Kedvenc idézetek (beszélgetés)

A költészet minden tudások közül a legelső és a legutolsó - épp oly halhatatlan, mint az emberi szív.

William Wordsworth

- Könnyű-e a megvilágosodás útja, vagy nehéz?

- Egyik sem.

- Hogyhogy egyik sem?

- Úgy, hogy ilyen nincs is.

- De akkor hogyan érünk célba?

- Sehogy sem. Ez egy utazás távolság nélkül. Hagyj fel az utazással, és megérkezel.

Anthony De Mello

Hagyományos módszerei ellenére a Mester nem sokra tartotta a tradíciókat és a szabályokat. Egyszer vita támadt az egyik tanítványa és a lánya között, mert a férfi nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy lánya tartsa magát azokhoz a szabályokhoz, melyeket vallásuk előírt a párválasztásban. A Mester nyíltan a lány pártjára állt. A tanítvány persze nagyon meglepődött, hogy pont egy szent ember tesz ilyet. A Mester így szólt hozzá:

- Értsd meg, az élet olyan, mint a zene. Azt is sokkal inkább érzéssel és ösztönszerűen játszák, mintsem szabályok szerint.

Anthony De Mello

Annak a nőnek, aki amiatt panaszkodott, hogy a gazdagság nem tette őt boldoggá, azt mondta a Mester:

- Úgy beszélsz, mintha a kényelem és a komfort tartozéka lenne a boldogságnak; holott ahhoz, hogy valóban boldog légy, kedvesem, csupán arra van szükséged, hogy lelkesedni tudj valamiért.

Anthony De Mello

A lelki gyógyulást kereső elkeseredett embertől azt kérdezte a Mester:

- Valóban meg akarsz gyógyulni?

- Ha nem akarnék, gondolod, hogy idejöttem volna?

- Persze. A legtöbb ember ezt teszi.

- Ugyan miért?

- Nem gyógyulásért jön, mert az fájdalmas. Enyhülésért.

A tanítványainak pedig azt mondta a Mester:

- Azok az emberek, akik csak akkor akarnak meggyógyulni, ha az fájdalommentes, hasonlók azokhoz, akik szorgalmazzák a fejlődést, de csak akkor, ha az nem jár változással.

Anthony De Mello

"Hagyjatok szaladni még,

tündérekbe hinni,

fehér csészéből szelíden

fehér tejet inni."

Kosztolányi Dezső

Ki fájdalmában is nevetni tud,

talpra segíti azt, aki elesett,

az tud csak egyedül igazán szeretni,

oly érték ez, mi csak keveseknek jut.

T.Fiser Ildikó

A hit az emberek legerősebb fegyvere, és ha mélyen gyökeredző hitünk van,

semmi sem tud legyőzni bennünket. Semmi.

Norman Vincent Peale

Van egy virág… az, azt hiszem, megszelídített engem…

–Lehet – mondta a róka. – Annyi minden megesik a Földön…

A Kis Herceg

A világ legnagyobb titkát írhatnám most le, ha tudnám: hogyan születik meg a szeretet? De nem tudom. Kérdeztem az angyalt - de nem súg. Addig maradjon, mint minden csoda az életben, érthetetlen.

Müller Péter

Azok az emberek, akik hosszú ideje szeretettel áldott kapcsolatban élnek egymással, eltéphetetlenül összetartoznak.

Vavyan Fable

Az ember elfuthat valaki elől, akitől fél, és megpróbálhatja legyőzni azt, akit gyűlöl. (...) Ám ha végtelenül szereted azt, aki végezni készül veled, nem marad választásod. Hogyan menekülhetnél meg tőle, hogyan küzdhetnél ellene, amikor azzal ártasz a szeretett lénynek? Ha nincs más, amit Őneki adhatsz, mint az életed, hogyan foszthatnád meg tőle?

Stephenie Meyer

Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.

Lőrincz L. László

Azt mondják, hogy a legszomorúbb dolog, amivel az ember valaha is szembekerül, az, ami megtörténhet vele. De milyen volt az az ember, aki szembenézett vele? Vagy milyen nem volt? Esetleg milyen nem lesz már többé? Sosem könnyű a jó utat választani. De ennek a döntésnek a meghozatalakor csakis a szívünkre hallgathatunk. Néha megtaláljuk a jobb felé vezető utat. Néha harcolunk a hibáink, a rosszindulatunk és féltékenységünk miatt, hogy megbánjuk és bűnbocsánatot nyerjünk. És a szégyen miatt, amit azért érzünk, mert nem azok az emberek vagyunk, akiknek lennünk kellene. És van, hogy megtaláljuk a jobb felé vezető utat… de van, hogy az a valami jobb dolog talál meg minket.

Tuti gimi

Néha a boldogsághoz nem pénz, siker vagy hatalom kell. Néha a boldogsághoz elegendők a jó barátok, a család, és az egyszerű élet méltósága.

Tuti gimi

Az erdő, amelyben élünk: egyre sötétebb és ijesztőbb.

Talán azért, mert elfelejtettünk énekelni?

Ancsel Éva

Amit el akarok mondani a szeretetről, nem az, amit érzek vagy gondolok, nem is az, amit máshol olvastam. (...) Amit érdemes kimondani, az ott van, a lelkünk mélyén. És, ha valóban találkozni akarunk, csakis ott találkozhatunk, lelkünk legmélyén, mert ott összeérünk - az igazi találkozások ott történnek.

Müller Péter

Csak a tárgyi igényeinkre készülünk fel, mert azt halljuk mindenünnen, hogy az mennyire fontos. Van, aki távozáskor is azokkal törődik, de gondolom, egy szerető kéz szorítása vagy simítása többet jelent mégis. Ott van akkor a számadás pillanata, hogy adtunk-e, kaptunk-e szeretetet, szerelmet, ráértünk-e kimutatni, mertük-e megélni.

Királyi Zsófia

A szeretet kicsalogatja a lelket a búvóhelyéről.

Zora Neale Hurston

A mosolyod nélkül

befelhősödik minden égbolt

szerte a világon.

Nagy István Attila

Kamarás Klára

Valaki volt

Valaki volt... aki ma nincsen...

Mint kézfogas rozsdás kilincsen,

elmúlt, leporlott mindörökre.

Valaki volt,... ma nincs semerre.

Az éjszaka a szél leverte

az ágakat, miket beoltott.

Valaki volt... s őt én szerettem.

Minden szavát rajongva lestem,

de nincs postás, ki tőle jönne.

Valaki volt...valaki elment...

Ahogy rovom e hosszú termet,

tudom, többé már nem jön vissza.

Igen, igen, ha most végig akarok menni emlékezésben az életemen, nem szabad megállnom itt; elkerülni, kihagyni annak a napnak az iszonyatát, és egynéhány, mindössze egynéhány hétnek, ami rákövetkezett, minden rám szakadt robajos, rettenetes csapását, a nagy változást, a nagy összeomlást, ami úgy, mint a zúzómalom kereke, szétőrölte, elmorzsolta az egész odáig való énemet, a sorsom, az életem, mindent… és azt mondani: ez új fejezet, új élettörténet, mert benne másvalaki, elváltozott, kicserélt lélek állapota, újon kezdődött élet sora íródik, és nem tudom, nem tudom, hogyan mehetett végbe énvelem, énbennem mindez.

Kaffka Margit

Éltem - és ebbe más is belehalt már.

József Attila

Tudod, ahogy az ember ott ül a tűz mellett és hallgatja a szelet a Dealu Rós fenyőin tündökölni és elgondolkozik arról, ami volt. Ami szép volt. Nem tudom, ismered e azt, mikor az ember úgy elgondolkozik valakiről. Aki... aki már csak olyan, mint ami volt. Volt. És az embernek úgy az eszébe jut: itt állt, itt ült, itt hevert. Itt ezt mondta, ott azt. Itt nevetett. Itt...de mindegy, nem ez a fontos. Az ember ül a tűznél, és valakire gondol, aki volt. Látja. Ahogy jön-megy. Leül. Nevet. Eszik. Énekel. Ahogy bejön az ajtón...

Wass Albert

Remények, és kétségek között élünk…nem tudjuk levetkőzni a múltunkat egy mozdulattal, mert nem lehet, de nem is lenne az jó…Remélünk, és kételkedünk…mert emberből gyúrtak bennünket…és ezekkel a kétségekkel, ezekkel a reményekkel kezdünk valami újat nap, mint nap, ezekkel a reményekkel, és ezekkel a kétségekkel kell élnünk, nap, mint nap…Ha kétségeink egy napon csökkenhetnének egymás által, akkor már elmondhatnánk: nem hiába ismertük meg egymást…

Lukács György

Sosem érkezel el egy olyan pillanathoz, amikor azt mondhatod: "Immár nincs bennem bizonytalanság."

Mert ha ezt mondod, azzal a halálodat jelented be?; elpusztítottad önmagadat. Az élet szüntelenül áramlik, ezer és egy kétség között. Ebben rejlik a szabadsága.

Osho

- Szeretlek - suttogtam.

- Most már te vagy az életem - felelte egyszerűen.

Stephenie Meyer

Az embernek le kell vezetnie minden emberi konfliktust,oly módon,

amiben nincs benne a bosszú, az erőszak, a megtorlás.

Az ilyen módszerek alapja a szeretet.

Martin Luther King

Ha komolyat tréfálva mondok,

Az igazságon mit se rontok.

– S ha komoly szóval néha játszom,

Nem lettem más – csak annak látszom.

Goethe

Az életnek addig van értelme, amíg az ember szeretetet tud adni, és ami annál is sokszor nehezebb: képes szeretetet elfogadni is. Van, amikor a szeretet apró kis gesztusaink elfogadása nagyobb tett, mint önzetlenül adni.

Amikor szeretetet adunk, akkor - mint kezdeményezők - az erő pozíciójában érezzük magunkat, s gyakran nem teszünk mást, mint szolid öntudatossággal nyugtázzuk lelki nagyságunkat.

Akkor viszont, amikor a telítettségnek ebben az emelkedett állapotában valaki hangtalanul hozzánk simul, és rongyos kis tarisznyájából szeretetmorzsákkal kínál, meghökkenünk.

Hirtelen kiesünk a nagyság szerepéből, és zavartan szembesülünk az új helyzettel: nem tündökölhetünk egyedül a szeretet ingyenkonyhájának konyhafőnöki szerepében. Most minket is étellel kínálnak. De hát erre nekünk semmi szükségünk sincsen! - zsörtölődünk a valaki morzsáit lefitymálva. Hiszen mi praktikusan, megszervezetten, hatékony nagyüzemi módon osztjuk a szeretetet a rászorulóknak. S lám, most a sor megakad, a sorban állók türelmetlenkednek.

De valaki nem tágít.

Csak áll, és már-már könyörögve kínálja felénk elfogadásra apró kis szeretetmorzsáit.

S akkor meg kell látnunk, hogy szeretet nem elsősorban nekünk szól. Az életben maradáshoz neki van szüksége arra, hogy adjon, mert léte ebben az elfogadottságban nyeri el értelmét.

Valakitől szeretetet elfogadni annyit jelen, mint megerősíteni őt élete értelmében.

Simon András