Hálapénz vagy tb-finanszírozott ellátás? (beszélgetős fórum)

Én elmesélek egy nagyon érdekes dolgot.A lányommal történt 4-5 éve.És meglátjátok hihetetlen.

Tehát hosszú évek alatt sorozatos mandulagyulladások következtében ki kellett venni a manduláját.Nagy protekcíóval jutottunk el egy neves kórházba.Mivel az az orvos nem műthetett gyereket, teljes nyugalommal ajánlotta a főorvost.Mi megbíztunk benne, hisz csak főorvos.

Elkezdődött a műtét,a többiek akiket műtöttek kijöttek 20-25 perc alatt, én már sejtettem nincs minden rendben.Ki hozták 28 perc múlva azt mondták,hogy minden rendben ment.Rá 10 percre ébredvén az altatásból egyre jobban mondta ,hogy hányingere volt,a főorvos aki műtötte annyit mondott sok teát ivott.Hiába mondtam neki,hogy egy kortyot sem ivott a műtét után.....Az volt a szerencse,hogy az altatóorvos sorba ment mindenkihez,és a lányomnál be is következett a hányát de nem akármit hányt,vért!!!!Több mint 2 litert,nem túlzok!!Az altatóorvos azonnal jött üvöltött mindenkinek azonnal a műtőbe!!Letépte róla a hálóingen és a kezében a gyerekkel rohant a műtőben.Úgy gondolom így utólag ő mentette meg a lányom életét.Igen az életét.(1 hónappal a műtét után az orvos aki által bejutottunk a kórházba, akkor merte elárulni,senki nem gondolta volna, hogy életben marad.2 hónapig szedte a vérképző gyógyszert,mert Nagyon kevés vére maradt.)Szóval bevitték 50 percet "dolgoztak rajta,a végeredmény az volt,hogy nem kötött el a főorvos egy nagyobb eret.Szerencsére nagyobbat,mert a gyomra nem tudta befogadni ezt a mennyiségű vért ilyen rövid idő alatt.ha kevesebb vér szivárgott volna a gyomrában elaludt volna és soha nem ébred fel.A legszomorúbb dolog az egészben,hogy a műtét másnapján oda jött hozzánk az orvos(aki vitt)és mondta neki presztis kérdés a hála pénz amit adjunk oda a főorvosnak,de én mondtam hogy mit képzel,hiszen majd meg halt a kislány?!!!!!

Abban nem vagyok biztos, hogy ő nem adott a dokinak pénzt úgytéve,mintha mi küldtük volna neki.

Ez az én történetem.

Sajnos létezik ilyen is.

Tökéletesen igazad van, sajnos nagyon kevés orvos nézi azt meg, hogy honnan is veszi el azt a pénzt!!!

A mi gyermekorvosunk soha egy fillért sem vett el, még amikor hétvégén éjszaka kihívtuk akkor sem, sőt ha a lakására kellett menni, akkor sem. Viszont egy-egy üveg befőttet, vagy hasonlót mindig megköszönt, és szívesen vett.

Már elnézést, de egy orvos úgy teszi le az esküjét, hogy megteszem ,ami kötelező, amit meg nem, azért pénzt várok(várhatok) el?

Nem az orvosi pálya az egyetlen, amelyik tele van felelősséggel, mi lenne, ha mindenki úgy végezné el a munkáját,hogy kötelező megtennie, vagy sem,amit éppen a helyzet megkövetel.

Ráadásul nem csak az orvosok élnek pénzből, hanem mindenki más is.Akkor, amikor az aggódó hozzátartozó perkál, jó lenne, ha eszükbe jutna az orvosoknak, hogy amit kapnak, azt vajon miből teremtik elő.

Másik történetem a második páldára vonatkozik.Apám 32 éve kora óta köztudottan szívbeteg volt, meg kellett volna műteni a szíveét.Ő ezt fiatalon nem vállalta félve, hogy ottmarad az asztalon és neki akkor még ott volt anyu és én kicsinek.Így a doki azt mondta, hogy évente kell járnia ellenőrzésre, de abban a pillanatban, hogy nem jól mennek a dolgok nem lehet tovább halasztgatni a műtétet.SOHA nem adott pénzt, pedig professzor az, akihez folyamatosan járt.60 évesen érkezett el az az idő, hogy 2x is bekerült gyorsan egymás után a kórházba, mert víz jelent meg a tüdejében, illetve a fél oldalára rövid időre lebénult.

