Hálapénz vagy tb-finanszírozott ellátás? (beszélgetős fórum)

ehez még hozzá tenném hogy a nővéreknek is szoktak adni pénzt.

Amikor én voltam kórházban az említetteken kívül még azt beszéltél ki melyik nővérnek mennyit ad.

teljesen friss tapasztalat... most már tudom, hol rontják el az emberek ezt a hálapénz dolgot :s

kórházban az utolsó napomon a szobában a legnagyobb kérdés az volt, hogy adok-e a rezidensnek is... ha valakik, akkor ők még tuti nem ezért csinálják a dolgukat... de ha már ekkor rászoktatják az emberek őket, akkor persze, hogy később is várni fogják.

és nem hogy a rezidensnek nem adtam, de a dokinak sem.

pedig meggyőződésem ellenére a zsebemben volt a boríték, amikor mentem a zárómért...

Hogy mit nem értek? Ide másolom ismét: "Tudjuk meg menyire való!"

Ez egy teljesen értelmetlen, magyartalan mondat, vagy csak én látom így? AZt értem, hogy mi a hálapénz, az összegeket is, és a becitált mondatból is a szavak értelmét, de így egymás mellé írva én nem tudom értelmezni.

És a véleményem: Igen sok orvos, nővér azt gondolja, hogy neki jár a hálapénz, mert kevés a fizetésük, így nem tudnak a gyógyításra, ápolásra koncentrálni, mert a minden napi megélhetésükkel foglalkoznak ahelyett, hogy jól dolgozzanak. Azt gondolják, hogy az ő munkájuk fontosabb, felelőségteljesebb, mint egyéb más foglalkozás. Egy része igaz is, hiszen ők nem igen hibázhatnának, mert ugye ez nem egy elrontott átutalás, amit visszavonunk, vagy egy rosszul vágott frizura, és éppen ezért ezt a munkát nyugalomban, biztos anyagi háttérrel lehetne jól végezni, de sajnos ez Magyarország...

Itt mindenki úgy gondolkodik, hogy ha nekem rosszul megy, menjen másnak is rosszul, így a nem törödöm orvos, nővérke azokkal bánik rosszul, akik semmivel nincsenek jobb helyzetben, mint ők. Természetesen ettől nekik nem lesz jobb, de a mentalitásuk miatt, ez nem is érdekes. Orvosok között vannak akik felfújt hólyagok, azt gondolják, hogy baromi ügyesek, mert beletrafáltak valamibe, vagy azért, mert tényleg tudnak, ezért úgy gondolják, hogy különlegesek, így különlegesen magas fizettség is jár nekik, de nem ám attól várják el, akik meg tudnák fizetni, hanem tőlünk 17. senkiktől, akik attól rettegnek, hogy nehogy megbetegedjenek, mert akkor akár 3-5 nap táppénz is padlóra küldi a családi gazdaságot.

És természetesen, mint minden szakmában, így az egészségügyben is vannak lelkiismeretes orvosok, ápolók is. Ők nem tartják a markukat előre, közben, és talán még utólag sem. És annak ellenére is ellátják a beteget, hogy esetleg nem kaptak semmit.

Sajnos a betegek nagyrésze, azért ad hálapénzt, mert azt gondolja, hogy a fizetsége ellenében "különleges" bánásmódban fog részesülni, így előnyt kovácsol "mások" kárára. Sokan azért adnak, mert ezt látták a környezetükbe, és azt gondolom, hogy nagyon kevesen adnak azért, mert elégedettek. És még kevesebben vannak, akik nem adnak. A mértéke pedig azért emelkedik brutálisan, mert jó magyar szokás szerint túl akarjuk a másikat szárnyalni még akkor is, ha a bizonyos díjazás után nem lesz miből enni, rezsit fizetni. Mi lenne ha egy beszélgetés során az derülne ki, hogy képtelen voltam 30 ezret adni a dokinak, amikor a szomszéd Gizike annyit adott....

