Gyógyszerfüggőség, depresszió, szorongás, pánik... van kiút! (beszélgetős fórum)
A szédülés kábaság nekem VÉGIG megvolt a rivotrilnál, kisebb kihagyásokkal.Fáradékony voltam, ízületeim fájtak, szédültem, hányingerem volt...és időnként szorongtam tőle.Vicces.
Ahaaaa!!!Értem...kicsit olyan nesze semmi,fogd meg jól. Én visszaírtam volna: azon már túl vagyok,azért fordultam IDE. Azt mondják,nem lehet felezni,tördelni,kiegészítőt akarnak felírni,én ezt nem szeretném, ez is elég,nem még szedni akarok,hanem ezt is elhagyni idővel,ha nem tördelhető,akkor hogyan? Helyettesíthető mással? Ha az orvosom elzárkózik ettől, az orvosváltáson kívül mit tehetek? Hogy tudom megértetni vele, hogy én ezt szeretném elérni?
Kedves Kérdező!
A szédülés, a kábaság lehet annak a következménye, hogy már túl sok a gyógyszer, nincs szüksége ennyire. Én azt javaslom, hogy keresse fel a kezelőorvosát és beszélje meg vele, hogy szeretné abbahagyni a gyógyszerszedést, ő pedig megmondja, hogyan csinálja. Saját felelősségére ne kezdjen bele a gyógyszer adagjának csökkentésébe. A retard tablettát nem szabad felezgetni. A dózis elvonást is nagyon lassan kell csinálni, mert nagyon kellemetlen megvonási tünetei lehetnek.
2011-07-04 22:47
Üdvözlettel:
Dr. Veress Dóra, általános orvos, pszichiáter szakorvos-jelölt
Nekem már nincs betegségem. Amit diagnosztizáltak,azzal kapcsolatban igen erős fenntartásaim vannak az eddigiek ismeretében. Egyetlen helyen állítottak fel diagnózist, a körzeti ideggondozó "sima" depresszióval kezelt. Az országos hírű intézményben a Nagyok kevert személyiségzavart, depressziót és pár olyasmit diagnosztizáltak,amit le sem írok ide nektek,mert marhaság az egész. Az orvosom alig bírta megállni, hogy ne mosolyogjon,miközben olvasta a zárómat...Amit tapasztaltam,az röviden annyi,amit te is ideírtál. Gyermekkoromban voltak enyhébb kényszereim, majd felnőtten depresszió, pánik, alvászavarok, és azzal állítottam magam sarokba, hogy alkoholt fogyasztottam a gyógyszerekre. Ez már a drogozás egyik fajtája. A hirtelen elvonás egy orvosi baki miatt történt, mert amikor egy alkalommal rosszul lettem,és kórházba kerültem, az idegen orvos dilettáns módon elvette a rivotrilomat,és nyugtató cseppeket,valeriánát írt fel...mire eljutottam haza, már súlyos elvonásom volt,pedig csak pár napról beszélünk. Bevittek az itteni kórházba,ahol felvilágosítottak, arról,amit én is sejtettem, hogy a halálközeli állapotom semmi más,mint durva elvonás,nem haldoklom. Kaptam truxalt, ez egy olyan szer,amivel leszoktatják a drogosokat,alkoholistákat a gyógyszereikről és az alkoholról,de másra is jó. Hetek jöttek...nem vállaltam a kórházat,mert a családom azt mondta, ápolnak,mellettem lesznek,ezzel, a mapi 24 órás felügyelet megígérésével engedtek haza, és hetente kétszer kellett jelentkeznem,hogy vagyok. Azt a három négy hetet nem részletezem, legyen elég annyi, hogy megjártam a poklot, azt hittem,meg fogok őrülni,vagy meghalok. Nem történt meg, és újra megcsinálnám, ha kellene. Mert amikor minden kínom szép lassan, észrevétlen elmúlt, akkor olyan csodálatos megkönnyebbülés és egy másik, tiszta agyú élet várt, amit le sem lehet írni...Volt egy hobbim, amit abbahagytam, mikor beteg lettem, újra elkezdett érdekelni, békét kötöttem a családommal, akikkel állandóan harcoltam, leépítettem az élősködő "barátokat",és elhatároztam,addig nem keresek idegölő munkát, ameddig nem vagyok 100 százalékosan újra ÉN. Ehhez terápiára