Gyógyszerfüggőség, depresszió, szorongás, pánik... van kiút! (beszélgetős fórum)

Megtaláltam,ezt olvastam róla még régebben,ezért nem irattam eddig:

A buspiron anxiolitikus hatása csak 2-4 hét alatt jelentkezik. Korlátozza alkalmazását, hogy kérdéses a hatékonysága korábban benzodiazepinnel kezelt betegeknél. A buspironnal sem állatkísérletekben, sem a klinikai vizsgálatok során nem volt megfigyelhető tolerancia és dependencia. Nincs kereszttolerancia buspiron és a benzodiazepinek között és a buspironnak nincs kölcsönhatása az alkohollal. Nem adható együtt MAO-bénítókkal.

Az 5-HT1A parciális agonista anxiolitikum(ok)

Több olyan nem benzodiazepin típusú szer bizonyult hatékony anxiolitikumnak, melyek hatásai is függetlenek a benzodiazepin receptoroktól. E csoportba tartozik a buspiron (Anxiron), mely egy azaspirodecandion származék.

A buspiron esetében teljesen elválaszthatóvá vált a szedatohipnotikus hatás az anxiolitikus hatástól, a buspiron ugyanis nem rendelkezik szedatohipnotikus hatással. Ez a gyógyszercsoport további bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy a szerotonerg szereknek fontos szerepe van a szorongás kezelésében. A buspiron és az azzal rokon gepiron és ipsapiron nagy affinitással kötődnek az 5-HT1A receptoron kívül a D2 receptorokhoz is. Az 5-HT1A receptor parciális agonistáiként csoportosítják ezeket a szereket. In vitro vizsgálatok szerint teljes agonistaként viselkednek a preszinaptikus receptoron és parciális agonistaként a postszinaptikus receptoron.

Farmakodinámia. Az 5-HT1A receptoron kifejtett hatással magyarázzuk a buspiron anxiolitikus tulajdonságait. Jelentősen csökkenti a szerotonin turnovert a hippocampusban, kevésbé a cortexben és a striatumban. A buspiron metabolitja, az 1-pirimidil-piperazin (1-PP) nagy affinitással kötődik az ?2 adrenerg receptorokhoz és valószínű, ez a hatás lehet felelős a buspiron antidepresszív hatásáért. A buspiron klinikai hatásait tehát az ősvegyület és metabolitja együtt magyarázhatják.

Farmakokinetika. A buspiron gyorsan felszívódik, egyszeri adagolás után a csúcs plazmakoncentráció 40-90 percen belül észlelhető. A buspiron kb. 95 %-a a plazmaproteinekhez kötődik és in vitro vizsgálatok szerint kiszorítja a digoxint a proteinkötésből. A buspironnak rövid az eliminációs felezési ideje, egyszeri adás után 2-3 óra. A buspiron a szervezetben 1-pirimidil-piperazinná metabolizálódik (1-PP), mely mint említettük, nagy affinitással kötődik az ?2 adrenerg receptorokhoz és valószínű, hogy ez a hatás lehet felelős a buspiron antidepresszív tulajdonságaiért. Ugyanakkor krónikusan buspironnal kezelt emberekben sokkal alacsonyabb 1-PP szintet találtak, mint az állatkísérletekben. Ez a lehetséges magyarázata annak, hogy a buspiron antidepresszív hatékonysága ellentmondásos, a szer nem használatos súlyos depressziós állapotok kezelésére.

Klinikai alkalmazása. A buspiron napi adagja 20-40 mg, a maximális adag napi 60 mg. A buspiron a generalizált szorongásban szenvedő betegek kezelésében alkalmazható; nem hatékony pánikrohamok ellen.

A buspiron anxiolitikus hatása csak 2-4 hét alatt jelentkezik. Korlátozza alkalmazását, hogy kérdéses a hatékonysága korábban benzodiazepinnel kezelt betegeknél. A buspironnal sem állatkísérletekben, sem a klinikai vizsgálatok során nem volt megfigyelhető tolerancia és dependencia. Nincs kereszttolerancia buspiron és a benzodiazepinek között és a buspironnak nincs kölcsönhatása az alkohollal. Nem adható együtt MAO-bénítókkal.

A buspironra jellemző gasztrointesztinális (főleg nausea) mellékhatásokat a szerotonerg hatással magyarázzuk. A kezelés elején egyes betegek nyugtalanságra panaszkodnak, melynek többféle magyarázata is lehetséges: a buspiron fokozhatja a centrális noradrenerg aktivitást, de dopaminerg hatást jelző akathisia is lehet. A dopamin D2 antagonista hatás klinikai korrelátumai bizonytalanok, a szer klinikailag nem hatékony antipszichotikum. Mivel a dopaminerg mellékhatás nemkívánatos, ezért olyan 5-HT1A parciális agonista szerek fejlesztése folyik, melyek várhatóan mentesek lesznek a dopamin antagonistákra jellemző mellékhatásoktól (pl. alnespiron).

Megnéztem az Anxiron tájékoztatóját,igazad is lenne,ha ezzel kezdtem volna annak idején alprazolam helyett.

Ugyanis több helyen is olvastam,hogy aki már szedett ilyen erős BZD-t,mint én,annak sajnos már nem használ a buspirone...

Remélem,mert most iratok Xanax-ot,és próbálom majd lecserélni.

De a gyógyszert felíró orvosom már nyugdíjba vonult,írtam is a Dr. úrnak,szóval vele nem tudom megbeszélni a csökkentés ütemét.

