sok nap óta
figyel engem. Szeretne több nevetést látni az arcomon.
Megsimogattam nagy hűvös haját:
az szikrázott, mint karácsonykor a csillagszóró.
Meg akartam csókolni.
Huncutkásan megfenyegetett.
Aztán megígérte, hogy gyakran eljön.
Végtelenné tágult szobámon a puszták illata remegett át,
s mi labdázni kezdtünk nagy, zöld csillagokkal.
Dsida Jenő: Gyakran eljön
Negatív -
Tegnap elszakadt egy fonál,
melyen még lengett életem.
Tegnap elhallgatott egy szó,
melyet dalolt még énekem.
Tegnap eltörött egy pohár,
melyet tartott még két kezem.
Tegnap kettétört egy lélek,
s azóta csak emlékezem...
Pozitív +
Holnap újra lesz egy fonál,
melyen lenghet majd életem.
Holnap újra szólal egy szó,
s ismét dalolhat énekem.
Holnap újra lesz egy pohár,
melyet tarthat majd két kezem.
Holnap összeforr egy lélek,
s utána éltem élhetem...
Ritka mosolyainak egyikét
megcsillantva
szólt:
Megnyúlt az arcod.
Szomorú vagy?
Miért nem tudsz
könnyekkel sírni,
mint rendesen?
Könnyíts magadon
és legyél már boldog, boldog
kedvesem.
„Az Út soha nem üres, soha nem magányos, még ha néha úgy is érezzük. Nincs sietség, nincs sürgetés. Nincs vesztegetni való idő… Ezt valahol minden zarándok érzi, ezért ki-ki a maga képessége szerint iparkodik… Soha senki nem vándorol egyedül.”
Hamvas Béla
„Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul. Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás, felemelkedés...
Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet, hit, a cselekedet megvalósulás.”
Tatiosz:Hinni kell
Egy fiatalember elherdálta az egész örökségét. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, mikor már nem volt egy vasa sem, észrevette, hogy barátai sincsenek már.
Kétségbeesésében felkereste a Mestert, és azt kérdezte:
- Mi lesz velem? Se pénzem, se barátom.
- Ne izgulj, fiam. Jegyezd meg, amit mondok: Minden jóra fog fordulni ismét.
Felcsillant a remény a fiatalember szemében.
- Gazdag leszek megint?
- Nem. Hozzá fogsz szokni a magányhoz és a nincstelenséghez.
Anthony de Mello: Jobbrafordulás
Az álom magában véve gyógyít. Ő a mi valónk titokzatos működésének ráadásszerű ajándéka. Nem kell tudnod miről szól, akkor is segít. Olyan, mint a mesékben a varázsszerszám: még ha nem érted is, mire való, időben veled lesz. Különben is: a fontos álom újra jön. Újra, meg újra, míg fel nem fogod, mit akar mondani. Ami a beszélni tanuló csecsemőnek az anyai szó, az a felnőtt embernek az álom.
Súgnak odaföntről.
A kövek közé hullott mag
Már nem félek annyira...
A kövek közé hullott mag kicsírázott, szárba szökkent s körülnézett a világban. Gyökerei küszködnek a kemény anyaggal, réseket keresnek a termőtalaj felé. Vizet szívnának fel, mert szomjas a növény. Ennének, hogy vastagodjon a szár, húsosodjanak a levelek, hogy a bimbók kiviruljanak. A világ száraz, üres, kegyetlen. Mint a kövek. Nem enged semmit, elnyom mindet.
Mégis élni akarok! A kövek között, ha már ide szórtak. Virágozni akarok! A száraz forróságban, ha már a kövek között ez a módi. Élni... De hogyan?...
Mi lenne, ha valaki arra járna és észrevenne? Mi lenne, ha felismerné, hogy ha még sokáig így maradok, elpusztulok. Mi lenne, ha körülnézne és tanulmányozná a talajt körülöttem? Mi lenne, ha nem azt gondolná, hogy jó sok víz kell neki s akkor minden OK lesz? Mert a víz elfolyik a kövek között s én nem tudok utána menni. Mi lenne, ha megtalálná a jó megoldást: dús termőföldet hozni a kövek közé, feltölteni a réseket, kitölteni a hiányokat, elegyengetni a durva felszínt?