kellett járni,és fenntartó terápiám most is van,de már nem olyan sűrűn kell mennem. Az orvos végre odafigyelt rám, feltárja azokat az okokat,ami miatt kinyírtam az életem,és majdnem magamat is, megmutatta,hogy az élet szép, hogy van remény,hogy igenis,lehet engem szeretni...Merthogy ez is az egyik OK volt. Azt gondoltam magamról, engem nem lehet szeretni, hogy én nem vagyok jó, csúnyának képzeltem magam (holott 10 évet letagadhatnék, és még ma is megfordulnak utánam az utcán,csak ezt meg kellett látnom)...Nagyon sok tünetem volt,és ennek számtalan oka...Képtelenség egyszerre mindet ide leírni. Egy biztos: az orvos azt mondta,nem sikerülhetett volna,ha nincs ekkora vasakaratom, nem akarom ilyen borzasztó nagyon, hogy jobban legyek, éljek, és igen,ÉN nem akartam gyógyszereken élni életem végéig...Napi 2-4 mg rivotrilon éltem,mellette néha antidepi, össze vissza szedve, mert még ebben is trehany voltam, és alkohol, hogy tudjak nevetni. Ma már elszörnyedek attól,aki voltam...csak a szerencsés génjeimnek köszönhetem, hogy semmi nem látszik az arcomon, a testemen. Majdnem ráment a házasságom,mindenem.
Már megkérdeztem,nem is egyet!
Mindjárt bemásolom a választ...
SOk embert ismerek, akik voltak terápián,én is. A csoportterápia nagyon nagyon kevés embernek segít,és az ilyen intézmények (alig van kettő három az egész országban) leginkább sajnos csak TB vadászok, ebből tartják fenn magukat,az ott folyó terápiák több,mint kétes hírűek az én és sok sorstársam szemében. Ha ilyet javasolnak,nagyon nézd meg,hova, és százszor kérdezz utána. A kognitív pszichoterápia ,ha jó a terapeuta meg tud gyógyítani,lassú folyamat, és gyötrelmes lelki stressz,de utána...a paradicsom. Megpróbálok utánajárni,hogy lehet erről leszokni! De a netdokit légyszíves te is nézd meg,kérdezz rá, ennyit tegyél meg magadért...
Köszönöm,de ezen már túl vagyok.Épp az kórházi ambulancián művelték ezt velem,hogy rászoktam a Helex sr-re.Sima szorongásos panaszokkal mentem oda,és mindjárt gyógyszer lett a vége.
És most itt akarnak adni mellé antidepit is a leszokáshoz...
Egyébként alapjáraton pánikbeteg lennék papíron,de az már kiderült,hogy szomatikus betegségem van,ami azt jelenti,hogy a lelki gondok és a stressz nálam testi tünetek formájában jelentkezik,és erre nincs is hatékony gyógyszer,csak a kognitív pszichoterápia...
Szóval jelenleg a fő gondom az,hogy függök ettől a napi 1 mg alprazolamtól.
Akkor írd le a tapasztalataidat. Milyen betegséged van? Hogyan szoktál le a gyógyszerről? Mi van azzal amiért szedted a gyógyit? Milyen teráépiát kapsz? stb. (elolvastam a hozzászólásaidat és annyi kiderült, hogy alkohol, szorongás, depresszió stb. és hirtelen elvonás, de jó lenne ha bővebben kifejtenéd.
Szia,öregnéneőzikéjének igaza van! És ne úgy keress rá szerintem sem, ahogy azt leírtad,hanem simán keress fel egy oldalt, pl amit itt ajánlottak,és kérj választ. Olvastam, hogy egyik oldalról azt mondják, a hosszú távú szedés mellékhatása, a másik azt, hogy felerősödött a betegség. Hallottam ugyanilyen esetről, ott sajnos az utóbbi volt,és kiegészítő gyógyszert kapott az illető. De azt is hallottam, mivel találkoztam vele nemrég,hogy a kiegészítőt már elhagyta, és szó van arról is, hogy lehetne az alapgyógyszert is elhagyni,vagy csökkenteni, ő antipszichotikumot szed, elég keményet. Nem tudom, hol laksz, de ha a netdoki nem segít (de szokott) megpróbálok neked orvost,vagy jó kórházat keresni,ahol az ambulancián segítenek.