Irány Pest, Szabolcs utca. 1 hét múlva megműtötték, azóta már 2x volt a műtős dokinál, illetve 2x a profnál ellenőrzésen.Műtét előtt én magam is bent voltam a műtétet végző dokinál, hogy az esélyekről beszéljünk.Utána az intenzívre mentem 2x, mindannyiszor beszéltem a dokival is, de egyszer sem esett szó pénzről.Apukám köszöni szépen jól van.Azóta 48 kg-ról felhízott 62-re.Dolgozik.Szívbillentyű csere volt nála, ami a dokik szerint rutinműtétnek számít ma már.NEM KELLETT FIZETNI AZÉRT, HOGY EMBERKÉNT BÁNJANAK VELE ÉS TISZTESÉGESEN ELVÉGEZZÉK A MUNKÁJUKAT!Miért nem lehet ez mindenhol így?Nem hiszem, hogy ott jobban meglennének fizetve, akár az orvosok, akár az ápolók.És ha rosszul is vannak megfizetve, miért a betegek tehetnek róla?Tőlünk levonják, amit le kell, az ő fizetésük nagyságát nem mi szabjuk meg, akkor miért velünk kell éreztetni, hogy valakinek nem tetszik a fizetése nagysága.Spec. nekem sem tetszik a magamé, de mint raktáros nem azokkal leszek bunkók, akik hozzám jönnek árút vagy bármit átvenni.

És írom ezt én úgy, hogy nekem, eddig nem volt kellemetlen tapasztalatom, pedig egy párszor megfordultam már a kórházban.Vagy lehet, hogy az én igényeim nem túl nagyok?

Kedves Kelle!

Igazad van, de sajnos a hivatástudattal rendelkező orvos is pénzből él, és saját tapasztalatom szerint manapság elég hamar kiölik az emberből a hivatástudatot. Egyrészt maguk a kollégák röhögnek ki, így néha már csak azért sem csinál meg az ember valamit, mert már unja a cikizést, másrészt meg főleg a betegek, sajnos.

A topik indításának nem az volt a célja, hogy bebizonyítsam, hogy a hálapénz elég a magasabb szintű ellátáshoz, hanem mert azt tapasztaltam, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy amit sokszor elvárnak, az nem tartozik bele egy orvos kötelező munkájába. Szerettem volna leírni, hogy mi az ami kötelező és összevetni azzal, hogy mi az amit a legtöbben szeretnének, és megmagyarázni, hogy a többletszolgáltatást - szerintem- illik valamilyen formában honorálni. Legyen ez egy magánkórház, ahol kifizettetik a beteggel/biztosítóval, vagy egyéb rendszer ahol hálapénz formájában honosodott meg.

Hidd el, az orvosok örülnének a legjobban, ha magánklinikákon dolgozhatnának ottani bérért illetve rendeznék a fizukat és nem kellene a betegtől várni, ami elég megalázó. :(

Szia Ditke62!

Én úgy gondolom van olyan orvos aki hívatásnak tekinti a gyógyítást, van aki munkának,jó pénz keresetnek az egészet. A típus nem hálapénzzel változtatható meg.Ha ma valakinek pénze és természetesen külön egészségbiztosítása van ma már nem biztos ,hogy a hálapénzt kell választani, hanem magán kórházat ahol rendes előre megbeszélt összegek vannak. Saját tapasztalatom, hogy csak hála pénz nem elég a megfelelő ellátáshoz, sok negatív példa van, viszont tudok olyan orvosról aki a nem a hála pénzért gyógyít kimagasló eredménnyel, szeretném hinni ,hogy ők vannak többen.