Ez hasonló a mai esküvőkkel kapcsolatos téves elképzelésekkel. Azt hiszik legtöbben, hogy a több milliós lagzi, természetesen esküvő szervezővel, és minden luxussal bebiztosítja a boldog, gondtalan, hosszú házasságot. És amikor a lagzi utáni hónapokban az ifjú férj nem alszik már otthon, akkor arra gondolnak, hogy a szervezéssel volt a gond....

Mi magyarok sok dologhoz értünk, jók vagyunk a szakmánkban, tanulásban, és nagyon sok mindenben, és természetesen abban is nagyon jók vagyunk, hogy megmagyarázzuk, melyik munka miért ér többet.

Szerintem minden munka betanított munka. Az iskolában semmit nem tanulunk meg szinte. A munkánkat gyakorlatban tudjuk megtanulni, segítséggel, szorgalommal, lelkiismerettel. Nem szabadna elfelejtenünk, hogy voltunk kezdők, beosztottak. Attól, hogy szép szoknyát tudok varrni nem biztos, hogy jó ember vagyok, vagy különlegesebb a másiknál.

Azt gondolom, hogy az orvos, az ápoló, és az összes eüs dolgozó kap fizetést, épp úgy, mint egyéb foglalkozásúak, a fizetés az elvégzett munka után jár, én is kapok fizetést, és a boltban dolgozó csemege pultos is. Mindenkire szükség van, mindenki egyenjogú! Nehezen képzelem el azt a világot, ahol csak orvosok és ápolók léteznek, mert ugye ez esetben nem lenne, kőműves, ács, boltos, fodrász, és még sorolhatnám, így nem is tudnának megélni....

Én nem adok hálapénzt, ha a doki azt mondja, hogy ez 5 ezerbe került kifizetem, de egyébként nem. És félreértés ne essék, fodrásznak sem adok borravalót, hiszen megmondja mennyit kell fizetnem...

Kicsit hosszúra sikeredett, elnézést!

Valamilyen szinten szerintem mindenkinek igaza van.Abban is,hogy én nővérként érzékenyebb vagyok erre a témára,bár én inkább azok közé tartozom aki jobban örül egy köszönömnek,mint pénznek.Lehet,hogy nem hiszitek el,de isszonyú megaláztatásban van részünk,tudnék példákat írni,de ez a fórum nem arról szól.Amikor oda dobja a kedves hozzátartozó a boritékot,hogy ez a maguké,az gusztustalan,én vissza is adom.A legfájobb amikor rengeteget segítesz egy betegnek,majd amikor elmegy annyit nem hallasz,hogy köszönöm,csak azt veszed észre,hogy üres az ágy.

Könnyű azt mondani,hogy válts munkát.Akit megfertőzött a korházi "szag" az még a körülményeket is elviseli,mert szereti azt csinálni,amit csinál.

Szerintem ilyenkor külön kéne venni az orvosokat és az ápolókat,mert nekünk nincs tarifánk,mi nem kérünk pénzt senkitől.,nem hallottam még,hogy valaki pl.fix összegért viszi ki az ágytálat.

Én a magam részéről felháborítónak találom, hogy a hálapénznek előre szabott ára van. Szerintem a nevében is benne van, hogy ezt a gyógyult beteg a kimenetelkor hálából adja, ha úgy érzi, hogy az orvos és a nővérek megszolgálták azt. Arról nem is beszélve, hogy van aki több százezret is megengedhet magának, van akinek néhány ezres is komoly kiadás. Ráadásul gyakran az aorvos ebből nem ad a nővéreknek, pedig ők sokkal többet vannak a beteg mellett. Ha nekik akarok valamit juttatni, akkor külön kell.