Én pár hónapja végső kétségbeesésben és pánikban eljutottam az orvostudakozó oldalra. www.orvostudakozo.hu. Ott találtam egy orvost, dr. Félegyházi Zsolt pszichiátert, aki nagyon korrekt és használható válaszokkal segített. Viszont sajnos hogy egy netes orvos segíteni tudjon, mindenkinek tudnia kell kérdezni... De őt ajánlom, mert egészen nagy csávából sikerül kimásznom.
Szia, örülök hogy nem bántódtál meg, és válaszoltál.:)
Dehogy vagy egyedül ezzel a problémával, éppen most olvastam valahol egy összefoglaló tanulmányban hogy a magyar lakosság 7 %-a(!)alkohol, 5 %-a nyugtatófüggő,3% pedig politoxikomán.
Ez --ha biztos forrásból származik--nagyon elkeserítő statisztika. :(
Biztos vagyok benne hogy van számodra segítség, ha nem "sorstárs" akkor egy drogabúzussal foglalkozó pszichiáter személyében.
Ő nyilván tudja, hogyan lehet az sr-t eredményesen elhagyni, mert hogy el lehet, az egészen biztos.
A lehető legjobbakat kívánom Neked: E
Gerodormot szedi valaki évek óta?
Teljesen igazad van,de ez azért van,mert sehonnan sem kaptam eddig egy biztató választ,nem láttam egy pozitív példát sem arra,hogy valaki ezt a fajta gyógyszert sikeresen letette...(mármint az sr-t).
Úgy látszik,csak én szedem ezt a fajta gyógyszert önmagában???
Nagyon félek attól is,hogy mi lesz,ha csökkentem,vagy elhagyom,mert így,a szedés mellett is rosszul vagyok.
És erre sem találom a választ,hogy miért vagyok rosszul mellette...
A egyik azt mondja,lehet,hogy már nem kellene szednem,és ezek a tünetek a gyógyszerem hosszútávú mellékhatásai,a másik azt mondja,hogy az alapbetegségem erősödött fel,és nem szabad
gyógyszer nélkül maradnom.
Csoda,hogy egy helyben toporgok???
Nem engedhetem meg magamnak,hogy ennék is rosszabbul legyek.
A fiam most kezdte az első osztályt,mint magántanuló,nekem teljes értékű anyaként kell mellette állnom...
Sly, kicsit olyan érzése van az embernek a hsz-eid alapján, hogy Te minden módszerrel és esettel szemben maximálisan bizalmatlan vagy....ha ez valóban így van, akkor sajnos nem jutsz előbbre ezekkel a fórumokkal, de még a netes orvos kérdezéssel sem.
Ezt nem bántásnak írtam, kérlek Te se annak vedd, de úgy érződik a soraidból, hogy valamiért nem 100 %-os az elszántságod.
Ha tévednék,---és könnyen lehet hogy így van-- nyilvánosan kérek elnézést az egész bejegyzésemért.
Sajnos hiába írtam be a keresőbe,ilyen kérdésre nem találtam választ,hogy a "retard hatású alprazolam elhagyása"...
Az orvosok meg hárítanak,hogy kérdezzem meg azt,aki felírta.
Csak az orvosom nyugdíjba vonult,nekem meg elfelejtett szólni...
Orvos ajánlásban tudok neked segíteni, de gyógyszerekről nem szeretnék itt írni,mert nem vagyok orvos,de ha az lennék se tenném anélkül,hogy ne ismerném a kórtörténetedet. Ha nem vagy elégedett a válaszokkal, meg lehet kérdezni orvos válaszol rovatokat is, de olvass bele először,kinek mit válaszol az orvos,mert vannak olyan stílusú netdokik,hogy ép ésszel fel sem fogható, miért vállalta egyáltalán el, hiszen szinte alázza a betegeket. Nagyon jó oldal a BURA, vagy ha simán rákeresel néhány találó címszóval a neten, tutira találsz olyat,ahol segítenek.Érdemes többet is megkérdezni,én is csináltam ilyet. Annyit tudok,hogy amit írtál, az frankó,de ezt te amúgy is tudod,vannak "tördelhetetlen" gyógyszerek, és ilyenkor vagy helyettesítik,vagy kiegészítőt írnak.