Én is így gondolom, ha nem választasz orvost is lehetsz elégedett, hiszen az ügyeletes is egy orvos, aki lehet épp száz másvalakinek a választott favorizált dokija :)

Csak azért indítottam a témát, hogy mindenki össze tudja hasonlítani a két helyzetet és lássa, hogy amit kap a tb-re az jár, ha ennél többet szeretne akkor mit lehet még :)

Örülök, hogy vannak elégedett emberek hálapénz nélkül is :)

Abban pedig teljesen igazad van, hogy sok orvos "visszaél" a pénzzel és nem nyújt érte többet mint egyébként, mint az abban az esetben elvárható lenne.

Én a várandósságom alatt végig a körzeti rendelőbe jártam, nagyon elégedett voltam az ottani orvossal. A szülésem szerencsére minden komlikáció nélkül zajlott, az osztályos orvos volt jelen, de mivel pont a kórházban volt az orvos, akihez végig jártam, így ő is benézett szülés közben. És senkinek nem fizettünk ezért hálapénzt, hozzáteszem, hogy nem is várták.

Ettől függetlenül az orvos akinél szültem, minden nap bejött hozzám és megnézte hogy vagyunk, a varrataimat is ő szedte ki.

Egyébként soha nem is akartam orvost választani, mert elég sok rémtörténetet hallottam korábban megindított szülésekről, császárokról türlmetlen, fáradt választott orvosról. Mert hát lehet, hogy egy éjszakai ügyelet után indul meg a szülésem, mikor már kitudja mióta nem aludt a választott orvos, és akkor még fáradtan jöhet hozzám is.

De hallottam már olyan történetet is, hogy a választott orvos nyaralni készült és ezért, hogy még a nyaralás előtt "elrendezze", korábban megindította a szülést két héttel.

De már "félresikerült" császár után is láttam orvost aki várta a neki járó hálapénzt.

Szerintem ez egyik sem túl etikus.

Persze tisztelet a kivételnek. Ha tudnám, hogy probléma van a várandósságommal, és várhatóan a szülésemmel is, biztosan megpróbálnék olyan orvost keresni, akiben megbízhatok, és természetesen nem sajnálnám tőle a pénzt.

De egy komplikációmentes várandósság és szülés esetén ezt nem látom indokoltnak.

Sziasztok!

Szerintem a szaktudást meg kell fizetni. Ez vonatkozik a villanyszerelőére is, de az orvosokéra hatványozottan. Nem ítélem el erkölcsileg a hálapénzt, hiszen lehet tudni, hogy az orvosi fizetések nagyon alacsonyak, főleg ahhoz képest, hogy milyen felelősségteljes munkát látnak el. Viszont a kép árnyaltabb szerintem annál, hogy ha fizetünk hálapénzt, jól bánnak velünk, ha nem fizetünk, akkor nem. A hivatalos teória szerint (ha jól értem) a fizetősdit a választás szabadságáért cserébe akarják bevezetni, de azt alapul veszik, hogy az ellátás színvonala azért mindenhol megüti a kellő mértéket. Pedig a valóságban az ember azért él a választás szabadságával és megy pl. másik kerület szakrendelőjébe, vagy másik kórházba, mint ahová tartozik, mert tudja, hogy abban a másikban magasabb színvonalú szolgáltatást kap, akár egyes orvosok személye miatt, akár a jobb felszereltség miatt. És ezért "szívesen" fizet. Akár hálapénzt, akár vizitdíjat, vagy mást. Az én kérdésem az, hogy vajon attól, hogy nem hálapénzt fizetünk a továbbiakban, megoldódik a színvonalkülönbségek kérdése is? Pl. lesz több bababarát kórház, mint eddig? A kérdés féli-meddig költői, mert arra hajlok, hogy önmagában ez nem elég a színvonal emeléséhez.

Egyébként nagyon sok orvos kombinálja a privátszolgáltatásait a közzel, pl. az előzetes vizsgálatokra behívja a pácienst a magánrendelőjébe, itt szabott ár van, a drága operációra viszont az állami kórházban kerít sort, ami meg szubjektív hálapénzes, így senki sem veszít, elvileg.