Nem akarok beleszólni...

Ezt írja a gyógyszertájékoztató a Helex SR-ről

"Mint minden gyógyszer, a Helex SR retard tabletta is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.

A kezelés kezdetén a következő mellékhatások fordulhatnak elő, amelyek a későbbiekben elmúlnak: álmosság, szédülés, homályos látás, fejfájás, bizonytalanság érzése, zavartság, szorongás, kimerültség, fáradtság és izomgyengeség.

Egyéb mellékhatások lehetnek még: gyomor- és bélrendellenességek, étvágytalanság, fokozott étvágy, testsúlyváltozás, szájszárazság, bőrkiütés, szexuális zavarok, depresszió, emlékezetkiesés, nyugtalanság, izgatottság, ingerlékenység, agresszivitás, érzéki csalódás, dühöngés, mentális zavarok, lidércnyomás, hallucináció, viselkedési rendellenességek, inkontinencia, vizelet visszatartás, menstruációs zavarok és rendellenes májműködés.

Értesítse kezelőorvosát, amennyiben a mellékhatások közül bármelyik súlyossá válik, vagy ha a felsoroltakon kívül egyéb mellékhatást is észlel."

Ugyanezt írja a Xanax SR-nél is, és a sima Xanaxnál is, szinte szó szerint. Sztem te abba a kis részbe tartozol aki egyszerűen rosszul reagálsz rá. Amúgy miért nem akarod elfogadni az antidepresszánst? A pánik pedig szorongásból táplálkozik. Egy jó szorongásoldó segíthetne, ilyen az Anxiron, és ha jól tudom, azt a háziorvos is felírhatja. Amióta szedem, gyakorlatilag az összes pánik tünetem megszűnt, pedig előtte Rivotrilt kaptam, rosszabbul voltam tőle, befulladtam (asztmás vagyok), szédülés, a végén már olyan erős szorongásrohamaim voltak, hogy hallucináltam.

Megjött Félegyházi Dr. válasza:

Kedves Kerdezo!

A dolog egyszeru. At kell valtani sima xanaxra. Ugyanazzal a dozissal kell kezdeni, majd fokozatosan csokkenteni a dozist. Meg kell beszelni a gyogyszert feliro orvossal, hogy milyen utemben kell csokkenteni a dozist.

A lenyeg az, hogy nagyon lassan.

Udvozlettel,

Dr.Felegyhazy Zsolt

Szívesen. Van még egy oldal, amit tudok ajánlani, ott is mazsolázgathatsz: [link]

Nekem a legnagyobb öröm, ha valakinek tudok segíteni :-) Mihamarabbi gyógyulást kívánok, oldódjon meg minden problémád!

Köszönöm az ötletet:))

Remélem nekem is tud segíteni.

Kérdeztem tőle!

Remélem hamar válaszol,és egyértelműen.

Na azért ne essünk túlzásokba,ilyen azért nem vagyok:))

A borderline személyiségzavarban szenvedők nehezen kezelik érzelmi, indulati életüket. Rendkívül gyakoriak a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások. A végletekig képesek szeretni és gyűlölni, sokszor ugyanazt az embert. Mind depressziós, mind mániás tünetek előfordulhatnak.

Szinte állandó jelleggel szoronganak, viszont a szorongásoldókhoz nagyon gyorsan hozzászoknak. Kapcsolataikban is rendkívül változékonyak; hol erősen kötődnek, hol önállóságukat bizonygatják bármi áron. Irányításra, támogatásra szorulnak, de alig tűrik azt. Indulataikat nehezen, szinte egyáltalán nem tudják kontrollálni; gyakoriak az agresszív megnyilvánulások.

Na én is így vagyok.

Rosszabbul vagyok a szedése mellett,mint amikor még nem szedtem semmilyen gyógyszert.Ez csak jelent valamit,nem?

És hiába mondtam a régi dokimnak,hogy rosszul vagyok a gyógyszer szedése mellett,azt mondta,hogy akkor emeljem fel az esti adagot 1 mg-ra.

Ha akkor hallgattam volna rá,akkor most napi 1.5 mg-ot szednék...

Ez jó ötlet!Majd próbálkozom.

Az orvosomat hiába kértem,csak írja az újabb gyógyszereket(pszichiáter...).

Én az orvosnál kaptam egy tájékoztatót,és van benne egy "szomatizációs betegség" nevű állapot,ami teljesen illik rám.Én rögtön megállapítottam,hogy nekem ez a bajom.

Sajnos ezt írják róla:

Testi tünetekkel: fájdalmakkal, zsibbadással, torokszorulással, szívdobogással, fulladással, egyensúlyzavarral, szédüléssel, hányingerrel, látási-hallási zavarokkal, sőt rohamszerű rosszullétekkel járhat az itthon még ma is gyakran tettetésnek vagy "hisztériának" minősített szomatizációs betegség.

Ennek tünetei nemcsak rövid rohamokban,hanem tartósan mutatkoznak,pánik helyett inkább hangulatingadozással járnak és erősen függenek a külső körülményektől.A két betegség összetévesztése sok bajt és csalódást okoz,mivel a pánikbetegség általában igen jól,a szomatizációs betegség viszont alig-vagy egyáltalán nem-reagál gyógyszeres kezelésre.

Ezt egy orvosi kiadványban írják le,amit az orvosom adott a kezembe,a címe:

Dr. Bánki M. Csaba

A gyógyítható pánikbetegség címmel