Azt meg aztán végképp nem tudom megérteni, amikor az orvosok nézik ki maguk közül azt a hivatástudó kollégát, aki elvégzi a munkáját anélkül, hogy ezért előre elkérné a pénzt. Tudok olyan kitűnő orvost több szakvizsgával, aki nem akarta ezt megtenni, ezért aztán a kedves kollégák úgy megkeserítették az életét, hogy végül inkább elment vidékre háziorvosnak, csak nyugta legyen...

ez egyébként tényleg így van.

nálunk is van a rokonságban olyan idősebb személy, aki képes az 5ezret kiperkálni a háziorvosnak, csak azért, mert az kiírja a gyógyszert.

én azért sajnos fiataloknál is elég sokszor olvastam, hogy adnak...

Pár hete a Nők Lajpában volt egy kétoldalas írás, a hálapénz volt a téma. Többek véleményét kérdezték, hogy szoktak-e adni, különböző korosztályból.

Mint kiderült, az idős emberekre jellemző leginkább, hogy adnak, de olyan szinten, hogy pl. Mari néni elmegy gyógyszert iratni, és ad 1-2000 forintot a dokinak. De könyörgöm, miért???

Viszont érdekes, több fiatalt (huszon-egynéhány éveset) is kérdeztek, ők nagggggyon öntudatosak voltak! Nem, ő nem ad, miért adna, amikor fizeti a tb járulékot, ez nála elvi kérdés, hogy NEM ad.

Szerintetek előfordulhat, hogy amint felnő az új generáció, szépen "kikopik" a hálapénz?

akkor ezek szerint azt kell mondanom, hogy kivételesen szerencsés vagyok? csak mert 2 orvosomból kettő ilyen (a kezelőorvosom elődje -akit leváltottam- az is ilyen volt, ő sem tartotta sosem a markát)

elég szomorú, hogy ez a ritkább helyzet :(

Kedves Zebra! Biztos sok rossz tapasztalatod van, és ez nagyon nem jó!!!! A férjem orvos, soha nem kapott 3o.ooo ezer forint paraszolvenciát, igaz nem is fogadja el a boritékokat!!! Amit elfogadott egy liba volt, amit odaajándékozott, 3 gyermekét egyedül nevelő kolleganőjének!!!

Én ápolónő vagyok, életeben (19 év munka) a legtöbb paraszolvencia amit kaptam... 5ooo forint volt, de nem tudtam rögtön mennyi, mert ágyazás közben a zsebembe csúsztatta....

Beszélgetek a betegekkel és a hozzátartózókkal, a legnagyobb bók az volt amikor egyik beteg távozásának napján, a férje kezetcsókolt, és megköszönte a munkám, mert szerinte ezt igy kell csinálni!!! Nekem ennyi a véleményem, a történetem.

Hála Istennek egy nagyon jó osztályon dolgozhattam, jó kollegákkal!!!!

A cikk melyről beszéltem

[link]

hát... nem tudom... lehet, hogy megjegyeznek, de én eddig ezt nem érzékeltem.

a kezelőorvosomat pl mindig (akár vasárnap délben is) fel tudom hívni, ha baj van... és még sosem hallottam a hangján, nem láttam még rajta, hogy várná, vagy máshogy vislekedik velem, mert nem kap.

a nőgyógyászom pedig... róla csak annyit, hogy a tesóm nála szült, ment vissza 6hetes kontrollra, és a doki nem a kórházba, hanem a magánrendelőjébe adott telefonon időpontot (előtte soha nem járt ott, nem is ő volt az orvosa). amikor a doki meglátta, hogy a névhez ki is tartozik, nem engedte, hogy fizessen...

zebra!

Az, hogy mennyit, az nem mindig derül ki, mert sokszor 10 boríték is van a rendelés végén a zsebében, és nem tudja, kitől mennyit kapott..

Volt olyan beteg, aki a saját fényképét tette a borítékba!-DDDD

A dokinak leesett az álla,mikor belenézett, úgy kellett felvennem-:):):)Utána meg annyira röhögött, majd megszakadt...vele együtt én is -:) Nem haragudott-:):)

Annyit mondott, hogy nagyon kedves ez a beteg!-:)