Én az első példára válaszolnék.Többször szültem, egész pontosan 4x.Ebből tapasztalathiány miatt az első szülésnél választottam orvost.A többinél okulva a dologból már inkább nem.Volt különbség az ellátások között?Egyetlen egy dolog, hogy a dokinak be kellett jönnie 3/4 6-kor reggel.De ugyanúgy nem volt bent a szülés alatt csak a gátmetszésnél és a varrásnál, ugyanúgy nem láttam legközelebb csak akkor mikor tudta, hogy hazaengednek és alkalom nyílik a pénz átvételére.

A többi szüléseimnél bejártam a nőgyógyászati rendelésre 36 hetes korig.Akkor is megkérdezte a doki, hogy engem meg ki küldött oda, merthogy már csak NST-re kell járnom.Szülés után pénzt nem kapott senki.1500-2000 ft körüli édességcsomagot hagytam 1-et a csecsemősöknek és 1-et az osztályon dolgozó nővérkéknek, szülésznőknek, amit közösen elfogyaszthattak.

Elláttak akkor is normálisan amikor problémás szülés volt és nem fizettem semmit, senkinek, mert velem ez is megtörtént.Maga a doki mondta, hogy neki nem tartozom semmivel csak magamnak, hogy talpra álljak és legyen egy egészséges gyermekem még az életben....és lett.A szülés után csak annyit mondtam a dokinak köszönöm és nem is várt tőlem mást, holott ekkor egész idő alatt hozzá jártam és soha egy forintot sem fizettem neki.

Az meg nem jelent számomra problémát, hogy nem éppen az osztályos főorvos lát el.Egy a lényeg bárki kezel, értse a dolgát, amin pénz nem változtat.Szerintem!

Értem, köszönöm.

A sebet félreértettem: azt hittem, senki nem nézi meg, de akkor ez így rendben van.

szia!

Nyilván kicsit sarkítottak a példák, de sajnos úgy van, hogy a seb elvileg az osztályos orvos feladata, nem az operatőré. Az ellenkezője a hálapénz-rendszer miatt alakult ki, mivel a betegek ezt igényelték a pénzükért cserébe.

Persze hogy el tudok képzelni köztes megoldást is, csak azért írtam le ezt a kettőt, mert általában a saját tapasztalatom szerint így van: vagy nem adnak hálapénzt és akkor leírtam mi "jár" (persze sok orvos a saját lelkiismerete miatt nyújt ennél többet), vagy ha adnak leírtam mit szoktak elvárni.

A lényeg, hogy az elvásárok csak akkor jogosak (szerintem), ha az valamilyen módon honorálva van, és szerintem nem elvárható "csak úgy".

Szia!

Vegyük az első példát. Te nem tudnál elképzelni valamilyen köztes megoldást? Nekem ugyan még nincsen gyerekem, de próbálok valamilyen kompromisszumos helyzetet elképzelni.

Életemben összesen két nőgyógyász vizsgált meg, ebből az egyik csak egyszer. Sajnos az egyik tapasztalatom, illetve anyuka és barátnők elbeszélései alapján nem szívesen állítanék be úgy egy nőgyógyászhoz, hogy nem tudok róla semmit. Ennélfogva nem mennék el a körzeti ambulanciára, egyszerűen azért, mert félek. Sajnos vannak hülye orvosok (ezt most ne értsd félre: ugyanúgy vannak hülye tanárok, eladók, bárki... - én eredetileg tanár vagyok)

Tehát mondjuk járnék terhesgondozásra egy orvoshoz a magánrendelésére - azért, hogy ne vizsgálgasson végig nemtudomhány és nemtudommilyen orvos. A többi felől már kétségeim vannak: nem tudom mennyire várható el bárkitől is, hogy akármennyi plusszpénz fejében bármikor ugrasztható legyen, illetve nem tudom, hogy erre valóban szükség van-e. Tehát bemennék a kiválasztott kórházba szülni, szülésznővel, és ha gond van, bejönne egy orvos is /vagy ha ott van akkor az az orvos. (És remélném, hogy az éppen ottlévő ügyeletes az normális). Ez egyáltalán nem reális?

De majd akik már tapasztaltabbak ebben a témában azok biztosan hozzászólnak.

Még egyet nem értek: ha az orvos, vagy egy orvos bejön megnézni a sebet az miért extra szolgáltatás?