Amikor valaki nagyon rosszul érzi magát a bőrében, annyira, hogy a mindennapi életét sem tudja normálisan élni, akkor kellhet a gyógyszer, akár hónapokig is. Míg helyre nem jön. Én abban nem hiszek, hogy nem elhagyható. Hiszen ha így lenne, én, aki a közepesen súlyos betegek közé voltam sorolható, még mindig szednék gyógyszert,és azon filóznék, miért nem sikerül nekem semmi. NAGYON jól emlékszem arra, milyen volt,amikor a rivotril enyhülést hozott nekem, mindent megadtam volna, hogy a szorongás eltávozzon a testemből, izzadt a tenyerem,és belevájtam a körmeim a kíntól. Azt is megírtam, hogy a psziché betegsége olyan kínzó tud lenni, hogy ha az az ára, hogy megszabadulj a kínoktól, bizony még az öngyilkosság is megfordul az ember fejében. Az orvos, tera pont arra tanítja meg az embert, hogyan lehet úgy megoldani a problémákat,élvezni az életet, hogy ne a gyógyszerhez kelljen nyúlni,hanem mi magunk erősödjünk meg, tudjuk kezelni a minket ért hatásokat,és újra elkezdjen érdekelni a hobbink,munkánk,családunk...Nagyon sok betegség oka a psziché. Többek közt a diabéteszes emberek nagy arányban a stressz miatt lesznek cukrosok...De ez nem azt jelenti,hogy mindent innen kellene megközelíteni,ezt senki sem állította. Az viszont szomorú tény,hogy az orvostudomány pl egy inkontinenciánál nem a stresszre gyanakszik először,hanem hólyagvizsgálattal indít...Vagy említhettem volna a vastagbél gyulladást,vagy a Chron betegséget. Mindegyikről azt mondják, a stressz a kiváltója, a családomban előfordul,és ahogy történik vele valami,azonnal belobban, így reagál a szervezete.
Tudtam,igen,azért a barátom. Végig mellette voltam, kölcsönösen működött a dolog, mint egy normális barátságban az szokás. A gyógyszereit nem én írtam fel, és nem is ellenőriztem, hogy szedi. Ő úgy hagyta el, hogy helyettesítő gyógyszert kapott, olyat,amiről le lehet szokni csökkentéssel. De ezt már leírtam. Hogy ne kelljen folyton ismételni önmagam, néha egy picit olvassatok bele, nem olyan hosszú ez a topic, nagyon köszönöm. Nem vagyok gyógyszerész, sem orvos, az ő gyógyszerét hírből sem ismerem, leírtam ezt is. A barátnőm 4 éve jól van, külföldön él, tanít, és azóta párkapcsolata is van. Pánik és kényszerbeteg volt.Megfűszerezve egy kis depresszióval.
Csak sehonnan sem kaptam egyértelmű választ,sőt mindehonnan más válasz jött...
Mit tud ajánlani???
Hogy szedjek mellé még egy gyógyszert...
Tök jó,hogy senki nem tud normális tanácsot adni.
Ezt a gyógyszert akkor ezek szerint nem lehet önmagában elhagyni...
a magas vernyomas mogott is lefojtott felemek vannak, ugyanugy mint a paniknal, csak sokkal melyebben vannak. tehat ez az elv alapjan az is elhagyhato, csak az ember jojjon ra, hogy mitol van, es szabaditsa fel a mogotte levo negativ erzelmi toltetet. A depi, panik sokkal jobban elveszi az ember eletet, mint a magasvernyomas, csak meg elve. En hiszem, h minden betegsegnel lelki okai vannak, akkor meg mindent ugy kene megkozeliteni. Hangsulyozom, hogy en SEM vagyok jol es NEM szedek gyogyszert, de ha tudnam, ha valamelyik gyogyszer BIZTOSAN megkonnyiteni az eletemet, lehet, hogy szednem.