Mi lenne, ha mindez megtörténne?!
ÉLET!
Ami nekem kell! Meg a mellettem kókadozó többieknek...
De a köves pusztákat elkerülik az emberek.
És Isten?...
Ha látsz egy otthontalant az utcán heverni, küldj felé egy hangtalan áldást, mert azt meghallja Isten és meghallja ő is. S amikor mindketten átléptek a Kapun, ott ő a legjobb barátod lesz.
Őri István: Emberszavak Istenhez
Szeretem az éjszakát. Szeretem a napnak azt a pillanatát, mikor kezd magába ölelni az éj. Szemem még kutatja a sötétség mélyét, vagy épp ellenkezőleg, lámpafénybe fúrom tekintetem, de szemhéjamra mintha aprócska brokátot terített volna valami láthatatlan álomhozó. Olyan ez, mint mikor csöndesen iszogatsz, s a bor lassan-lassan átveszi érzékeid felett az uralmat. Nem, nem rúgtál be, épp csak picit szédülsz, ha behúnyod a szemed. Valami kényszert érzek, hogy ennek a láthatatlan álomhozónak a vállára hajtsam a fejem, elernyedt testtel hagyom, hogy tegyen velem, amit jónak lát. Ő lágyan ölbe kap, magam se hittem, volna, milyen könnyen, s mire eszmélnék, szememet már képtelen vagyok újra kinyitni.
Még nem alszom, de már húz finoman magával a sötétség, hogy egy gyöngéd mozdulattal az álom karjaiba vessen. Jó ez a zuhanás, szinte mámoros. Képek villanak fel homlokom mögött, még valamelyest képes vagyok kontrollálni a gondolataimat, terelni valami szép felé, míg végül már akaratlanul lebegek valahol az álmok vizén. Már nem tudom, merre utazom, s hová érkezem. Az éjjel végérvényesen magába ölelt, része vagyok egy álomnak. S ez így szép.
Jó éjszakát.
Sárhelyi Erika: Jó éjszakát!
„A gyorsan szerelembe eső ember egyik hibája, hogy képzelt dolgokba lesz szerelmes.”
Schäffer Erzsébet
”…Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön.
De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók: ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.
Igyekezz, kisfiam, hogy amerre jársz, sok pillangó legyen. Ne lépj reá a csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá. És ebből újra megszületik egy pillangó.
Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó viszi hírül.”
Wass Albert
„A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában… ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik.”
Osho
Kinek kell többet szenvednie:
Annak-e, aki mindent kész eltűrni?
Vagy annak, aki nem bír eltűrni semmit se?
Gárdonyi Géza
Juhász Gyula
Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!
"Olyan ember társaságára vágyom, aki együtt tud érezni velem,
akinek a szeme válaszolni tud a tekintetemre!"
(Mary Shelley)
"Részvétet könnyen kap az ember,de az irigységért keményen meg kell dolgozni! "
" Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!"
Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik
Hulló könnyed is szivárvánnyá válik.
Rövid ám az élet, mégis sok a könnye,
Mikor te mosolyogsz a másét töröld le...
Ahogyan te szeretsz, úgy szeretnek mások,
Úgy lesz ellenséged, úgy lesz jóbarátod.
S mikor minden álmod valóságra válik,
Ezt akkor ne feledd:Légy jó mindhalálig!
Azt hittem,hogy a világ csodája vagy,
őrjöngés, álom, nyíló végtelen.
Ma azt tudom,hogyha nem vagy velem,
nem vagyok,nem játszom,nem létezem,
felhők fehérje a szemembe fagy...
Azt hittem,hogy a világ csodája vagy.
De annál sokkal fontosabb
Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni. Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni. Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani. Nekem Te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani.
"Megtanultam,hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni,amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet."
Gabriel García Márquez
"Fekszem itt a gondolat ölben
Ábrándozik a kő a rögben
Fölkel a nap, közben vágtat
Elviszi minden szép ruhámat.
Tanulni jöttem, eltévedni
Aludni aztán fölébredni
Hátamból kimászik a hajnal
Számban elolvad a nappal. "
(Sz.B.)