De drukkolok!!! Eljen a lelki egeszseg!!!
Kedves Arkangel!
A barátnődnek is tudtál segíteni?
Sly már többször, több helyen megkérdezte..
Köszönöm a kedvességed. Mi emberek hajlamosak vagyunk a segítő kézbe harapni. Nem fogok bezuhanni, ne aggódj. Azt sem mondanám, hogy furcsa nekem az, hogy egy egymást segítő topicba valaki azért jön, hogy kekeckedjen, de a pszichés betegségeknek ez is velejáró tünete. Én is tettem olyan dolgokat,amit ma már nem tennék, nem mondanék. Én nem haragszom senkire. Mindenkinek kell, hogy legyen annyi önkontrollja, hogy ha segíteni nem tud, vagy nem akar, legalább hagyja, hogy a másik ember megpróbálja. Ha meg nem, úgysem engem fognak kinevetni, vagy sajnálni, hanem őt.
Én nem szedtem ilyet, de egy barátnőm igen,és ugyanez volt a gondja. Nem írok olyat,amihez nem értek,ha a helyedben lennék,megkérdezném az orvosom, mit tud helyette ajánlani,mert csökkenteni szeretném az adagomat.
Kedves Sercegnő! Azért, mert az, hogy valaki egy életen át gyógyszert szedjen, az semmiképp nem nevezhető egészségesnek. Miért vontok párhuzamot az élettel és az életminőséggel kapcsolatos szerek között? Ugyanolyan fontos mindkettő egy ember életében,de míg a magas vérnyomás elveheti az életed,addig a lelki betegség nem, illetve csak extrém,szuiciditásra hajlamosító esetekben,az meg már valóban orvosra tartozik,míg a krízishelyzet nem enyhül.Nem feltétlen elfojtott trauma a magas vérnyomás, mostanában divat elbújni a stressz mögé,és mindent arra fogni.Pl azt is ,hogy azért nem találok munkát,mert beteg vagyok,azért nem tudom nevelni a gyereket,mert nem vagyok jól, azért nincs normális párkapcsolatom,mert pánikolok,stb. Aki nem nyitott arra, hogy szembenézzen a problémákkal, vagy a gyógyszerekben talál kiutat, nem feltétlen ugyanaz a kettő, szíve joga.Nem vagyok hittérítő,és nem is szeretném, ha rámhúznátok ezt a szerepet,mert nem ez a cél. Elmondom sokadjára is, türelmesen, hogy hosszú évekig én is az antidepresszánsoktól vártam a segítséget, és nyugtatóktól,altatóktól voltam valóban jobban. De ez ÁLCA. Ti is tudjátok,hiszen ahogy elhagyjátok,vagy csökkentitek,rosszul vagytok,ti írtátok! Régen is voltak problémák, és az asszonyok a fonóban kipletykálták magukból, a férfiak meg egy pohár bor mellett a "könyvtárban". Nem hiszem, hogy marékszámra szedték volna a rivotrilt,hiszen nem is volt. Mégis felneveltek minket. És dolgoztak,gyereket neveltek,éltek. Most nehogy azzal jöjjön nekem valaki, hogy biztos nem voltak boldogok, mert a kardomba dőlök!
Arkangyal, engem és más jó szándékú embereket a "más" topicban ezért élve boncoltak... Csak akkor vállald, ha el tudod a rengeteg minősíthetetlen kommentárt és negatív energiát viselni. Segítségből mondom, mert engem már két-három alkalommal visszadöngöltek a betonba... :-( Nehogy te zuhanj be...
Kérdeznék... Krónikus alvászavar... ha ebben is érintett vagy, írok priviben.
Kedves Faház! Amikor nekem voltak problémáim, az is jól jött,ha meghallgatott valaki,és mondott pár jó szót. Nagyon sokat tanultam a betegtársaimtól, főleg azt, hogy lehet túlélni dolgokat,vagy könnyebben megélni fájdalmakat. Nem okoskodni jöttem, nem doktorost játszani, hanem hogy megosszam a tapasztalataimat másokkal, nekem hogy sikerült, hátha erőt ad másnak is. Szép napot Neked!
Newm egészen tiszta nekem, hogy milyen módon segítenél.
További ajánlott fórumok: